Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2016. október 2., vasárnap

Az 5777. év elé


Vasárnap napnyugtával kezdetét vette a zsidó időszámítás szerinti 5777. év.

Izraelben a mindennapok beosztása a polgári naptárnak nevezett Gergely-naptár szerint bonyolódik. Csak a vallási ünnepeket és a jeles évfordulókat – Függetlenségi Nap, Jeruzsálem Napja – tartják a zsidó naptár szerint. Ezek mozgó ünnepek: a Gergely naptárban minden évben más és más napra esnek.
Honnan számítják a zsidó naptárt?

A zsidó év ősztől őszig, a zsidó hónap újholdtól újholdig tart.

Amikor héberül említik a zsidó időszámítás évszámát, hozzáteszik: l’jecirá (ליצירה). A most következő évet így írják: תשע"ז ליצירה – TÁV-SIN-ÁJIN-ZÁJIN l'jecirá. Az 5777. év az Alkotástól. 

Ez fontos részlet: az Alkotástól, nem a Teremtéstől. (A TÁV-SIN-ÁJIN-ZÁJIN csak 777-et jelent; rövidítése az 5777-es számnak. Teljes egészében HÉ-TÁV-SIN-ÁJIN-ZÁJINה'תשע"ז – .)

A jecirá (יצירה) – kifejezést a héber hagyomány nem a világ teremtésére, ami héberül bri’á ,(בריאה) hanem Ádám, az Ember alkotására tartotta fenn. A teremtés utolsó aktusára, amikor Isten, a Tér és az Idő teremtője Önmaga mására alkotta meg minden teremténye közül az egyedüli értelmes lényt.

Hogy mikor volt és meddig tartott az a „hatodik nap”, és merre volt az Édenkert? Hiszünk benne, hogy mindez létezett, de azt is tudjuk, hogy a Biblia gyakran él allegóriával, képes beszéddel.

A holdhónap 29 és fél napos: ennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet. Ám, miután fél nap nincs a kalendáriumban, a csillagászati „pontatlanságot” a zsidó naptár szerkesztői úgy hidalták át, hogy a páros számú hónapok 29, a páratlan számúak 30 naposak, kivéve Chesván és Kiszlév hónapokat: ezek lehetnek 29 vagy 30 naposak.

A  zsidó naptár éve így 354, 355 vagy 356 napos, ami átlagosan tíz  nappal elmarad a Gergely-naptár 365 – szökőévben 366 – napos évétől. (A Gergely-naptár a Földnek a Nap körüli keringésén alapszik.) Ez az évente 10-11 napos elmaradás három év alatt már egy egész hónapot tesz ki.

Avégből, hogy a jeles napok ugyanarra az évszakra essenek – például a Pészách tavaszra, a Szukot őszre – a tíz napos különbözetet szökőhónappal, egy tizenharmadik hónappal korrigálják, amit 19 évben hétszer iktatnak be. Ilyenkor két Ádár hónap van: Ádár Alef és Ádár Bét (vagy Ádár seni)

A most elmúlt 5776. év szökőév volt, tavasszal két Ádár hónappal. Így tolódott el az idén Ros hásáná, az „Év feje”, és vele minden őszi ünnep októberre. A nyolcnapos Chanuka pedig, ami általában december elejére esik, most december 24-én este kezdődik, és januárra is áthúzódik, ami igen ritkán esik meg
Az Izrael Állama és benne a zsidó lét ellen küzdő „palesztin”-arab felkelés nem csitul: hetente, néha naponta hajt végre támadást. Késsel, lőfegyverrel, várakozó utasok közé hajtó autóval. Izrael sikerrel veszi fel a harcot a belföldi terrorizmussal. A sok vitát és kritikát kiváltó biztonsági fallal, ellenőrző pontokkal, párját ritkító hatékonyságú hírszerzéssel – és nem ritkán a fegyveres ellenséggel vívott tűzharccal Jeruzsálemben, Hebronban, Dzseninben.

Az elmúlt zsidó év talán legszerencsétlenebb eseménye annak a kiskatonának a hadbíróság előtti nyilvános tárgyalása – a mai napig tart! – aki március 24-én Hebronban agyonlőtt egy korábban megsebesített, harcképtelenné tett arab terroristát, aki egy bajtársát megkéselte. 

