Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2013. augusztus 1., csütörtök

Leo Leiderman professzor az izraeli jegybank kinevezett kormányzója

LEO LEIDERMAN PROFESSZOR. Fotó: Michael Kremer

Miután a korábban kinevezett Jákov Frenkel professzor hétfőn lemondta a felkínált állást, Binjámin Netanjáhu miniszterelnök és Jáir Lapid pénzügyminiszter Leo Leiderman professzort nevezte ki az Izrael Bank (Bank of Israel, בנק ישראל), az állam jegybankja élére, az egy hónappal ezelőtt leköszönt Stanley Fischer professzor helyére.

Jákov Frenkel professzor lemondására több okot is felvet a sajtó: elsőként a 2006-ban, Hong Kong nemzetközi repülőterén, a vámmentes boltban történt kellemetlen esetet, amikor a professzor a helyi hatóságok szerint nem fizetett ki egy elvett doboz parfümöt.

Más kifogás alá eshet az a tény, hogy Frenkel professzor az elmúlt években már két mandátumon át volt a jegybank elnöke, és egy harmadik kinevezés ellenkezik a szabályokkal. Frenkel professzor egyébként 70 éves, éppen annyi, mint a posztjáról leköszönt Stanley Fischer professzor.

Leo Leiderman professzor a Bank Hapoalim, Izrael legnagyobb kereskedelmi bankjának a vezető közgazdásza, a Tel Aviv Egyetem közgazdasági fakultásának a professzora. Doktorátusát a University of Chicago egyetemen szerezte. Leo Leiderman 62 éves, Argentinából alijázott 17 éves korában. ◙

2013. július 31., szerda

Livni: történt haladás, a konfliktus befejezésére törekszünk, mindenről tárgyalunk

A washingtoni izraeli-palesztin előkészítő megbeszélések első napja után, kedden Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony, az izraeli főtárgyaló elmondta: minden az asztalon van, mindenről tárgyalunk, de vérmes reményeket nem táplálunk. Nem ringatjuk magunkat egy új Közel-Kelet ábrándjába. A cél a felek számára a konfliktus befejezése, ami nehéz lesz és hosszadalmas.

„A két szembenálló fél tetszést akar aratni az övéi körében, de a lényeg: véget vetni a körzeti konfliktusnak, és én ezt akarom elérni” – nyilatkozott Livni a megbeszélések első napjának végeztével.

Az Egyesült Államok diplomáciájának a komoly szerepéről szólva hozzátette: "Hiszek a kölcsönösség alapján álló tárgyalásokban a két fél között. Szükség van felelős döntésekre. Az amerikai segítség és Martin Indyk kiválasztása döntő a megbeszélések előmenetele szempontjából."

Az izraeli politika jobbszárnya aggódik. Attól tartanak, hogy a megállapodások végül olyan ideiglenes határvonalat kényszerítenek Izraelre, amelyek megnehezítik a „zöld vonalakon” túl élő több százezer izraeli életét és biztonságát.

A túloldalon is kritikákkal illették a megbeszéléseket, már annak kezdete előtt. A Hamasz nem tartja érdemesnek a tárgyalásokat Izraellel. Több palesztin vezető előre tiltakozott bármekkora területi lemondás ellen, amelyet a palesztin tárgyaló fél tenne.

Sokan magukat a megbeszéléseket is illizórikusnak tartják, hiszen a Gázai-övezet a Hamasz polgári és katonai irányítása alatt áll, és kétséges, hogy az magára nézve kötelezőnek fogadna el egy, a Ramallah-i palesztin kormányzat által aláírt megállapodást.

A megbeszélések egyik legkritikusabb pontja a határvonalak kijelölése. Ramallah előre bejelentette, hogy nem fogad el ideiglenes határvonalakat, hanem csakis az 1949-es fegyverszüneti vonalakat, amelyek 1967 június 5-ig Izrael határait képezték Jordániával, illetve Egyiptommal.

Izrael viszont mindenképpen ellenőrzése alatt akar tartani egy több kilométer széles határsávot a Jordán folyótól nyugatra. A Gázai-övezetben tapasztaltakból tanulva Izrael csak így akadályozhatja meg terroristák és fegyverek átáramlását Jordániából a palesztin területekre. ◙

2013. július 30., kedd

Megkezdődtek az izraeli-palesztin megbeszélések

Washingtonban, európai és izraeli idő szerint hétfőn este egy vacsorával vette kezdetét az amerikai közvetítéssel nyélbe ütött izraeli-palesztin találkozó.

A közel három éves szünet után újraindított megbeszélések célja a két fél közötti végleges rendezés, különös tekintettel az Izrael és a Palesztin Autonómia közötti határvonalak kijelölésére, amit a palesztin fél türelmetlenül követel.

A találkozót négy hónapos inga-diplomácia révén nyélbeütő John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere egy asztalhoz ültette a feleket. Izraelt Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony képviseli, mint főtárgyaló, valamint Jichak Molho, aki Binjamin Netanjáhu miniszterelnök tanácsadója. 

A palesztin küldöttséget Száeb Erakát "örökös főtárgyaló" vezeti, mellette Muhammad Stajeh, aki Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének a tanácsadója.

Kerry a megbeszélések előestéjén Martin Indyk diplomatát különleges nagykövetté nevezte ki a tárgyalások menetének elősegítésére. Indyk két ízben volt az Egyesült Államok izraeli nagykövete, így a körzet és a helyi konfliktusok kiemelkedő szakértőjének számít.  

A megbeszélések időtartamát, amennyiben egyik fél sem kel fel a tárgyalóasztaltól, kilenc hónaposra tervezik, lehetséges hosszabbítással. Az első találkozáson a felek a megbeszélések procedurális részleteiről állapodnak meg. ◙