Megvan a millió • Terülj-asztalkám az izraeli macskáknak

 

DÉLUTÁNI SZIESZTA TEL-AVIVBAN

Miközben Izrael polgárai késhegyre menő vitákban torkolják le egymást a leendő kormánykoalíció összetételéről, a Mezőgazdasági Minisztérium szenzációs hírrel rukkolt elő: az utcákon, tereken, parkokban  tenyésző kóbor macskák létszáma elérte a milliót.

Ezernyi politikai, társadalmi és biztonsági gonddal terhelt államunkban ezek a bundás, falánk, imádnivaló ragadozók is képesek ellentéteket generálni. Etessük őket, vagy kergessük el a közelünkből?

A minisztérium viszonylag humánus megoldással próbálja elejét venni ellenőrzés alól kicsúszó szaporodásuknak, éspedig minél több kóbor állat befogásával és ivartalanításával. Amelyik macskának hiányzik az egyik füle hegyéből, azon már végre is hajtották. A gond csak az, hogy bár az anyagi fedezet meglenne, nincs erre elegendő képzett szakember. 

Hogyan kezdődött az egész?

Valamikor az ötvenes években a búzatároló silókban megjelentek az egerek, és súlyos károkat okoztak a gabona-tartalékokban. Vegyszeres megoldás akkor nem jöhetett szóba, csak a létező legtermészetesebb: a macska. Amiből, és ez ma hihetetlennek tűnik, nem volt elég. Repülőgép-rakományokként importáltunk cicákat Európából, "akik" meg is oldották a rágcsáló-mizériát – majd lassan, de annál biztosabban ők kezdtek szaporodni.

🐈

Sokan vannak a macska-kedvelők, akiket nem vonzanak a kényes és drága fajmacskák, és megelégszenek egy magukhoz édesgetett utcamacska házikedvenccé fogadásával.

Így tett e sorok írója is. És nem bánta meg se ő, se a családtaggá avanzsált cicó.

A társadalomtudomány kutatási területe lehetne, hogy milyen rétegek etetik és esetleg fogadják be ezeket az értelmes és szeretetre vágyó háziállatokat. A válasz alighanem úgy szól, hogy az izraeli társadalom minden rétege, akik közül kiemelkednek az oroszajkú olék, és a világ ellenkező végéről érkezett amerikaiak.

Akinek viszont nem akadt gazdi, azoknak a hanyag, rendetlen izraeli jóvoltából jut minden földi jó: a temérdek kidobott élelmiszerből lakmározhatnak. És ez már a minisztériumi hatóságoknak is gondot okoz, hiszen ez egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára.

Az önkormányzatok és az állatvédők közös kezdeményezésére nemrégiben megkezdték macskaetető házikók kihelyezését a nagyobb városokban, ahová élelmet és friss vizet lehet elhelyezni. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet ✡ A falak őrzőjéről

Az őrség, az őrzés, megőrzés, megtartás fogalmait a héber nyelv a SIN-MEM-RÉS (ש-מ-ר) gyökkel fejezi ki.

A somér (שומר) mint ige azt jelenti: őriz, vigyáz. Nőnemben: someret (שומרת). Ugyanez a somér szó mint főnév – őrt jelent. A zsidó visszetelepülés hőskorában alakult meg 1909-ben – ugyanakkor, amikor Tel Aviv – a Hásomér (השומר) szervezet az első kibucok válogatott ifjúságából, hogy őrizzék a megtermelt javakat, nomeg az életeket a rabló és gyakran gyilkoló beduin bandáktól. 

A Hásomér hácáir (השומר הצעיר) – vagyis az „ifjú őr” a cionizmust a szocialista eszmékkel ötvöző mozgalom, amely az országban létrehozta a Kibuc árci (קיבוץ ארצי) kibuc-hálózatot. 

A mismár (משמר) – őrhely. Több, mint fél évszázadon át a Kibuc árci és a baloldali városi fiatalság lapja volt az Ál hámismár (על המשמר), amelynek a szó szerinti jelentése: az őrhelyen.

A mismeret (משמרת) is őrhelyet jelent, de inkább műszak (reggeli, délutáni, éjszakai) értelemben használják.

A smirá (שמירה) – őrséget jelent, a sámur (שמור) őrzöttet. A mákom sámur (מקום שמור) fenntartott  ülőhely. Ennek nőnemű alakja, a smurá (שמורה) tűnik fel a smurát tévá (שמורת טבע) intézményben, ami a természetvédelmi terület héber elnevezése.

A simurim (שימורים) többesszámú kifejezés jelentése: konzerv. A konzervatív fogalomra is e gyökből találtak szót a héber nyelvújítók: sámrán (שמרן), vagy sámráni (שמרני), nőnemben sámránit. Ha például konzervatív pártról van szó, akkor az miflágá sámránit (מפלגה שמרנית) – tekintve, hogy a miflágá szó nőnemű. Az emdá sámránit (עמדה שמרנית) – konzervatív álláspont.