A szakaszvezető, Elor Azarja nevét nyilvánosságra hozták, tette körül össznépi vita alakult ki. A katona és családja (!) ellen a Hamasz már vérbosszút esküdött. Védelmük évtizedekig a biztonsági szervekre hárul

Az egykori dicsőséges arab-perzsa iszlám kultúrával, amely az algebrát, az orvostudomány, az építészet tekintélyes hányadát adta, ma a világ boldogabbik része a hol turbános, hol álarcos fenyegetődzést, a dzsihádot, az önkényt, a robbanóöves terroristákat, asszonyaikkal való gyalázatos bánásmódot, foglyaikat-túszaikat lefejező – keresztre feszítő rémeket, az európai nagyvárosok bevándorló „no-go” gettóit asszociálja.

A libanoni Hezbollah naponta szenved súlyos veszteségeket a szíriai polgárháborúban, ahol fegyveresei a vesztésre álló Asszad elnök oldalán harcolnak. Ám a masszív iráni támogatás, és a kezükben lévő messzehordó rakéták ezrei komoly fenyegetést jelentenek Izrael számára. A légierő valószínűleg továbbra is aktív lesz a terrorszervezetnek címzett rakétaszállítmányok ellen.

Nem bíztató, ahogy Oroszország légiereje egyre aktívabban beleavatkozik a határainkhoz közeli szíriai polgárháborúba.
Ha innen, Izraelből, a nyugati civilizáció stabil szigetéről körülnézünk az arab világban, legnagyobb részt szétzilált, polgárháború sújtotta országokat látunk: Tunézia, Líbia, Szudán, Szíria, Libanon, Irak.

Tovább tart Szíria, Irak, Afganisztán, Szudán, Eritrea szó szoros értelmében földönfutó millióinak erőszakos honfoglalása Európában.

Csak Németországba milliós tömegek zúdultak be, ami az Európa gazdasági motorjának tekintett országot gazdasági csődbe és társadalmi káoszba döntheti. És mivel oda is, és más nyugat- és észak-európai országba is nagyrészt fiatal, egyedülálló férfiak érkeznek, feltételezhető, hogy később a család is megérkezik, tehát végső soron nem százezres, hanem milliós nagyságrendű afroázsiai tömegek lepik el Európát, amelynek nem egy országában már most is az újszülött fiúknak leggyakrabban adott név – a Mohamed.

Mit szóljunk ehhez mi, Izrael népe, hetvenegy évvel a Németország által kezdeményezett és nagyrészben sikerrel végrehajtott népirtás után, amelynek első számú célpontja és áldozata mi voltunk?

Mit szóljuk ahhoz, hogy a mai németek nagy- vagy dédszülei a kiküszöbölendő, ellenembernek (Gegenmensch) tartott semita „szír fajtól” óvták az „árja fajt”? Wilhelm Schlegel amatőr nyelvész az első europoid civilizációt nevezte el így, kétszáz évvel ezelőtt. Maga az „árja”elnevezés szabad iránit, perzsa nemest jelent.

A várható tömeges szír „fajgyalázás” (Rassenschande) alapjaiban változtathatja meg Európa arculatát, sőt, arcát – a szó szoros értelmében.

Mi mit várhatunk a jövő Európájától, amikor bojkottálják áruinkat, akadémikusainkat, és bírósággal fenyegetik politikusainkat?

Hatmillió zsidó helyébe hatvan millió muzulmán?

Igaz lenne, hogy Isten nem ver bottal?
Izraelnek nem csak technikáját, hadseregét, hanem társadalmát is a legfejlettebbé kell tennie. Az élő test egészsége az azt alkotó sejtek egészségétől függ. Egy társadalom hosszútávú életképessége is az azt alkotó emberek életlehetőségének, jólétének, elégedettségének a függvénye.

Jó lenne, ha az izraeli gazdaság egyre nagyobb hányadát markukban tartó oligarcha-családok önzést bátorító globálkapitalizmusa helyébe a jisuvnak, az ország lakosságának összetartó, egymást kölcsönösen segítő közössége lépne. Ha egyetlen nagy kibuccá kovácsolódna, hogy a jövő konfliktusait minél kisebb veszteségekkel tudjuk átvészelni.

Adjon a Jó Isten békét, biztonságot, egészséget, jólétet, időben lehulló esőket, a vezetőknek józan belátást.

Jó évre jegyeztessetek és pecsételtessetek be!

לשנה טובה תכתבו ותחתמו

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Az évek mint a másodpercek

AKIK MÉG NEM ÉRZÉKELIK AZ IDŐ MÚLÁSÁT: A JÖVŐ NEMZEDÉKE

Vasárnap, október 2-án este ránk köszönt a zsidó naptár szerinti 5777. év.

