Purim 2020 – 5780

A Purim ("sorsvetés") a zsidó nép egyik legszínesebb, legvidámabb ünnepe. Hálaadás-ünnep ez az Istennek, amiért meghiúsította Izrael egy különösen gonosz és nagyhatalmú ellenségének, hogy az akkor babilóniai száműzetésében élő zsidó népet mind egy szálig kiirtsa.

Ahogy azt a bibliai Eszter könyvében olvassuk, mintegy 2600 évvel ezelőtt Hámán, az akkori perzsa birodalom nagyvezére azt a vádat terjesztette a király, Ahasvérus előtt, hogy a zsidók elkülönülnek a többi néptől és a király személyét nem tisztelik, előtte térdet nem hajtanak. Ezért sorsot vetett arra a napra, amelyen a király megszerzett engedélyével a birodalom mind a 127 tartományában élő zsidót, férfit és asszonyt, öreget és gyereket kiirtsanak.

Hámán terve azonban a királynak kedves, gyönyörű árvalány, Eszter és az őt nevelő nagybátyja, Mordecháj által kudarcot vallott, és a Mordecháj és családja számára felállított bitófákra magát Hámánt és tíz fiát húzták fel. A zsidók pedig a nagyhatalmú király engedélyével birodalomszerte megölhették azokat, akik ugyanezen a napon az ő hóhéraik lettek volna.

A jeles nap az akkori Közel-Keleten elterjedt naptár szerinti Ádár hónap 14-ére, illetve a fallal körülvett városokban (amilyen Jeruzsálem is volt) másnapra esett.

A zsidóság a mai napig ezt az úgynevezett luniszoláris, vagyis a Hold és a Nap fázisait egyaránt figyelembe vevő naptárat használja, amely a Gergely naptárral csak hozzávetőlegesen esik egybe. Az idén Izrael népe és országa március 9, hétfő este napnyugtától március 10, kedd estig ünnepli Purimot, míg Jeruzsálemben egy nappal későbben. Ez utóbbit a perzsa birodalom fővárosáról Susán Purim-nak nevezik. 

Az előző nap (most: hétfő) böjtnap, Eszter böjtje, miután Eszter és az egész bábeli-perzsiai zsidóság a kritikus nap előtt, ismervén a rá váró veszélyt, de nem tudván a másnap bekövetkező csodás fordulatról, böjttel járult Isten elé a balítélet elhárításáért.

A vidám ünnepség a mediterrán farsangokra, tavaszköszöntő ünnepekre emlékeztet. Az újjászületett Izraelben már a brit mandátum alatt ismert volt az ádlojádá nevű vidám tavaszi felvonulás. Ezen a napon a Talmudot szerkesztő bölcsek rendelése szerint a zsidó embernek addig illik inni (alkoholos italt), ameddig nem tudja megkülönböztetni az "Átkozott Hámán" és az "Áldott Mordecháj" igehelyeket…

(Ád d´lo jád´á – עד דלא ידע – arameusul annyit tesz, hogy "ameddig nem tudja".) 

Ez az ünnep nem munkaszüneti nap, mint az Újév (Ros hasana), az Engesztelésnap (Jom Kippur), vagy akár a Húsvét (Pészach), a Sátoros ünnep (Szukkot) vagy a Hetek Ünnepe (Sávuot).

Purimkor megjelennek az újságok, a tömegközlekedés hétköznapi menetrend szerint működik. A gyerekek már napokkal korábban színpompás maskarákban pompáznak; ugyanígy az utcák, terek is.

Régi szokás a komatál küldése is, aminek héber neve "mislóách mánot" (az askenázi zsidók Magyarországon is sláchmónesz néven ismerték). Ez többnyire édességeket, süteményeket tartalmaz, aminek elmaradhatatlan kelléke a "Hámán füle"-ként (héberül oznéj Hámán) ismert háromszögletű sütemény. (Ezt Kelet-Európa jiddis zsargonja Humentás-ként tisztelte, ami "Hámán-táskát" jelent.)

A templomjárók a napi istentiszteletbe külön igehelyeket iktatnak a zsidóság 2600 évvel ezelőtti csodás megmenekülése emlékére; az étkezési imákba ugyancsak.

Az idén a koronavírus terjedése miatt elmaradnak a tömeges rendezvények, így a Holonban ilyenkor szokásos nagy Ádlojádá is. ◙

Koronavírus-riadó Izraelben ✦ Keddig 50 személyt kezelnek COVID-19 fertőzéssel ✦ Óvintézkedések: ne fogjunk kezet, ne csókoljuk a mezüzét

– Binjámin Netanjáhu miniszterelnök múlt szerdán bejelentette a korona-vírus terjedése miatt meghozandó intézkedések sorát Izraelben.

– A Franciaországból, Németországból, Svájcból, Spanyolországból és Ausztriából hazatérő izraeli polgárokat nyomatékosan felkérik a két hetes otthoni karantén szigorú betartására.

– A miniszterelnök sajtótájékoztatóján felkérte Izrael lakosságát, hogy tartózkodjék a kézfogástól.

– David Lau, az izraeli askenázi főrabbi elrendelte: nem szabad a mezuzákat megcsókolni, de még megérinteni sem.

– Jákov Litzman egészségügyi miniszter bejelentette, hogy megtiltja a több mint 5000 embert érintő események rendezését. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben nem lesz Purimkor tömegeket megmozgató fesztivál vagy egyéb esemény.

