Lieberman : Nem közösködünk tovább a Likuddal

Avigdor Lieberman külügyminiszter a Jediot Aharonot lap ünnepi számában adott interjúban bejelentette: pártja, a Jiszráél Béjténu felmondja a Binjamin Netanjáhu miniszterelnök vezette Likud párttal 2012. októberében kötött választási lista-egyesülést, és a következő választásokon ismét független pártként fog indulni.

A korrupciós vádak alól fél évvel ezelőtt történt felmentése óta első átfogó interjújában elmondta: nem aggasztja Naftali Bennett (Bájit Jehudi, Zsidó otthon) nyilatkozata, aki kilátásba helyezte, hogy amennyiben a Netanjáhu-kormány, akár Jonathan Pollard szabadonbocsátása fejében is szabadon enged gyilkosságért elítélt izraeli állampolgárságú palesztin terroristákat, pártja  kilép a kormány-koalícióból.

„Senki se fenyegetődzzön. Aki ki akar lépni, lépjen ki” – mondta, és kifejezte véleményét, hogy Bennett fenyegetődzése nem egyéb üres szavaknál. Lieberman egyébként maga is a terroristák szabadon engedése ellen szavazna.

A Netanjáhutól jobbra álló, de Bennettnél mérsékeltebbnek számító politikus az interjúban üdvözölte Mose Kahlon visszatérését a politikába és nem zárta ki, hogy együtt fog működni a szociális követeléseiről híres, és ezért az elszegényedő néptömegek szemében népszerű politikussal.

Netanjáhuval ellentétben Lieberman baráti szavakkal emlékezett meg John Kerryről, az Egyesült Államok külügyminiszteréről, akit Izrael igaz barátjának nevezett. ◙

Megbeszélések helyett kölcsönös szankciók

ABU MÁZEN ÉS NETANJÁHU: EGYELŐRE MOSOLYSZÜNET

“Folytatni kívánjuk a tárgyalásokat a palesztinokkal, de nem minden áron” – mondta Binjamin Netanjáhu miniszterelnök, miután számos szankció bevezetéséről döntött a Palesztin Autonómia ellen.

A terrorizmusért hosszú börtönbüntetésre ítélt 104 palesztin utolsó, 26 fős negyedik csoportjának a szabadon engedését, amely március 29-én lett volna aktuális, Netanjáhu leállíttatta. Ezt az Egyesült Államok külügyminisztériuma által moderált, végleges elrendezést célzó egyeztetések stagnálásával indokolta, miután a Palesztin Autonómia egy olyan alapvető feltételt, mint Izrael zsidó államként történő elismerése sem hajlandó teljesíteni, de még az április 29-én lejáró határidő meghosszabbításába sem egyeztek bele.

Erre a lépésre a palesztin fél felmondta a tavaly júliusban, a megbeszélések kezdetén vállalt kötelezettségeit, és korábbi ígéretét megszegve az ENSZ 15 alszervezetétől kérte tagsági felvételét. Ezzel a palesztin diplomácia az Izraellel folytatott egyezményektől és megállapodásoktól függetlenül kívánja elérni állami függetlenségének nemzetközi elismertetését.

Netanjáhu ezt követően bejelentette: az egyoldalú palesztin intézkedésre Izrael egyoldalú választ ad. Elsőként utasította az izraeli minisztériumokat, hogy függesszék fel kapcsolataikat a Palesztin Autonómia kormányzati szerveivel, kivéve a honvédelmi minisztériumot, valamint a palesztin-izraeli megbeszéléseken részt vevő izraeli delegációt. 

Izrael visszatartja a Palesztin Autonómia költségvetésének a kétharmadát kitevő külföldi támogatások egy részét, és a Palesztin Autonómia járandóságainak az átutalásaiból elkezdték a hosszú évek alatt felgyülemlett több százmillió dollárra rúgó adósság levonását. (A Területeket jórészt az Izraeli Elektromos Művek látja el villamos árammal, de az ivó- és öntözővíz zöme is Izraelből érkezik.) Az Autonómia "kalózkodással" vádolja Izraelt, míg az Egyesült Államok külügyminisztériuma az izraeli lépést sajnálatosnak minősítette.

A szankciók, amennyiben folytatódnak, a Palesztin Autonómia költségvetési bevételeinek kétharmadát érintik.

A Nyugati Part (Ciszjordánia, Júdea és Somron) lakosságának mintegy 80 százalékát nemzetközi támogatásból tartják el: 10 százalék Izraelben dolgozik, a többi aktív keresőt a szerény volumenű helyi vállalkozások foglalkoztatják. A munkanélküliség 25 százalék körüli.

A Nyugati Parttal területileg nem összefüggő Gázai-övezetben ennél is rosszabb a helyzet. A Hamasz-kormányozta övezetnek csak Izraellel és Egyiptommal van közös határa. Az övezetet Izrael évekkel ezelőtt biztonsági kerítéssel vette körül, az onnan kiinduló, ismétlődő terrorakciók leállítására. 

Egyiptom szintén megszigorította az átkelést a közös határon, főként a Sínai-félszigeten elharapódzott terrortevékenység miatt. Egyiptom a területére vezető csempészalagutak megsemmisítésével is nehezítette a Gázai-övezet lakosainak megélhetését, miután a helyi feketegazdaság “ütőerei” éppen ezek az alagutak voltak. ◙

Izrael fellőtte az OFEK 10 jelű felderítő műholdat

A Földközi tenger partján lévő Palmachim légibázisról szerdán reggel sikerrel bocsátották az űrbe az Ofek tipusú felderítő műhold-család legújabb tagját.

A kémholdnak is nevezett védelmi fegyver a legutolsó technikai vívmányokat alkalmazza mind a kamera, mind az azt vezérlő számítástechnika tekintetében, és minden időjárásban üzemképes.

Az Ofek 10 műholdat a Táászijá Ávirit (Légiipari Művek), a Táászijá Cváit (Hadiipari Művek), a Ráfáél és az ElOp vállalatok együttes munkával állították elő. 

Csütörtök reggeli jelentés szerint a műhold pályára állt és a földi irányító központ veszi a kisugárzott képeket és adatokat. ◙