A naptár legnagyobb és legkisebb léptéke, az év, héberül sáná (שָׁנָה) és a másodperc, snijá (שְׁנִיָּה) ugyanabból a tőből nőtt: a soné (שׁוֹנֶה), azaz változik, különbözik fogalomból.  Mert az idő – zmán (זְמַן) – az, ami változik és változtat világunkban mindent.

Ugyanebből az alapfogalomból származhat a második” jelentésű  séni (שֵׁנִי), szó, illetve a snájim (שְׁנַיִם), azaz „kettő” szó. Ami különbözik az egy-től, az echád (אֶחָד)-tól.

Az óra, a sá'á (שָׁעָה) az ókori kaldeus nyelvből származik, ott „pillantás” értelme volt. (A' felsővessző pillanatnyi megállást jelent a kiejtésben.)

A perc héberül dáká (דַּקָּה – hangsúly a második á-n). A szót a dák (דַּק), azaz vékony jelzőből képezte a héber nyelv. A „dák” (rövid á hanggal ejtve) a finomságról, a pontosságról is szól. Az ember egyik legfontosabb feladata, gyakran harca a perc, a „dáká” megfogása, kézben tartása, az idő fölötti uralom. A dijuk (דִּיּוּק) pontosságot jelent, a bödijuk (בְּדִיּוּק) pedig azt, hogy pontosan.

A dikduk (דִּקְדּוּק), a nyelvtan is a beszélt nyelv pontos szabályairól szól.

A „reg'á” (רֶגַע) szó pillanatot, szempillantást jelent. Nem pontos része sem az évnek, sem az órának.  Különös, hogy a nyugodtat jelentő „rágu'a” (רָגוּעַ) kifejezés rokona. Ha valakit megnyugtatni szándékozunk, így szólunk: Térág'á! (תֵּרָגַע), illetve, ha lányhoz-asszonyhoz intézzük, akkor Térág'i! (תֵּרָגְעִי) – bár a férfiember ilyenkor általában az ellenkező hatást éri el.

Pillanat és nyugalom... Az ellentmondás talán Ézsajás könyvében, az 54. fejezet 7. sorában oldódik fel: „Egy rövid pillanatra elhagytalak, de nagy irgalommal összegyűjtelek.” 
(Böreg'á káton ázávtich, uv'ráchámim gdolim ákábcéch – בְּרֶגַע קָטֹן עֲזַבְתִּיךְוּבְרַחֲמִים גְּדֹלִים אֲקַבְּצֵךְ.)

Az összegyűjtésnek személyes tanúi vagyunk itt, Izraelben. A „pillanat” itt megnyugtatást jelent, éspedig a legmagasabb helyről, bár a mi léptékünkkel az a pillanat – a szétszóratás, a gálut – mintha kissé hosszú ideig tartott volna.

Mi minden esetre türelemmel és reményekkel várjuk a ránk következő 5777. évet is. 


HÉBER NYELVTANÍTÁS (SKYPE-ON IS):
HALMOS LÁSZLÓ
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com

2016. október 1., szombat

Egy nappal Peresz után, egy nappal új év előtt

Elhangzottak a búcsúbeszédek, egyik-másik még politikai felhangoktól mentes is volt. A legőszintébbnek Peresz fülöp-szigeteki metápél-ja (gondozója) tűnik, aki egy internetes szociális hálón így búcsúzott munkaadójától: "Köszönöm, főnök, hogy melletted lehettem. Jó érzés volt, amikor esténként azt montad: Lájlá tov, Freddy. (Jó éjszakát.)"


A pénteki temetésen a legnagyobb tekintélyű résztvevő kétségkívül Barack H. Obama volt, az Egyesült Államok elnöke, aki héberül búcsúzott a halottól: Todá rábbá, chávér jákár – Köszönöm szépen, drága barát. 

Ehhez képest másnap a washingtoni kormány-protokollban, amelyben hivatalosan rögzítették az elnök néhány órás izraeli látogatását, az "in Jerusalem, Israel" szavakból kitörölték az "Israel" szót, mert Washington nem ismeri el a Várost Izraelhez tartozónak: hovatartozását csak egy izraeli-palesztin kiegyezés eredményének megfelelően dönti majd el.

