Jom Kippur – Engesztelésnap, 5773

2012. szeptember 25, kedd délután. Bágyasztó nyári meleg Szentföld-szerte. A  járműforgalom lassan leáll, az ország zsidó lakossága a zsidó nép legnagyobb ünnepnapjára készül. A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió valamennyi adása délután, a négy órás hírek után „Gmár Chátimá tová” szavakkal, majd a „Hátikvá”, a nemzeti himnusz hangjaival szerda estéig, az ünnep kimeneteléig elbúcsúzott a hallgatóktól.

Ezen a napon szünetel a rádió, a televízió, a kábel- és vezetékes állomásokat is beleértve.

Komor ünnepnap: ezen a napon méretnek meg a Földön élők. A megmérettetés már Ros Hásáná óta folyik Odafönn, most csak a végleges döntés születik meg.

Ezen a napon senki nem ül autóba. Az országutak üresek (az arablakta helységek kivételével). Az autók helyét elfoglalják a kerékpározó gyerekek: az úttest ezen a napon hagyományosan az övék.

És a gyalogosoké. A közlekedési lámpák automatái lélektelenül váltják a színeiket, de ma senki sem figyel rájuk: ezen az estén az emberek az úttesten sétálnak, csak a gyerekek bicikli-csengői zavarják meg a csendet. És egy-egy szirénázó mentőautó: hol  kerékpáros kartöréshez, hol templomi rosszulléthez hívják őket.

A templomok tele vannak. A Jediot Ahronot honlapja felmérése szerint az izraeli zsidó lakosság 64 százaléka böjtöl, 46 százaléka imádkozik is, de csak 25 százalék vesz részt a teljes szertartáson, ami az éjjeli alvás idejét leszámítva szinte az egész ünnepnapot, estétől a következő estéig kitölti.

A kevésbé hívők is elmondják ilyenkor a halotti imát eltávozott szeretteikért.

A megkérdezetteknek mindössze fél százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezt a napot utazással fogja tölteni.

Az ortodox (vallásos, Tóra-követő) zsidók csakis imádkozással töltik a Jom Kippur 25 óráját: ezért is adták e napnak a magyarországi zsidók a „Hosszúnap” elnevezést.

A kevésbé vallásosak, netán vallástalanok – köztük is akad böjtölő – zenehallgatással, internetezéssel töltik a napot. Az ismerkedési hálózatok honlapjai ilyenkor szinte forrnak. Mások „alternatív” Jom Kippurt tartanak, például meditatív önvizsgálattal.

Sok izraeli számára élethosszig tartó trauma forrása az 1973-as háború emléke, amikor Egyiptom és Szíria egyszerre támadták meg Izraelt a legnagyobb ünnepén. A honvédelem teljes készültéségben áll, a palesztin lakosságú területekre erre a napra teljes határzárt rendeltek el.

Honlapunk is búcsúzik – szerdán estig. Adjon a Jó Isten békét, szeretetet, biztonságos megélhetést és lelki erőt minden embernek. ◙

Aknagránát-lövedékek a Golánon

Kedden, szeptember 25-én reggel 7 óra körül aknagránát-lövedékek csapódtak be a Golán-fennsík északi régiójában. A lövedékek nem okoztak sebesülést vagy kárt.

Az esetet Izrael biztonsági felelősei a Szíriában folyó belháború következményének tartják, és úgy vélik, hogy a lövedékek nem izraeli területre lettek irányítva.

Izrael az utóbbi másfél év óta közelről követi az északi szomszéd országban folyó eseményeket. A Golán-fennsíkon a múlt héten nagyarányú tüzérségi hadgyakorlatot tartottak. ◙

Barak-terv: második visszavonulás, ezúttal Júdeából és Somronból

Áriel Sáronnak a Gázai-övezettől való “elszakadási” (hitnatkut) terve és annak megvalósítása – 2005. augusztus-szeptember – után hét évvel Ehud Barak honvédelmi miniszter, korábbi miniszterelnök és vezérkari főnök is előállt a maga hasonló tervével.

Ám, míg Sáron a Gázai-övezetből vonta ki a hadsereget és telepítette ki a 8500 főnyi polgári lakosságot, Barak Júdea és Somron – az angolszász sajtóban West Bank, a magyar újságokban Ciszjordánia néven említik – területének nagyobb részétől gondol “elszakadni”, és onnan áttelepíteni a zsidó lakosságot.

(A Sáron-féle kitelepítés a Gázai-övezet teljes zsidó lakosságán kívül négy, a Somronban lévő kisebb településre is vonatkozott.)

Barak a maga terveit a “Jiszráél hájom” napilap hétfői (szeptember 24) számában megjelent interjú-előzetesben körvonalazta.

Eszerint amennyiben továbbra sem sikerülne tárgyalásos úton megegyezni a Palesztin Autonómiával a határokról, a biztonságról és egyéb, a két felet kölcsönösen érintő kérdésről, úgy Izraelnek egyoldalú tényeket kell majd teremtenie, aminek fájó, de szükséges része az ellenőrzött “Területek” egy részének az önkéntes feladása.

A Barak-terv az 1967-es Hatnapos Háború eredményeként megszállt területek stratégiailag fontos részeit megtartaná Izrael határain belül.

A megtartandó részek: Jeruzsálem Óvárosa, a ’67 óta épült negyedek (ezeket Izrael már annektálta), Mááléj Ádumim, a Hebron mellett épült Kirját-Árbá, a Jeruzsálem és Betlehem közti Gus-Ecion településlánc, északabbra a loddi Ben Gurion repülőtérre néző magaslatok, valamint Somronban Áriel városa. Egy ilyen elrendezés után izraeli fennhatóság alatt maradna a “telepes” zsidó lakosság mintegy 90 százaléka. A tervezet ugyanakkor több tucat kisebb zsidó település felszámolását irányozza elő. Az áttelepítendő családok kártérítésben részesülnének.

A Jordán-völgy és a Holttenger északnyugati partvidéke az ottani zsidó települések kiürítése után is izraeli katonai ellenőrzés alatt maradna: Izrael nem engedhet közvetlen palesztin határt Jordániával.

Erőszakos kitelepítés nem szerepel a tervekben. “Aki palesztin kormányzat alatt kíván maradni, ám maradjon” – mondta Barak, aki számukra öt éves “próbaidőt” jelölne ki az új szituációval való együttélés kiismerésére. (Barak a jelek szerint megfeledkezett Abu Mázen többször hangoztatott álláspontjáról: “A leendő Palesztin Államban egyetlen zsidó sem élhet.” )

“Jom Kippur előtt az ember önvizsgálatot tart. Izrael elmúlt 64 éves, Júdeában és Somronban is 45 éve vagyunk. Olyan elrendezést kell elérni, amely nem az ideológiákra, hanem a kőkemény valóságra alapoz. Ha az itteni zsidó lakosság 80-90 százalékát a végleges határokon belül tudjuk tartani, nagy eredményt értünk el” – olvasható az interjú-előzetesben.

Hogy ezt az elképzelést mennyire támogatná Binjamin Netanjáhu kormányfő és koalíciós partnerei – nyitott kérdés. ◙