Livni: történt haladás, a konfliktus befejezésére törekszünk, mindenről tárgyalunk

A washingtoni izraeli-palesztin előkészítő megbeszélések első napja után, kedden Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony, az izraeli főtárgyaló elmondta: minden az asztalon van, mindenről tárgyalunk, de vérmes reményeket nem táplálunk. Nem ringatjuk magunkat egy új Közel-Kelet ábrándjába. A cél a felek számára a konfliktus befejezése, ami nehéz lesz és hosszadalmas.

„A két szembenálló fél tetszést akar aratni az övéi körében, de a lényeg: véget vetni a körzeti konfliktusnak, és én ezt akarom elérni” – nyilatkozott Livni a megbeszélések első napjának végeztével.

Az Egyesült Államok diplomáciájának a komoly szerepéről szólva hozzátette: "Hiszek a kölcsönösség alapján álló tárgyalásokban a két fél között. Szükség van felelős döntésekre. Az amerikai segítség és Martin Indyk kiválasztása döntő a megbeszélések előmenetele szempontjából."

Az izraeli politika jobbszárnya aggódik. Attól tartanak, hogy a megállapodások végül olyan ideiglenes határvonalat kényszerítenek Izraelre, amelyek megnehezítik a „zöld vonalakon” túl élő több százezer izraeli életét és biztonságát.

A túloldalon is kritikákkal illették a megbeszéléseket, már annak kezdete előtt. A Hamasz nem tartja érdemesnek a tárgyalásokat Izraellel. Több palesztin vezető előre tiltakozott bármekkora területi lemondás ellen, amelyet a palesztin tárgyaló fél tenne.

Sokan magukat a megbeszéléseket is illizórikusnak tartják, hiszen a Gázai-övezet a Hamasz polgári és katonai irányítása alatt áll, és kétséges, hogy az magára nézve kötelezőnek fogadna el egy, a Ramallah-i palesztin kormányzat által aláírt megállapodást.

A megbeszélések egyik legkritikusabb pontja a határvonalak kijelölése. Ramallah előre bejelentette, hogy nem fogad el ideiglenes határvonalakat, hanem csakis az 1949-es fegyverszüneti vonalakat, amelyek 1967 június 5-ig Izrael határait képezték Jordániával, illetve Egyiptommal.

Izrael viszont mindenképpen ellenőrzése alatt akar tartani egy több kilométer széles határsávot a Jordán folyótól nyugatra. A Gázai-övezetben tapasztaltakból tanulva Izrael csak így akadályozhatja meg terroristák és fegyverek átáramlását Jordániából a palesztin területekre. ◙

Megkezdődtek az izraeli-palesztin megbeszélések

Washingtonban, európai és izraeli idő szerint hétfőn este egy vacsorával vette kezdetét az amerikai közvetítéssel nyélbe ütött izraeli-palesztin találkozó.

A közel három éves szünet után újraindított megbeszélések célja a két fél közötti végleges rendezés, különös tekintettel az Izrael és a Palesztin Autonómia közötti határvonalak kijelölésére, amit a palesztin fél türelmetlenül követel.

A találkozót négy hónapos inga-diplomácia révén nyélbeütő John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere egy asztalhoz ültette a feleket. Izraelt Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony képviseli, mint főtárgyaló, valamint Jichak Molho, aki Binjamin Netanjáhu miniszterelnök tanácsadója. 

A palesztin küldöttséget Száeb Erakát "örökös főtárgyaló" vezeti, mellette Muhammad Stajeh, aki Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének a tanácsadója.

Kerry a megbeszélések előestéjén Martin Indyk diplomatát különleges nagykövetté nevezte ki a tárgyalások menetének elősegítésére. Indyk két ízben volt az Egyesült Államok izraeli nagykövete, így a körzet és a helyi konfliktusok kiemelkedő szakértőjének számít.  

A megbeszélések időtartamát, amennyiben egyik fél sem kel fel a tárgyalóasztaltól, kilenc hónaposra tervezik, lehetséges hosszabbítással. Az első találkozáson a felek a megbeszélések procedurális részleteiről állapodnak meg. ◙ 

Jeruzsálemben cáfolják, hogy izraeli arabok is lennének a kiadandó 104 fogoly között

A Netanjáhu-kormány hangsúlyozza: a döntés, amelyet vasárnap hoztak 104, gyilkosság vádjával életfogytiglani fogház-büntetésre ítélt arab szabadon bocsátására, igen nehéz döntés volt. A kormány szóvivője hangsúlyozza: amennyiben a megbeszélések folytatódnak, a feleknek ennél is súlyosabb kérdésekben kell majd dönteniük.

Diplomáciai tisztviselők Jeruzsálemben úgy nyilatkoztak, hogy nincs megállapodás sem a Palesztin Hatósággal, sem az Egyesült Államokkal arra nézve, hogy a szabadon engedendő 104 terrorista között izraeli állampolgárságú arabok is lennének. Ugyenezek a tisztviselők nem tudtak választ adni a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió riporterének a kérdésére, vajon miért mondta Netanjáhu, hogy a terror-gyilkosságért fogvatartott 14 izraeli állampolgárságú arab ügyében a kormánynak újabb döntést kell majd hoznia.

Izraeli források szerint a szabadon bocsátandó foglyoknak ezúttal nem kell aláírniuk egy olyan ígérvényt, mely szerint többé nem vesznek részt terrorcselekményekben. Korábbi hasonló esetekben, például a Gilád Salit szabadon engedését lehetővé tevő fogolycserénél aláírattak velük ilyen formulát, amelyet egyikük sem vett komolyan: többjük azóta újból börtönbe került.

Naftali Bennett, a kormány-koalícióban résztvevő "Hábájit hájehudi" (Zsidó otthon) párt vezetője, aki a terrorista-szabadítás ellen szavazott, azt mondta: az a fél, amely gyilkosok, köztük gyermekgyilkosok szabadon bocsátását követeli, nem lehet tárgyaló fél számunkra.

Az izraeli közéleti számos szereplője kifejezte kétségeit Netanjáhu tervezett gesztusával kapcsolatban, mondván, hogy a gesztust az ellenoldal gyengeségként értelmezi, és a terrort kifizetődő eszköznek tartja. ◙