Barátibbnak tűnt Bill Clinton volt elnök beszéde, aki érezhetően meghatottan emlékezett meg a hosszú éveken átívelő együttműködésről. Az ő elnöksége és bábáskodása alatt hozták tető alá és jelenlétében írták alá az Oslo-i egyezményt. Clinton már csütörtökön tiszteletét tette Jeruzsálemben, Peresz ravatala előtt.

Hazautazáskor Obama az elnöki Air Force One gép ajtajából türelmetlen "Bill, let's go!" (gyerünk már, Bill) kiáltással és beterelő kézmozdulattal invitálta a gépre, maga mellé a lent, a lépcső mellett várakozó Clintont.


A távolból és közelről Jeruzsálembe érkezett hetven vezető politikus közül a legközelebbről jött volt a legérdekesebb. Ő pedig nem egészen tíz kilométerről, Ramallából érkezett. Neve Mahmud Abbász, más nevén Abu Mázen, a Palesztin Autonómia elnöke.

Érkezése az utolsó pillanatig nem volt biztos. Ám megérkezett, kezet is fogott Netanjáhuval, és váltottak néhány szót. Legutóbb ezt hat éve tették. Reuven Rivlin államelnökkel is köszöntötték egymást.

A helyszínt biztosító, ezrekre tehető biztonsági gárdának az ő érkezése és távozása okozta a legnagyobb gondot. És, persze, az Egyesült Államok jelenlegi és volt elnökéé. Mindet megoldották, hála légyen.


Mahmud Abbásznak a protokoll Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett jelölt ki helyet. Mi, magyarok-magyarajkúak köszönjük részvétét és részvételét. Nem ismeretes, hogy szóba elegyedett-e jobb kéz felőli szomszédjával.

Abbászt már órákkal a látogatás után "izraeli gyártmányú cionistának" titulálta a Hamasz szóvivője. Amúgy hazai pályán sem találkozott megértéssel: a PFSZ több vezetője kritizálta Abu Mázen részvételét. Palesztin kommentárok a néhai Simon Pereszt a telepesek atyjának, a palesztin és más arab fiatalok mészárosának nevezték.

A történelmi léptékű izraeli államférfi távozta után az időtlen zsidó nép készül saját időszámítása 5777. évének a fogadására. Immár Simon Peresz nélkül.

Emléke legyen áldott. 

2016. szeptember 28., szerda

A nemzet nagyjai között... Peresz temetése pénteken lesz Jeruzsálemben, a Herzl hegyen ♦ Obama, Hillary és Bill Clinton, Károly brit herceg és tucatnyi vezető politikus jelezte részvételét ♦ Fennakadások várhatók a Ben Gurion repülőtér és a Tel Aviv – Jeruzsálem műút forgalmában


Simon Peresz, Izrael kilencedik elnöke, volt miniszterelnöke és honvédelmi minisztere koporsóját csütörtökön a Kneszet előtti térségen ravatalozzák fel, ahol a nagyközönség reggel 9 órától este 9 óráig róhatja le tiszteletét az elhunyt előtt. (Személyi igazolvány felmutatását kérik.)

Pénteken Izrael Állam zászlóját a szombat bejöveteléig minden állami intézmény előtt félárbocra eresztik.

A temetésre pénteken reggel fél tízkor kerül sor Jeruzsálemben, a Herzl hegyen, a nemzet nagyjainak –  "gdoléj háumá"– parcellájában.

Ide helyezik végső nyugovóra azokat az államelnököket, miniszterelnököket és más, az ország életében fontos szerepet játszott személyiségeket, akik más nyugvóhehelyet nem jelöltek meg végső kívánságukként. Chájim Weizman, az első államelnök például a róla elnevezett rehovoti tudományos intézet kertjében nyugszik feleségével, Verával; Ben Guriont kibucában, a negevi Szdé Bokérben helyezték örök nyugalomra, ugyancsak felesége, Paula mellett. Mose Dáján, a Hatnapos Háború legendás tábornoka egy gálili domboldalt választott végső pihenőjéül.

A temetésre a nemzetközi politika olyan személyiségei jelentették be részvételüket, mint Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és Bill Clinton korábbi elnök nejével, Hillary Clinton elnökjelölttel egyetemben, valamint John Kerry külügyminiszter. Várható még Károly brit herceg, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, François Hollande francia elnök, Joachim Gauck német elnök, Enrique Peña Nieto mexikói elnök és több tucatnyi notabilitás.

Ennyi állam- és kormányfő legutóbb az 1995 novemberében meggyilkolt Jichak Rabin miniszterelnök temetésére látogatott Izraelbe.

