Választások előtt... Izrael Állam választási rendszere

A KNESZET ÉPÜLETE JERUZSÁLEMBEN

Izrael Állam választási rendszere országos arányos képviseleten alapul. A mandátumok, azaz az egyes listák ülőhelyeinek a száma az országgyűlésben a választópolgárok által a listákra leadott szavazatokkal arányos.

Egyetlen korlátozás a 2%-os minősített küszöbérték: más szóval egy listának az összes leadott szavazatoknak legalább a 2%-át kell megszereznie ahhoz, hogy bejusson a Kneszetbe, Izrael Állam parlamentjébe.

E rendszer szerint a választópolgárok párt-listára szavaznak, nem egy, a listán szereplő adott személyre.

Izraelben bizonyos pártok közvetlenül, előválasztások („primaries”) útján választják jelöltjeiket a Kneszetbe. Más pártok az illető párt belső intézményei révén jelölik ki képviselőiket. Az ultra-ortodox pártok képviselő-jelöltjeit szellemi mentoraik (rabbijaik) nevezik ki.

A Kneszet választásokra négy évente egyszer kerül sor, de a Kneszet vagy a miniszterelnök előrehozott választásokról is határozhat, és bizonyos körülmények között négy évnél tovább is működhet. ◙

Beni Gantz vezérkari főnök elmozdította Erez Wiener ezredest

Wiener: „Nem küzdök a döntés ellen”

Gabi Askenázi volt vezérkari főnök: az állami főellenőr kritikája túlzó

Beni Gantz vezérkari főnök közölte Erez Wiener ezredessel, aki Gabi Askenázi korábbi vezérkari főnök alatt fontos feladatokat látott el, hogy katonai szolgálatát be kell fejeznie.

Döntését Joszef Sapira állami főellenőr múlt héten közzétett „Harpaz-jelentésben” foglaltakkal indokolta, amely erőteljes kritikát fogalmaz meg Wiener ezredes ellen.

Wiener a Cáhál, az Izraeli Hadsereg oktatási főtisztjévé való kinevezése előtt állt, a kinevezést azonban a vezérkari főnök az állami főellenőr jelentése utánra halasztotta. A jelentés ismertetése után a múlt héten Gantz vezérkari főnök az irodájába beidézett főtiszttel közölte a hadsereg kötelékéből történő elbocsátását.

A Harpaz-jelentés a Boaz Harpaz tartalékos alezredes által szerkesztett hamis dokumentummal és annak terjesztésével foglalkozik. Harpaz a dokumentumot a jelentés szerint Joáv Galant vezérőrnagy vezérkari főnökké történő kinevezése előmozdítása érdekében szerkesztette.

A főellenőr jelentése egyrészt azért marasztalja el Wienert, mert Gabi Askenázi akkori vezérkari főnök kifejezett utasítása ellenére másolatokat szolgáltatott ki az említett dokumentumokból, másrészt, mert együttműködött Harpazzal Ehud Barak honvédelmi miniszterről való információgyűjtésben – annak állítólagos lejáratására.

Gabi Asknázi volt vezérkari főnök eltúlzottnak találja a jelentésben Wiener ellen megfogalmazott kritikát, hangsúlyozva Wiener értékes szolgálatát a hadseregben. ◙

Ezerfős felmérés 12 nappal a Kneszet-választások előtt: Netanjáhu gyengül, de még vezet

A Jediot Achronot hétvégi száma a Mina Cémách/Dácháf iroda által csütörtökön végzett 1000 fő megkérdezésével végzett felmérése a Likud-Béjténu gyengülését jelzi.

• A Binjamin Netanjáhu és Avigdor Lieberman által a Likud, illetve a Jiszráél Béjténu között tavaly októberben megkötött közös listás választási egyezség 12 nappal a választások előtt nem tűnik igazán gyümölcsöző ötletnek. A két párt a legutóbbi, 2009-ben megtartott általános választásokon összesen 42 mandátumot szerzett, és az egyezség megkötése után 45-47 mandátumban reménykedtek. Nos, a Dácháf megbízhatónak tartott felmérése 33 mandátumot jósol az egybeforrasztott kettősnek.

• A nagy ellenfél és alternatíva, az Ávodá (Munkapárt) Seli Jechimovics vezetésével 18 mandátumot szerezne a Dácháf felmérése szerint, eggyel többet, mint két héttel ezelőtt.

• A politikai jobbszélen helyet foglaló Hábájit hájehudi (Zsidó otthon) párt, amelynek energikus vezetője, Naftali Bennett mögött 14 mandátum áll, amivel – ha a felmérés eredményei valósnak bizonyulnak – komoly tényező lehet a kormányalakításban. Koalíciós partnerként csakis a Likud-Béjténu oldalán képzelhető el.

• Meglepő a kevesebb, mint egy éve alapított Jés Atid (Van jövő) középpárt ereje, amely a felmérés szerint 11 mandátumot „ér”. Az alapító, Jáir Lapid programja és ideológiája gyakorlatilag azonos a néhai papa, Tomi Lapid egykori „Sinuj” pártjáéval. Követeléseik homlokterében áll az ellenszegülés a vallásos pártok követeléseivel és az egyenlő teherviselés: az ultravallásosok is teljesítsenek katonai szolgálatot, a jesivákban tanuló felnőttek ne részesüljenek állami juttatásokban, a középosztályt ne terheljék súlyos adókkal, stb.