– Itamar Grotto professzor: A korona-vírus általi fertőzés elterjedése Izraelben elkerülhetetlennek látszik.

– Az országban keddig 50 személyt kezelnek COVID-19 fertőzéssel. Egyikük, egy kelet-jeruzsálemi taxisofőr állapota súlyos. 

A kéthetes biztonsági otthon-tartózkodás több, mint százezer polgárt érint. Az átlag izraeli fegyelmezetlenségét ismerve (lásd közlekedés), nagy kérdés, hogy hányan fogják azt betartani... ◙

Kneszet-választások 2020: ahol a part szakad

A szavazatok kilencven-plusz százalékának a megszámlálása után a Binjámin Netanjáhu-vezette Likud a legnagyobb párt 36 mandátummal, a második a Beni Ganz és Jáir Lapid Kék-fehér pártszövetsége 32 mandátummal.

A harmadik erő a nagyrészt arab szavazókra alapozó Közös Lista (Háresimá hámesutefet), amely 15 mandátumot mondhat a magáénak.

A keleti ortodox SASZ 9, a Jáhádut hátorá, a Jiszráél Béjténu és a baloldali Ávodá-Geser-Merec hét-hét helyet kapott, a Jemina ("Jobbra") párt hatot. 

A jobboldal + ultraortodox blokk 58 helyet ért el, a bal-közép + arab blokk 54 helyet.

A szavazatok összeszámlálása előreláthatólag szerdán este ér véget, amikor a katonák, a kórházi ápoltak és a börtönökben szabadságvesztésüket töltő elítéltek kettős borítékban leadott szavazatait is kiértékelték.

Az előírt protokoll szerint Neal Handel bíró, a Központi Választási Bizottság elnöke jövő kedden, március 10-én adja át a végleges eredményeket Reuven Rivlin államelnöknek hivatalos formában.

✧

A végleges eredmény a ma este közzétett részeredményektől aligha térhet el nagyságrendileg.

Ez azt jelenti, hogy még ha a Netanjáhunak hiányzó három vagy négy mandátumot ki is pótolná a Kék-fehéréktől a Likudba „disszidáló” képviselőkkel, a létrehozott 61 vagy 62 képviselőre alapuló koalíció minden nap, minden órában, minden alkalommal és ürüggyel zsarolható lesz, például a koalícióban részt vevő hárédi (ultraortodox) képviselők által. Ez az ürügy pedig lehet a hárédi fiatalok bevonulása körüli ősrégi vita, lehet a szombati közlekedés, vagy egyes üzletek szombati nyitvatartása miatti tiltakozás.

És, ha a kormány ellenáll a követeléseknek, elég, ha csak az egyik, például a Jáhádut hátorá lép ki a koalícióból, az máris hatvannál kevesebb képviselővel folytatja – vagy folytatná – működését kisebbségi kormányként, egészen az újabb választásokig.

Éppen ilyen körülmények vezettek az első rendkívüli választásokhoz, amikor 2018. decemberében Avigdor Lieberman kilépett a koalícióból, mert a Netanjáhu-kormány tárgyalt a Hamasszal.

(Nem Izrael hagyománya tiszteletével, vagy gyakorlásával van a többségnek vitája; hiszen Isten ígérete alapján és jogán tértünk ide, Izraelbe vissza. A hiba egy, a társadalomra rátelepedett, elhatalmasodott, idejét múlt tradíció politikai megnyilvánulásával van. Magamat Isten-tudónak tartom, a szombatnapot megtartom, házunkban kóser a konyha – bár a macskatartás talán szemet szúrna egy igazán vallásos zsidónak. A zsidó nem vallás, hanem nép: "Ám Jiszráél"!)

A két ultraortodox pártnak együtt 16 vagy 17 képviselője lehet, amit a kormányfőnek messzemenően figyelembe kell vennie minden lépésénél, minden döntésénél.

Lieberman „Jiszráél béjténu” (Izrael az otthonunk) pártja viszont csak 7 képviselővel képezheti a mérleg nyelvét. Amit nem fog tenni. A hárédi pártokat a koalícióból a maga képviselői létszámával ki nem szoríthatja, a teljes vereséget szenvedett Kék-fehérékhez sem csatlakozik, annak szükségszerű arab koalíciós partnere miatt.

Ezek után furcsán hangzik mind Lieberman, mind Litzman (Jáhádut hátorá) ígérete: „Nem lesz negyedik forduló!”

Utóbbi arra a kérdésre, hogy támogatni fogja-e Lieberman koalíciós részvételét, azt válaszolta: "Ki az a Lieberman?"

És még nem számoltunk a Netanjáhu ellen két hét múlva kezdődő perrel sem, ami a legnagyobb kérdőjel a jelenleg ügyvezető kormányfő politikai jövőjével kapcsolatban.

És a megoldás?

A politikus urak most is, mint az előző választások után, eleve kizárják az egyetlen kézenfekvő megoldást, a nemzeti egységkormány létrehozását. Egy erős, 70-plusz képviselőre támaszkodó kormányt, rotációval vagy anélkül.

A másodszor ismételt választáson a reménykedő többség, a választásra jogosultak kétharmada adta le voksát. Az egyharmad kényelemből, tiltakozásból vagy kiábrándultságból távolmaradt. Körülbelül kétmillió választópolgárról van szó, köztük e sorok írójáról.

Hiányzunk valakinek? ◙