Megjegyezzük, hogy míg a Hamasz és a Hezbollah nemes egyszerűséggel a palesztin nép gyilkosának nevezte az elhunytat, addig Mahmud Abbász, a Palesztin Autonómia elnöke részvétét fejezte ki Izrael kormányának, megemlékezve róla, hogy Peresz annak idején az ő elődjével, Jasszer Arafattal (és Jichak Rabinnal) közösen részesült a Nobel békedíjban.

A politikai vezetők és nemzetközi hírességek érkezése és távozása miatt csütörtökön és pénteken jelentős forgalmi fennakadásokra lehet számítani mind a loddi Ben Gurion repülőtéren, mind pedig az 1. számú Tel Aviv – Jeruzsálem főúton. ◙

Simon Peresz 1923 – 2016 ♦ Eltávozott az államalapító nemzedék utolsó mohikánja


Szerdára, szeptember 28-ra virradó éjjel 3.40 órakor a tel-avivi Siba kórházban, életének 93. évében elhunyt Izrael Állam kilencedik elnöke, Simon Peresz. Halálának közvetlen oka a két héttel ezelőtt, szeptember 13-án elszenvedett agyvérzés volt.

*

Simon Peresz Lengyelországban született 1923. augusztus 2-án, Simon Perszki (lengyel helyesírással Szymon Perski) néven az akkor Lengyelországhoz tartozó (ma Belarusz) Visnyeva városban. Szüleivel 11 éves korában alijázott. Helyben maradt családtagjainak csaknem teljes egésze a Holokauszt áldozata lett a német megszállás alatt.

Az államalapító nemzedék "utolsó mohikánja" volt. Politikai karrierje több, mint 66 évet ölel fel

Izrael újkori történelmének egyik legkiemelkedőbb pályafutása az Állam függetlensége előtt, Ben Gurion közeli munkatársaként indult. Az 1948-as Függetlenségi Háború alatt és után diplomáciai és honvédelmi pozíciókat töltött be.

Első magas szintű kormányzati feladatára 1952-ben maga David Ben-Gurion, az Államot kikiáltó miniszterelnök nevezte ki, a honvédelmi minisztérium igazgató-helyettesévé; 1953-ben – harminc évesen! – már vezérigazgató volt. 


AZ ÁLLAMÉPÍTÉS ÉS A NEMZETVÉDELEM LEGENDÁI: DAVID BEN GURION, MOSE DAJAN, SIMON PERESZ

Oroszlánrészt vállalt az Izraeli Légierő megszervezésében és a dimonai atomreaktor felépítésében, a nukleáris technika megszerzésében Franciaországtól.

Első ízben 1959 novemberében választották képviselővé a Kneszetbe. A Mápáj, a Rafi – mindkettőt Ben Gurion alapította – , a Máárách, a Munkapárt és a Kadima pártokat képviselte: a két utóbbinak a főtitkára volt.

Összesen 12 kormányban vett részt: kétszer volt miniszterelnök, kétszer ideiglenes miniszterelnök.

Izrael Állam kilencedik elnökévé 2007-ben választották. Az első államelnök volt, aki korábban miniszterelnöki tisztséget töltött be. Amikor 2014-ben nyugalomba vonult, ő volt a világon a legidősebb államfő.

Peresz 1994-ben Nobel-békedíjban részesült Jichak Rabinnal és Jasszer Arafattal közösen, az oslói megállapodásokat előkészítő béketárgyalások elismeréseként.

A kormány ma, szerdán gyászülést tart. Temetéséről a családdal közösen az állami szertartási bizottság dönt. ◙

2016. szeptember 27., kedd

Simon Peresz állapota válságos ♦ Családja ágya mellett


Kedd esti közlések szerint Simon Peresz, az állam kilencedik elnöke állapota válságosra fordult. A jelentésből arra lehet következtetni, hogy a 93 éves politikus, aki két héttel ezelőtt súlyos agyvérzésen esett át, utolsó óráit éli.

Állapota miatt orvosai úgy döntöttek, hogy kikapcsolják a mesterségesen életben tartó készülékeket. 

Közvetlen családtagjai a tel-avivi Siba kórházban, ágya mellett tartózkodnak Jichak Joszéf országos szefárd főrabbival együtt, aki folyamatosan t'hilimet (zsoltárokat) mond. ◙

Izrael Állam lakossága: 8.6 millió ♦ A zsidó nemzetiség aránya változatlanul 75 százalék, közel 6.5 millió

A Központi Statisztikai Hivatal közli: az állam lakossága Ros hásáná, a zsidó időszámítás szerinti 5777. év beállta előtt 8,600,000 fő.

