A konfliktus megoldóképlete: békeegyezmény és palesztin állam, amely zsidóként ismeri el Izraelt

„A konfliktus megoldásának a tömör képlete: békeegyezmény és egy palesztin állam, amely zsidó államként ismeri el Izraelt és beleegyezik az izraeli katonai jelenlétbe a Jordán folyó partján” – mondta Binjamin Netanjáhu miniszterelnök kedden Tel Avivban, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetében tartott beszédében.

A kormányfő azt az ugyancsak sokszor hangoztatott nézetét is ismertette, miszerint az izraeli-palesztin konfliktus oka nem területvita, hanem az, hogy a palesztin vezetés nem hajlandó Izraelt zsidó államként elismerni.

„Hamarosan kiderül, hogy lehetséges-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat a palesztinokkal" – közölte Netanjáhu.

Az amerikai diplomáciai erőfeszítésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az Egyesült Államok javaslata az ő állásfoglalásukat képviseli, ami Izraelt nem kötelezi.

Irán nukleáris fegyverfejlesztési igyekezetéről szólva biztosította hallgatóságát, hogy Izrael nem fogja lehetővé tenni, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

Gazdasági kérdésekre térve Netanjáhu kifejtette meggyőződését, hogy Izrael a technológia szintjén akár világhatalommá is válhat. ◙

Válság jelei a Netanjáhu-vezette kormánykoalícióban

Koalíciós válság jelei mutatkoznak Binjámin Netanjáhu miniszterelnök egy állítólagos javaslata miatt.

Netanjáhu a svájci Davosban tartott négynapos Világgazdasági Fórumon egy héber nyelven tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy egyetlen izraeli települést sem fog felszámolni a „Területeken”, és nem áll szándékában elköltöztetni onnan egyetlen izraeli polgárt sem. 

Tanácsadói közlése szerint Netanjáhu fentieket úgy értette, hogy az 1967-es „zöld határ” túloldalán, a Palesztin Autonómia által követelt területeken élő zsidó telepesek egy megkötendő békeegyezmény után választhatnak a palesztin fennhatóság és a megmaradó izraeli területre történő átköltözés között.

Száeb Erekát palesztin főtárgyaló órákkal a közlés után bejelentette, hogy egyetlen zsidó sem élhet majd a palesztin államban.

Naftali Bennett gazdasági miniszter, a jobboldali, nemzeti-vallásos „Zsidó otthon” (Hábájit hájehudi) párt alapítója és vezetője a kormányfő ötletét "értékvesztésének" (ovdán estonot erki) nevezte, és miniszterelnökét felelőtlenséggel vádolta meg. Netanjáhu emiatt személyes találkozón kíván magyarázatot követelni koalíciós partnerétől.

Netanjáhu környezetéből megüzenték Bennettnek: ha kifogása van a kormány vonalvezetése ellen – szabadon távozhat.

A miniszterelnöki hivatal ugyanakkor Erekát reakcióját szélsőségesnek és felelőtlennek nevezte, mert egy nem hivatalos közlés alapján tette indulatos nyilatkozatát, amellyel, a miniszterelnök szavai szerint, "a Palesztin Hatóság megmutatta valódi arculatát".

Cipi Livni igazságügyminiszter asszony, a koalícióban ugyancsak résztvevő, liberális-középutas „Hátnuá” párt elnöke, a palesztin féllel folytatott tárgyalások felelős vezetője hétfőn ellenkező előjellel bírálta Netanjáhut, mondván: "Nem a másik fél arcát kell leleplezni, hanem megállapodásra kell jutni vele".

Netanjáhu állítólagos elgondolásával saját pártja több képviselője is szembehelyezkedett. Dani Danon honvédelmi miniszterhelyettes megengedhetetlennek nevezte a telepes lakosság esetleges kiszolgáltatását a palesztinok kénye-kedvének.   

Az ugyancsak Likud-párti Ofir Akunisz, a Kneszet elnökhelyettese a Netanjáhunak tulajdonított ötletet "több, mint furcsának" nevezte. ◙

Netanjáhu Davosban: Nem ürítek ki zsidó településeket, nem telepítek ki zsidókat!

“Egyetlen zsidó települést sem áll szándékomban felszámolni, és egy izraelit sem kívánok kiszakítani lakóhelyéről” – összegezte Binjamin Netanjáhu miniszterelnök álláspontját Davosban, a Világgazdasági Fórumon héber nyelven tartott sajtóértekezletén. 

A kormányfő hozzátette: a John Kerry amerikai külügyminiszter irányításával készülő, az izraeliek és a palesztinok közötti keretmegállapodás még „nem egyezmény”. „Az Egyesült Államok csupán a tárgyalás kereteire tesz javaslatokat, ami inkább a haladás útvonalának tekinthető” – közölte Netanjahu, aki kettejük davosi találkozójukat nagyon jónak ítélte, bár Kerry kifejezte aggodalmát: “sokak szerint ez az utolsó alkalom az izraeli-palesztin rendezésre”. 

Mint mondta, Izrael gazdasága csodálatra méltó, ám egy romló biztonsági környezet súlyos kockázatot jelent annak fejlődésére. A palesztin felet is figyelmeztette, mondván, hogy a megbeszélések esetleges kudarca nem hozná közelebb a palesztinok áhított  állami önállóságát. 

A miniszterelnöki hivatalban némileg tompítottak a településekre vonatkozó kijelentésen: Netanjáhu úgy értette, hogy az izraeli zsidó települések lakói majd maguk döntik el, hogy akarnak-e egy palesztin állam fennhatósága alatt élni.

A “javításnak” vajmi kevés értelme van, miután Abu Mázen több ízben is kijelentette, hogy a leendő Palesztinában egyetlen zsidó lakost sem tűr meg. (Izrael 1967 előtti területén viszont egy és negyedmillió arab él.) ◙