Ezerfős felmérés 12 nappal a Kneszet-választások előtt: Netanjáhu gyengül, de még vezet

A Jediot Achronot hétvégi száma a Mina Cémách/Dácháf iroda által csütörtökön végzett 1000 fő megkérdezésével végzett felmérése a Likud-Béjténu gyengülését jelzi.

• A Binjamin Netanjáhu és Avigdor Lieberman által a Likud, illetve a Jiszráél Béjténu között tavaly októberben megkötött közös listás választási egyezség 12 nappal a választások előtt nem tűnik igazán gyümölcsöző ötletnek. A két párt a legutóbbi, 2009-ben megtartott általános választásokon összesen 42 mandátumot szerzett, és az egyezség megkötése után 45-47 mandátumban reménykedtek. Nos, a Dácháf megbízhatónak tartott felmérése 33 mandátumot jósol az egybeforrasztott kettősnek.

• A nagy ellenfél és alternatíva, az Ávodá (Munkapárt) Seli Jechimovics vezetésével 18 mandátumot szerezne a Dácháf felmérése szerint, eggyel többet, mint két héttel ezelőtt.

• A politikai jobbszélen helyet foglaló Hábájit hájehudi (Zsidó otthon) párt, amelynek energikus vezetője, Naftali Bennett mögött 14 mandátum áll, amivel – ha a felmérés eredményei valósnak bizonyulnak – komoly tényező lehet a kormányalakításban. Koalíciós partnerként csakis a Likud-Béjténu oldalán képzelhető el.

• Meglepő a kevesebb, mint egy éve alapított Jés Atid (Van jövő) középpárt ereje, amely a felmérés szerint 11 mandátumot „ér”. Az alapító, Jáir Lapid programja és ideológiája gyakorlatilag azonos a néhai papa, Tomi Lapid egykori „Sinuj” pártjáéval. Követeléseik homlokterében áll az ellenszegülés a vallásos pártok követeléseivel és az egyenlő teherviselés: az ultravallásosok is teljesítsenek katonai szolgálatot, a jesivákban tanuló felnőttek ne részesüljenek állami juttatásokban, a középosztályt ne terheljék súlyos adókkal, stb.

• Az Éli Jisáj – Árje Der’i – Ariel Atiasz triumvirátus által vezetett SASZ keleti (afro-ázsiai eredetű zsidó) ultravallásos párt némileg gyengült: míg a 2009-es választásokon 11 mandátumot szerzett, és a két héttel ezelőtti felmérések is ugyanennyit jósoltak neki, most csak 10 ülése lenne a Kneszet padsoraiban. Népszerűek a szegénysorsú keleti származású zsidó tömegek szemében, miután programjuk a vallási követeléseken túl szociális elemeket is tartalmaz.

• Ennél jóval szerényebb ereje van az ugyancsak ultravallásos, de askenázi (európai eredetű) Jáhádut HáTorá (Tórahű zsidóság) pártnak, amely jelenleg 5 képviselőt küld a Kneszetbe, és a felmérések is ugyanennyit prognosztizálnak a következő Kneszetbe. Legismertebb képviselői Mose Gafni és Jákov Litzmann.

A két ultraortodox, konzervatív párt általában a jobboldallal tart, ám követeléseik (vallási intézményeik állami szponzorálása, a jesiva-tanulók felmentése a katonai szolgálat alól, a szombati pihenőnap és az étkezési törvények – kóserság – betartatása országszerte) nehezen vállalhatók a mindenkori kormánykoalíció által. A koalíció érdekei általában megkövetelik, hogy mindkettőt bevonják. Elektorális erejük révén – 15-16 mandátum komoly erőt képvisel a 120 tagú Kneszetben – még egy kevéssé valószínű, meglepetésszerű balközép koalícióban is részt vehetnek.

• A Kádimá pártból kilépett Cipi Livni (aki ott vezető volt) hat héttel ezelőtt alapított Hátnuá (A Mozgalom) néven alapított középpártja békeszerződést, szociális igazságot, környezetvédelmet ígér. Ezzel ma 8 mandátuma lenne, szemben a két héttel ezelőtti 11 mandátummal. Az egykor a szélsőjobbal azonosított politikusasszony és pártja ma inkább az Ávodá felé húz.

• A Sulamit Aloni, Joszi Szárid, Ran Cohen örökébe lépett Zehava Gal-On vezette baloldali polgári-liberális Merec párt a két héttel ezelőtti 4 mandátum helyett most 6 mandátumot kapna szavazóitól. Koalíciós szerepben kizárólag az Ávodá partnereként képzelhető el.

• Az izraeli politika „Lear királya”, akit szinte minden jelentős politikusa elhagyott, a Kadima. Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy az Ariel Saron által alapított és sokáig Ehud Olmert vezette párt nyerte meg a 2009-es választásokat – ekkor már Cipi Livnivel az élén – ám nem tudott kormányképes koalíciót kialakítani, ezért az államelnök a második helyre befutott Likud vezetőjét, Binjamin Netanjáhut bízta meg kormányalakítással. A jelenleg a Kadima élén álló Saul Mofáz talán, ha 2 mandátumra tehet szert, de az is lehetséges, hogy nem éri el a bejutási köszöböt.

• A jobbszélen elhelyezkedő Ocmá LeJiszráél párt 2 mandátumra számíthat. Elve és programja a települések kiterjesztése és védelme a Nyugati Parton. Két vezetője: Micháél Ben-Ári és Árje Eldad más jobboldali pártokból kiválva alapítottak pártot. Koalícióban a Likud-Béjténu oldalán foglalnának helyet.

• A Chádás néven bejegyzett Izraeli Kommunista Párt ma jobbára arab szavazókra számít, vezetője is názáreti arab, Mohammad Barakeh. Legfeljebb 4 mandátumra van esélye.

• A Ráám Táál arab pártnak ugyancsak 4 mandátumot adhat az izraeli arab kisebbség. Legismertebb képviselője Ahmad Tibi és Taleb El-Szana.

• A kémkedésért távollétében elítélt és az országból elmenekült názáreti Azmi Bisara által 1995-ben alapított Bálád arab párt 3 mandátumra számíthat. Vezetője Dzsamal Zahalka. E párt tagja a gázai kikötő blokádját megtörni szándékozó török Mavi Marmara hajó fedélzetén jelen volt Hanin Zoabi képviselőnő is.

A Netanjáhu – Lieberman ellenében fellépő Ávodá – centrista koalíciónak fenti felmérés szerint az arab pártokkal együtt sem lenne meg a 120 tagú Kneszetben a minimális 61 mandátuma.

A Likud-Béjténu a jobboldali Bájit Hajehudi és az Ocmá LöJiszráél pártokat tekintheti biztos koalíciós partnernek. Ez azonban még elmarad a 61 mandátumtól. Kiegészítésképpen a két ultraortodox párt is hajlandónak bizonyulhat, de ezért súlyos gazdasági koncessziókkal és miniszteri állásokkal kellene (és bizonyára kell is majd) fizetnie egy leendő Netanjáhu-kormánynak. Netanjáhu azzal is kénytelen lesz számolni, hogy a vallásos pártok optálása esetén a hangsúlyosan világi középpártok emiatt nem lesznek hajlandóak csatlakozni.

A „Jés Atid” (Jáir Lapid) és a Hátnuá (Cipi Livni) együttes ereje – fenti felmérés szerint – 19 mandátum, míg a két ultravallásos párté, a SASZ és a Jáhádut HáTorá pártoké csak 15 mandátum.

Akárhogy is, keserves „sakkparti” vár a következő kormánykoalíció megszervezőjére… ◙