Nemzetiségi megoszlás szerint ennek 75 százaléka – 6,450,000 fő – zsidó, 21 százaléka – 1,806,000 fő – arab, a fennmaradó 4 százalék – 344,000 fő – pedig a fentiek egyikéhez sem tartozó drúz, cserkesz és más kisebbségekhez tartozó állampolgár.

Az elmúlt évben közel 190,000 újszülöttel gyarapodtunk, az elhalálozottak száma 40,000. Az alijázók száma 28,000, a hosszabb időn át külföldön tartózkodott visszatérő izraelieké 6500.


A közzé tett statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a termékenységi ráta nagyjából azonos a zsidó és az arab lakosság körében, és a zsidó népesség aránya az össznépességhez viszonyítva évek óta változatlan. ◙

2016. szeptember 25., vasárnap

Titkos látogatás Izraelben ♦ A jordániai hadsereg 12 tábornoka körülnézett nálunk ♦ Keleti szomszédunk nehéz helyzetben

WALID OBEIDAT JORDÁNIAI NAGYKÖVET

Háromnapos, szigorúan titkos látogatást tett Izraelben a szomszédos Jordánia hadseregének tizenkét tábornoka.

A küldöttség tagjai bejárták az országot, találkoztak a Cáhál, az Izraeli Védelmi Hadsereg magasrangú tisztjeivel, és részt vettek a natanjai katonai akadémia egy nemzetközi konferenciáján.

A tábornokok valamennyien II. Abdallah király nyugatias, modernizáló rendszerének támogatói és védelmezői.

A konferencián jelen volt Jordánia izraeli nagykövete, a svájci hadsereg volt vezérkari főnöke, az Izraeli Hadsereg több magasrangú tisztje.

Felszólalt Efrájim Halevy, a Moszád volt főnöke, aki a Közel-Kelet béke-lehetőségeiről és az Izrael és Jordánia közötti kapcsolatok fontosságáról értekezett.

* * *

Jordánia Hasimita Királyság – ez keleti szomszédunk hivatalos megnevezése – az utóbbi években igen súlyos kihívások elé néz.

A jelenleg 7.75 milliós országban a velünk is, Jordániával is szomszédos szíriai polgárháború kitörése óta egymillióra becsült menekülttömeg gyűlt össze. Ellátásuk szinte katasztrofális helyzetbe hozta a sivatagi beduin királyságot, amely eddig is jórészt Szaud Arábia és a gazdag arab olajhercegségek segélyéből tartja fenn magát.

Ivóvízzel jórészt Izrael látja el Jordániát: ez az 1994-ben kötött békeegyezmény része.

A beduin királyságban a korábbi palesztin bevándorlás következtében lassanként palesztin többség alakul ki, ami az ország politikai életére is egyre erősebb hatást gyakorol. 

A beduin őslakosság és az attól markánsan különböző palesztin népelem közti feszültséget csak némileg enyhítette, hogy a jelenlegi uralkodó palesztin származású lányt tett az ország királynéjává: az egyetemet végzett Ránijá rendkívüli népszerűségnek örvend – amellett nyugati divatlapok a Földkerekség egyik legszebb asszonya jelzővel tisztelték meg: nem véletlenül.

RÁNIJÁ, A VILÁG LEGSZEBB KIRÁLYNÉJA

A szélsőséges iszlám szellemiség azonban még mindig döntő súllyal bír a sivatagi országban: az aggódó hatalom hol bezáratja, hol működni engedi  a Muszlim Testvériség ammani irodáit. A legutóbbi választások eredményeképpen a 130 tagú jordániai parlamentben 15 képviselőjük lesz. 

A legfrissebb hír: vasárnap (szeptember 25-én) egy, a Testvériséggel szemben kritikus cikkeket közlő keresztény-arab újságírót lőttek agyon ismeretlenek az ammani bíróság épülete előtt.

