TEMPLOMHEGY JELENLEG, JERUZSÁLEM, ÓVÁROSÁv hónap a
zsidó naptár hetedik hónapja, Niszán hónaptól számítva. E nyári hónap
kilencedik napján üli Izrael népe a jeruzsálemi Morijá-hegyen épített Első,
építettője után salamoninak nevezett, és Második, a babilóniai száműzetésből
való visszatérés után ugyanott újjáépített, majd később Heródes által felújított Templom
vagy Szentély (Bét hámikdás – בֵּית הַמִּקְדָּשׁ)
lerombolásának a gyásznapját.
Az Első
Templomot (Bájit Rison, szó szerint Első Ház) az országba betörő babilóniai
seregek rombolták le és égették fel a polgári időszámítás előtt 586-ban, a
Második Templomot (Bájit Séni) Titusz császár római légiói a polgári időszámítás
szerinti 70-ben, mindkettőt a zsidó időszámítás szerint Áv hónap 9. napján.
Ez a nap a
zsidó hagyomány szerint baljóslatú nap, amelyet az előestétől aznap napestig,
közel 25 órán át böjttel és gyászimákkal tölti a zsidóságot ortodox módon
megélő zsidóság. Nem isznak, nem esznek, házaséletet sem élnek, és még a
templomban sem székekre, hanem alacsony zsámolyra ülnek. A bőr lábbelik helyett
(ami régen a jómód jele volt) egyszerű posztó- gumi- vagy műanyag-papucsokat
hordanak.
Ha a templomi
imádkozást nem is, de a böjtöt Izrael zsidó lakosságának többsége
megtartja. Könnyű böjtöt kívánunk, héberül COM KÁL – צום קל !
A
Templomhegy regéje
A
jeruzsálemi Óváros szívében emelkedő magaslat neve: Hár hámorijá – הר המוריה. Magyarul Templomhegynek nevezik. Ezen magasodott az Első,
Salamoni Templom, majd a Második, amelyet Heródes nevével azonosítanak.
Az
Elsőben őrizték a varázserejű Frigyládát, amelyet Mózes és Áron vezetése alatt
kaptak a héberek a sivatagban. A Másodikban ez már nem volt jelen, bár sokan
úgy tartják, hogy a mai napig rejtőzik valahol a Templomhegy alatt egy
kazamatában, és várja, hogy újra felbukkanjon a történelem színpadán.
A
Templomhegyet ma két mecset foglalja el: a közepén az aranykupolás Omár mecset,
oldalán az El Aksza.
A
történelem hajnalán…
🕍 Miután
Noé bárkájával kikötött Ararát hegyén, családjával onnan elvándorolt, hogy a
megfelelő helyen hálaáldozatot mutasson be Istennek. (Mózes első könyve, 8:20)
A hagyomány szerint ez a hely nem volt más, mint a Templomhegy, ahol
évezredekkel később Salamon megépítette a Templomot.
🕍 A
„Béke városa” nevével, Jerusálájim – Jeruzsálem – előképével először Mózes első könyvében találkozunk (14:18).
Sálem királya, Malki-cedek, (מַלְכִּי-צֶדֶק מֶלֶךְ שָׁלֵם) kenyeret és bort visz ki Ábrahám (ekkor még Ábrám) ősatyánk
elé, és megáldja őt. A helyszín – a későbbi Templomhegy.
🕍 Ugyancsak
Mózes első könyvében (22. fejezet) olvasunk „Izsák megkötözéséről” (Ákédát
Jichák, עקדת יצחק) a Morijá hegyen, ahol apja, Ábrahám
hajlandó lett volna Isten parancsára feláldozni fiát, Izsákot, ám Isten egy
kost küld áldozatul Izsák helyett.
Áv hónap 9. napja, mint
minden jeles nap a zsidó naptárban, nem illeszkedik a Gergely-naptárhoz,
minthogy az előbbi a Hold fázisaihoz, utóbbi a Föld Nap körüli keringéséhez
igazodik, ezért minden évben más és más napra esik: július közepére a legkorábban,
augusztus közepére a legkésőbben. Az idén július 17, szombat kimenetelekor
kezdődik és vasárnap este 20:16 óráig tart. ◙