• Az Éli Jisáj – Árje Der’i – Ariel Atiasz triumvirátus által vezetett SASZ keleti (afro-ázsiai eredetű zsidó) ultravallásos párt némileg gyengült: míg a 2009-es választásokon 11 mandátumot szerzett, és a két héttel ezelőtti felmérések is ugyanennyit jósoltak neki, most csak 10 ülése lenne a Kneszet padsoraiban. Népszerűek a szegénysorsú keleti származású zsidó tömegek szemében, miután programjuk a vallási követeléseken túl szociális elemeket is tartalmaz.

• Ennél jóval szerényebb ereje van az ugyancsak ultravallásos, de askenázi (európai eredetű) Jáhádut HáTorá (Tórahű zsidóság) pártnak, amely jelenleg 5 képviselőt küld a Kneszetbe, és a felmérések is ugyanennyit prognosztizálnak a következő Kneszetbe. Legismertebb képviselői Mose Gafni és Jákov Litzmann.

A két ultraortodox, konzervatív párt általában a jobboldallal tart, ám követeléseik (vallási intézményeik állami szponzorálása, a jesiva-tanulók felmentése a katonai szolgálat alól, a szombati pihenőnap és az étkezési törvények – kóserság – betartatása országszerte) nehezen vállalhatók a mindenkori kormánykoalíció által. A koalíció érdekei általában megkövetelik, hogy mindkettőt bevonják. Elektorális erejük révén – 15-16 mandátum komoly erőt képvisel a 120 tagú Kneszetben – még egy kevéssé valószínű, meglepetésszerű balközép koalícióban is részt vehetnek.

• A Kádimá pártból kilépett Cipi Livni (aki ott vezető volt) hat héttel ezelőtt alapított Hátnuá (A Mozgalom) néven alapított középpártja békeszerződést, szociális igazságot, környezetvédelmet ígér. Ezzel ma 8 mandátuma lenne, szemben a két héttel ezelőtti 11 mandátummal. Az egykor a szélsőjobbal azonosított politikusasszony és pártja ma inkább az Ávodá felé húz.

• A Sulamit Aloni, Joszi Szárid, Ran Cohen örökébe lépett Zehava Gal-On vezette baloldali polgári-liberális Merec párt a két héttel ezelőtti 4 mandátum helyett most 6 mandátumot kapna szavazóitól. Koalíciós szerepben kizárólag az Ávodá partnereként képzelhető el.

• Az izraeli politika „Lear királya”, akit szinte minden jelentős politikusa elhagyott, a Kadima. Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy az Ariel Saron által alapított és sokáig Ehud Olmert vezette párt nyerte meg a 2009-es választásokat – ekkor már Cipi Livnivel az élén – ám nem tudott kormányképes koalíciót kialakítani, ezért az államelnök a második helyre befutott Likud vezetőjét, Binjamin Netanjáhut bízta meg kormányalakítással. A jelenleg a Kadima élén álló Saul Mofáz talán, ha 2 mandátumra tehet szert, de az is lehetséges, hogy nem éri el a bejutási köszöböt.

• A jobbszélen elhelyezkedő Ocmá LeJiszráél párt 2 mandátumra számíthat. Elve és programja a települések kiterjesztése és védelme a Nyugati Parton. Két vezetője: Micháél Ben-Ári és Árje Eldad más jobboldali pártokból kiválva alapítottak pártot. Koalícióban a Likud-Béjténu oldalán foglalnának helyet.

• A Chádás néven bejegyzett Izraeli Kommunista Párt ma jobbára arab szavazókra számít, vezetője is názáreti arab, Mohammad Barakeh. Legfeljebb 4 mandátumra van esélye.

• A Ráám Táál arab pártnak ugyancsak 4 mandátumot adhat az izraeli arab kisebbség. Legismertebb képviselője Ahmad Tibi és Taleb El-Szana.

• A kémkedésért távollétében elítélt és az országból elmenekült názáreti Azmi Bisara által 1995-ben alapított Bálád arab párt 3 mandátumra számíthat. Vezetője Dzsamal Zahalka. E párt tagja a gázai kikötő blokádját megtörni szándékozó török Mavi Marmara hajó fedélzetén jelen volt Hanin Zoabi képviselőnő is.

A Netanjáhu – Lieberman ellenében fellépő Ávodá – centrista koalíciónak fenti felmérés szerint az arab pártokkal együtt sem lenne meg a 120 tagú Kneszetben a minimális 61 mandátuma.

A Likud-Béjténu a jobboldali Bájit Hajehudi és az Ocmá LöJiszráél pártokat tekintheti biztos koalíciós partnernek. Ez azonban még elmarad a 61 mandátumtól. Kiegészítésképpen a két ultraortodox párt is hajlandónak bizonyulhat, de ezért súlyos gazdasági koncessziókkal és miniszteri állásokkal kellene (és bizonyára kell is majd) fizetnie egy leendő Netanjáhu-kormánynak. Netanjáhu azzal is kénytelen lesz számolni, hogy a vallásos pártok optálása esetén a hangsúlyosan világi középpártok emiatt nem lesznek hajlandóak csatlakozni.

A „Jés Atid” (Jáir Lapid) és a Hátnuá (Cipi Livni) együttes ereje – fenti felmérés szerint – 19 mandátum, míg a két ultravallásos párté, a SASZ és a Jáhádut HáTorá pártoké csak 15 mandátum.

Akárhogy is, keserves „sakkparti” vár a következő kormánykoalíció megszervezőjére… ◙