ASSZONYTÜNTETÉS AMMANBAN A MUSZLIM TESTVÉRISÉG MELLETT

Egy iszlámista-szalafista hatalomátvétel Jordániára azonnali politikai és gazdasági összeomlást, Izraelre pedig egészen súlyos biztonsági szituációt hozna. Jordániával közel 400 kilométer hosszú közös határunk van: Hamat Gádértől (a Kinerettől délre) a Jordán folyó partvidékén, a Holttengeren és az Árává hegységen át Eilatig. ◙

2016. szeptember 24., szombat

Jó hír: kedd helyett már vasárnap reggel helyreáll a teljes vasúti közlekedés ♦ A kitűzött idő előtt elvégezték a felújítási munkákat

ELÁRVULT SINEK: VASÁRNAPTÓL ÚJRA JÁRNAK RAJTUK A VONATOK

A kitűzött kedd hajnal helyett már vasárnap kora reggel birtokba vehetjük a múlt hétfő óta zárva tartott tel-avivi vasútállomásokat: a Hásálom állomást (az Azriéli tornyok alatt), a Szavidor állomást (főállomás) és a Ramat Avivi (Tel Aviv Egyetem) állomást.

A jeruzsálemi gyorsvasúttal kapcsolatos átalakítások zömét vasárnapra virradó hajnalig befejezik, és a hátramaradó feladatokkal a következő napokban, az éjjeli órákban végeznek.

Befejeződött a jelzőrendszer modernizálása is, amelynek révén a vasutak sűrűbben és gyorsabban közlekedhetnek. Az állomásokon meghosszabbították a peronokat a jövőbeni hosszabb, több utast befogadni képes szerelvények számára.

Az Izraeli Vasút közölte, hogy körülbelül két hónap múlva újból néhány napos szünet lesz a vasúti közlekedésben. ◙

2016. szeptember 23., péntek

Mégis sikeres... Kezdeti nehézségek után tökéletes képeket közvetít az Ofek 11 hírszerző műhold


Tökéletes, nagy felbontású képeket közvetít a szeptember 13-án, az izraeli Palmachim légibázisból fellőtt "Ofek 11" műhold.

A kezdeti jelentések problémákról, sőt, lehetséges kudarcról számoltak be, ám a Földről kiadott bonyolult beállítási parancsok végül sikeresen működésbe hozták az általában "kémholdnak" nevezett szatelitát. ◙ 

2016. szeptember 21., szerda

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Minden, ami kóser


A zsidó élet körforgásában az egyik legismertebb szó a „kóser”. Aki azonban ismeri az Izraelben beszélt szefárd kiejtésű héber nyelvet, tudja, hogy ez a szó tulajdonképpen „kásér” (כָּשֵׁר) – hangsúly az é hangon – és szó szerint azt jelenti, hogy „alkalmas”. Evésre, cselekvésre, munkára. (Általában káser-nek ejtik.)

Az ebből képzett jelző, a kásrut (כַּשְׁרוּת) is eléggé ismert azoknak, akik jártasak vallási téren, illetve elég régen élnek Izraelben. Élelmiszer kóserságát, vagyis a zsidó vallási előírások szerinti fogyaszthatóságát jelenti. Az ezt ellenőrző chárédi (ultraortodox) személy a másgiách kásrut (משגיח כשרות), a kósersági felügyelő.

A hechsér (
הֶכְשֵׁר) a rituális kóserság igazolása. (Ezt meg hechser-nek szokás ejteni.)

Ugyancsak a KÁF-SIN-RÉS (כ-ש-ר) gyökből épült a háchsárá (הַכְשָׁרָה) szó, ami „alkalmassá tételt” jelent. Így nevezték az erec-jiszráeli életre felkészítő táborokat, ahol a héber nyelven kívül az itteni mezőgazdasági munkát is megismertették az alijára készülő fiatalokkal. Háchsárá lehet egy szakmára képző tanfolyam is, de háchsárá a hús kóser igényeknek megfelelő kikészítése is.

A kisáron (כִּישָּׁרוֹן) tehetséget jelent, a muchsár (מוּכְשָׁר) pedig tehetségest; nőnemben muchseret (מוּכְשֶׁרֶת).

A máchsir (
מַכְשִׁיר) – szerszám, eszköz.

Hasonló fogalom a kisur (כִּשׁוּר), azaz alkalmasság; a kisurim drusim (כִּשּׁוּרִים דְּרוּשִׁים) egy bizonyos munkakörre megkövetelt alkalmasság.

Az izraeli héber kiejtés szerinti kóser (כּוֹשֶׁר) szó jelentése: készség, képesség. A kóser gufani (כושר גופני) fizikai állóképességet jelent, a manapság oly divatos chádár kóser (חֲדַר כֹּשֶׁר) pedig konditerem, hol súlyzókkal, célgépekkel „gyúrnak” a tökéletes alakért, izomzatért. 

