Szeptember 1-től feladva a lecke – a felnőtteknek • Emelkedik az ÁFA, 8,25 sékel a benzin litere

Csütörtökön este nyilvánvaló lett: a kormány nem könnyíti meg a polgárok életét, nem csökkenti az üzemanyag adóit.

Szombatra, szeptember 1-re virradó éjfélkor életbe lép az  ÁFA (értékforgalmi adó, héber rövidítéssel máám) egy százalékkal történő emelése, 16-ról 17 százalékra, ami minden árat megemel.

Különösen érzékenyen érinti a lakosságot, főképpen annak legalacsonyabb jövedelmű rétegeit a benzin drágulása, hiszen az minden egyebet ránt fölfelé.

Egy nappal később, vasárnapra, szeptember 2-re virradó éjféltől a 95 oktános benzin 55 agorával drágul, 8 sékel 25 agorára az automata benzinkutaknál, illetve 8.42 sékel a kiszolgáló személyzettel működőknél.

Eilaton, ahol nem fizetnek ÁFÁ-t, a benzinár 7.05 sékel, illetve 7.19 sékel lesz.

A drágulás mértéke Izraelben példátlan: két hónapon belül két áremelés révén 13,5 százalékos, ez közel egy sékeles (98 agorás) drágulást jelent.

Az áremelés 71 százalékáért a kőolaj hordónkénti világpiaci árának az emelkedése okozza, míg a fennmaradó 29 százalékot a különféle adók: a most emelt ÁFA és a jövedékadó.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök és Juvál Steinitz pénzügyminiszter úgy határoztak, hogy nem avatkoznak bele a változásokba, miután nem találtak más finanszírozási lehetőséget a költségvetési hiány fedezésére.

Hogyan takarékoskodjunk a benzinnel?

• Jól tervezzük meg a városi útjaink útvonalát: a dugókban gyakori fékezések és indítások több benzint fogyasztanak, mint sima, akadálytalan haladásnál

• Minél kevesebb „fröccsöt” adjunk a motornak a sebességpedál padlóig nyomása által, és a durva fékezéseket is lehetőleg kerüljük el

• Néhány perces várakozás alatt (leeresztett vasúti sorompó, hosszú dugó, valahol előttünk baleset vagy biztonsági ellenőrzés) is érdemes leállítani a motort

• Állandóan ellenőrizzük a légnyomást a kerekekben. Lapos kerék többet fogyaszt.

• Dobjunk ki minden felesleges holmit a csomagtartóból. Kisebb súly = alacsonyabb fogyasztás

• Ha van tető-csomagtartó – és szükség van rá – szerelése legyen erős: laza csomagtartó az ellen-légáramlás miatt nehezíti a kocsi haladását, ami erőlteti a motort

• Bármilyen szokatlan hang, rázkódás esetén nézessük meg az autót – rosszul beállított motor többet fogyaszt

• Hasonlítsuk össze a benzinkutak árait – keressük az automata kutakat és az alkalmi árengedményeket ◙

Amerikai NEM

Amerika összeráncolja szemöldökét: Martin E. Dempsey négycsillagos tábornok, az Egyesült Államok haderejének egyesített vezérkari főnöke csütörtökön Londonban kijelentette: országa nem kíván részese lenni egy katonai akciónak, amelyet Izrael Irán ellen intéz.

A vezérkari főnök ehhez hozzátette: nem tudja, mik az iráni vezetés valódi szándékai, de arról meg van győződve, hogy egy idő előtti támadás szétzilálná a jelenleg fennálló Irán-ellenes koalíciót. Véleménye szerint az eddig Irán ellen foganatosított intézkedések helyesek és egyelőre elegendőek.

Dempsey két héttel ezelőtt már hangot adott abbeli véleményének, miszerint egy izraeli támadás semmi esetre sem lenne képes megállítani az iráni nukleáris fegyverkezést, legfeljebb bizonyos időtartamra hátráltatná.

Izrael politikai és katonai vezetőinek nincs kétsége aziránt, hogy az USA első katonája "főnöke", vagyis az Egyesült Államok elnöke véleményét tolmácsolja, immár másodízben.

Dempsey tábornok korábban elismerte: ugyanazokat a hírszerzési adatokat, amelyek az USA és Izrael rendelkezésére állnak, a két hadsereg eltérően értékeli. ◙ 

Eladó a Szuezi csatorna! Először – másodszor – ki veszi meg?

Az egyiptomi ellenzék tüntet. Egyelőre szabad tüntetni. A muzulmánnak, de felvilágosultnak és demokratikusnak tűnni vágyó új rendszer ezt megengedi.

“Őfelsége ellenzéke” egy titkos terv közeli végrehajtásától tart. Mohammed Murszi kormánya és a mögötte álló Muzulmán Testvériség – az ellenzék értesülése szerint – bérbe adná a Szuezi csatornát, amely Egyiptomnak éppen annyira jelképe, mint a piramisok, vagy éppen a Nílus és az azon épült Asszuáni nagygát. 

(Ha csipkelődni támad kedvünk a lokálpatrióta egyiptomiakkal, megjegyezhetjük: fentiek egyike sem a ma ott élő arabokat dícséri. Azt, hogy a folyam Allah alkotása, senki sem vonja kétségbe arrafelé. A gizehi Szfinxet és a piramisokat egy valamikor létezett rejtélyes magaskultúra hordozói építették, a Csatorna francia és osztrák mérnökök műve volt a 19. század második felében, a nagygátat pedig 1960 és 1970 között az akkor még tényleg “nagy” Szovjetunió mérnökei tervezték.)

A Szuezi Csatorna e tisztességen kívül az ország egyik komoly jövedelemforrása. Murszi kormánya bérbe adná – más források szerint eladná – a Csatornát.

Ki lenne a vevő? Nos, a vevő Katar lenne, az olajban, pontosan annak jövedelme aranyában fürdő arab emírség, a Perzsa-öböl partján. A dúsgazdag és konzervatív muzulmán emírség a Murszi-féle hatalomátvétel óta Egyiptom egyik legbőkezűbb befektetőjévé nőtte ki magát. Három hete, amikor Hamad ibn Halífa emír Kairóba látogatott, nyomban 2 milliárd dolláros segélyt ajánlott fel, amit megtoldott egy 10 millió dolláros befektetési ígérettel Katar-i üzletemberek részéről.

Egyiptom viszont igen nagy pénzügyi gondokkal küzd. Jelenleg 22,5 milliárd dollárra teszik a kormányzat költségvetési hiányát, miközben az állami devizatartalékok kimerülőben vannak. Az ellenzék egyébként Murszi pártja és a mögötte álló Testvériség választási győzelmét is Katar bőkezű pénzügyi támogatásának tudja be: mint emlékezetes, Murszi igen kis többséggel győzött.

A Katarból származó egyiptomi befektetések a 2011. februári kormány- és rendszerváltás óta 74 százalékkal (!) nőttek. ◙

FORRÁS: ynet, a Jediot Ahronot internetes hírportálja