Eszmei őrzést, megtartást fejez ki a szombattartót jelentő somér sábát (שומר שבת), nőnemben someret sábát (שומרת שבת). A Tóra parancsait betartó férfi vagy nő somér, illetve someret micvot (שומר/ת מצוות). A smirát sábát (שמירת שבת), a smirát kásrut (שמירת כשרות) illetve a smirát micvot (שמירת מצוות) a szombat, a kóserság, illetve a Tóra parancsainak a betartását jelenti.

És honnan vette a vezérkar az egy hete befejeződött „Falak őrzője” (שומר החומות) hadművelet nevét? Innen:

Falaidra, Jeruzsálem, őröket állítottam (Ézsajás 62:6). 

Eredetiben: עַל חוֹמֹתַיִךְ יְרוּשָׁלִַם הִפְקַדְתִּי שֹׁמְרִים

(Ál chomotájich Jerusálájim hifkádti somrim).

Mert az ellenségeskedések kirobbantásának az ürügye Jeruzsálem volt.

Ha pedig bármi rossztól óvjuk szeretteinket, barátainkat, magunkat – ahogy én e rovat minden olvasóját –, az Elohim jismor (אלוהים ישמור) szólás járja: Isten őrizzen. ◙

A Falak őrzőjétől Izrael Őrzőjéig • Gondolatok a közel-keleti sakktábláról

Tizenkét nap óta pénteken az első nyugodt napot töltjük szirénák és a Vaskupola ellenrakétái találatának a messzehangzó puffanása nélkül. A híreket már nem szakítja félbe a Ceva Ádom (légiriadó), a Pikud Háóref (kb. Polgári Védelem) nem küldi az éppen támadott körzet lakosságát a védett szobába, az óvóhelyre, vagy jobb híján a folyosóra.

Az általam legmegbízhatóbbnak tartott hírforrás, a KAN Reset Bét rádióállomás és a TV11 csatorna hírportálja ezen a címen tette közzé összefoglalóját: "Itt nem volt nagy győzelem, és nem volt nagy vereség".

A hírközlés könyvelés-szerűen tájékoztat arról, hogy a 11 nap alatt hány vezető terroristát sikerült ártalmatlanná tenni, hány toronyház omlott össze, amelyek terror-kiszolgáló központként szolgáltak, és a Somér háchomot ("Falak őrzője") hadművelet slágere, a "Gázai metró", az évtizedek óta ásott, folyamatosan bővített fegyverraktár és terrorista-búvóhelyként szolgáló alagútrendszerből hány kilométert sikerült bedönteni.

A Hamasz hírközlése győzelemről szól. Mutatják az alagutak épen maradt szakaszait, az előbújó katonai és politikai vezetőket, de a tűzszünet korábbi feltételeiről már hallgatnak. Jelszóként fel-felemlítik Jeruzsálemet és Sejk Dzsarrach negyedet, mely a legutóbbi konfliktus kirobbantásának az ürügyéül szolgált, de arról kevesebb szó esik, hogy az Egyiptom-közvetítette tűzszünetet már anélkül fogadták el, hogy beleszólást követeltek volna a Templomhegyen, vagy a kelet-jeruzsálemi negyedekben hozott izraeli biztonsági intézkedésekbe. 

Az izraeli-palesztin problémakör megoldhatatlan. Az európai zsidóság által létrehozott katonai és technológiai siker-állam a harmadik világ, az afroázsiai iszlám tenger kellős közepén egyszerre jelent kihívást és zavaró irritációt a 300 milliós arabságnak és a másfél milliárd hívőt számláló muzulmán világnak.

És ezt jól tudják Ramallában is, Gázában is. Kevesen mellettünk, sokan ellenünk. A Fatach és a Hamasz között taktikai különbség van, nem stratégiai. Utóbbi leghitelesebben a Hamasz alkotmányában tükröződik: "Addig folytatjuk a harcot, ameddig az Iszlám el nem törli Izraelt, ahogyan a múltban másokat is eltörölt".

Új, minden eddiginél súlyosabb probléma az izraeli arabság nagyrészének legutóbbi lázadása. Tudatában vannak a dinamikus szaporodás általi erejüknek: Izraelnek a 6.5 millió zsidó polgár mellett 2 millió, jórészt muzulmán arab polgára van. (A mintegy félmillió, se ide, de oda nem tartozó állampolgár jórészt hozzánk tartozó európai keresztény.)

A zsidó államnak társadalmi és gazdasági problémákkal is szembe kell néznie. És ha előre tekintünk 20-30 évre, a legnagyobb szövetséges, az Egyesült Államok befolyásának gyengülését, fokozatos visszavonulását és a nagy ismeretlen, Kína dinamikus előretörését kell prognosztizálnunk. A hajdani biztos szövetséges, de legalábbis barát Nyugat-Európa a tömeges afroázsiai bevándorlás révén rohamosan elveszíti korábbi arculatát (a szó szoros értelmében is). Oroszország a szovjet idők legnagyobb részében ellenség volt, és ma sem barát. 

A "Falak őrzője" hadművelet nem sokban változtatott a sakktábla állásán, amelyet az egész Földkerekség érdeklődéssel figyel. Nagyon kell vigyáznunk a magunk tisztjeire és gyalogosainkra.

Hosszútávon csak a Királyban, azaz a Jóistenben, Izrael Őrzőjében bízhatunk. ◙