Végül egy kakukktojás: a kásurá (כַּשּׁוּרָה), amelyet ugyanezekkel a betűkkel írunk le, nem ebből a gyökből származik, hanem a surá (שׁוּרָה), azaz sor szóból. Jelentése: rendben lévő. ◙

HÉBER NYELVTANÍTÁS (SKYPE-ON IS):
HALMOS LÁSZLÓ
052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

2016. szeptember 20., kedd

A Légierő "leszedett" egy Hamasz-drónt


Kedden reggel a Légierő lelőtt egy drónt, amelyet a Gázai-övezetből bocsátottak fel.

A pilóta nélküli kis automata repülőt a Gázai-övezet partjai előtt találta el rakétával a Légierő F16-os gépe, amikor az Izrael felé tartott.

A Hamasz régóta képes ilyen kisméretű drónok előállítására (képünk), amely izraeli terület fölé érve mind fényképezésre, mint bombateher célbajuttatására alkalmas.

2014. júliusában Asdod városát közelítette meg egy Hamasz-drón, amikor sikerült megsemmisíteni. 

A terrorveszély miatt Izrael fenntartja magának a Gázai-övezet légterének az ellenőrzési jogát. ◙

2016. szeptember 19., hétfő

Bosszú a szombati munkákért? Mose Gafni akadályozza több, mint félmilliárd sékel átutalását a vasúti felújításokra


A Kneszet pénzügyi bizottsága élén álló Mose Gafni (Jahadut háTorá, Tórahű Zsidóság párt) titkári minőségében akadályozza 645 millió sékel átutalását a Kincstárból az Izraeli Vasutak küszöbön álló fejlesztési munkálataira.

Ennek következtében jelenleg nincs fedezet egyebek között a Tel Aviv – Jeruzsálem gyorsvasút villamosítására, a Galileát átszelő vasút befejezésére, és az Akko – Karmiel vonal  építésére.

Gafni úgy okoz nehézségeket, hogy a költségvetési megbeszéléseken a vasúti fejlesztés pénzügyi témáit a napirend legvégére hagyta, ílymódon akadályozva az átutalási döntést.

A Közlekedésügyi Minisztérium tisztviselőjére hivatkozva a TV2 vasárnap esti híradója közölte, hogy Gafni az ülésen erővel vétette le a napirendről a vasúti költségvetés kérdését.

Maga Gafni így nyilatkozott: "Nem vagyok köteles minden napirendre beterjesztett költségvetési javaslatot megvitatni. Ha  jónak látom, a pénz át lesz utalva."

A pénzügyi bizottság ugyanakkor 1.15 milliárd sékelt átutalt a tel-avivi villamosvasút építésére. 


A két ultravallásos párt, az askenázi Jáhádut háTorá és a keleti-szefárd SASZ vezetői szeptember elején kilátásba helyezték, hogy kilépnek a kormánykoalícióból, amennyiben szombatonként folytatódnak a sürgős karbantartási munkálatok az Izraeli Vasutaknál.

Ezek után szeptember 3-án, szombaton szünetelt a munka, és a vasúti közlekedés csak vasárnap este indult újra, de a következő szombaton, szeptember 10-én folytatták a vasúti vezetés szerint életbevágóan fontos munkákat – zömmel nem-zsidó munkásokkal. ◙

Terrortámadás a Heródes-kapunál: két rendőr megsérült, a támadót semlegesítették ♦ Netanjáhu rendkívüli kormányülést hívott össze


Hétfőn reggel a jeruzsálemi Óvárosban, a Heródes-kapunál (héberül Virágok kapuja, שער הפרחים) arab terrorista késsel nyakon szúrt két rendőrt. A 38 éves rendőrnő igen súlyos, a 47 éves rendőr közepes sérülést szenvedett. A rendőrnőt az esti órákban még az intenzív osztályon kezelik, miután életmentő műtéten esett át.

A támadóra rálőttek, állapota válságos.

Péntek óta ez a hetedik palesztin-arab terrortámadás Jeruzsálem, illetve Hebron térségében.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök vasárnap este rendkívüli kormányülést hívott össze annak megvitatására, hogy miképpen lehet a súlyosbodó terrorhullámot megfékezni, és garantálni a közeledő őszi ünnepeken az Óvárosba látogató zsidók biztonságát. ◙