Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2014. április 6., vasárnap

A megbeszélések holtponton, a miniszterek vádaskodnak



Miután John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere pénteken, a marokkói Rabatban egy interjúban arra célzott, hogy a megbeszélésekre fordítható idő nem végtelen és kénytelen újból megfontolás tárgyává tenni a közvetítést, az izraeli-palesztin békeegyezmény esélye a nullához közelít.

Amikor Mahmud Abbász, a Palesztin Autonómia elnöke hírét vette, hogy a negyedik fogoly-szabadítási fázis elmarad, bejelentette, hogy kezdeményezi az Autonómia felvételét az Egyesült Nemzetek 15 tagszervezetébe. Ezt Izrael az előzetes megállapodások felrúgásának tekinti. Netanjáhu kilátásba helyezte az Autonómia mobiltelefon-szolgáltatóinak kiosztott frekvencia-engedélyek visszavonását, és a palesztinok által befizetett vámok és illetmények átutalásának a visszatartását. 

Ennek ellenére Martin Indyk amerikai közvetítő a hét elején találkozni szándékozik a két fél képviselőivel. A tavaly júliusi megállapodás szerint a megbeszélések határideje április 29, amit a palesztin fél nem hajlandó meghosszabbítani.

Cipi Livni igazságügyminiszter asszony, a tárgyalások izraeli vezetője azzal vádolta Uri Áriel lakásépítési minisztert, hogy a Területekre meghirdetett építési pályáztatások bejelentésével készakarva megtorpedózta a megbeszéléseket. Áriel a “Hallgatni arany” közmondással válaszolt.

2014. április 3., csütörtök

Fedezd fel a héber nyelvet! • A Kneszet és a nadrág... mi közük egymáshoz?


Elég sok, bár nem a képviselő hölgyek – chávérot háKneszet – öltözékére gondolok, akik talán otthon is viselik ezt az eredetileg nagyon férfias ruhadarabot.

Kezdjük a héber nyelv egyik alapvető tulajdonságával.

A legtöbb ige három mássalhangzóból álló gyökre épül. Ennek a neve „sóres”, ami gyököt is, gyökeret is jelent. A magánhangzókkal erre a három mássalhangzóra, mint vázra épül kiejthető szóvá az ige. Ez a jellemző a belőlük képzett főnevekre és jelzőszókra is .

A KÁF (כ) – NUN (נ) – SZÁMECH (ס) mássalhangzó-hármassal képez a héber nyelv szavakat azokra a fogalmakra, amelyek emberek vagy tárgyak egybegyűjtésére, gyülekezetére vonatkoznak.

Ha már a Kneszetet említettük, kezdjük vele a mai leckét. 
A Kneszet – כנסת – a nemzetgyűlés neve. A kifejezés az ókorban is létezett. A ma ismert héber Bibliát kanonizáló, véglegesítő bölcsek testületének neve „ánséj kneszet hágdolá” – אנשי כנסת הגדולה –, vagyis a Nagy Gyülekezet emberei. 

A zsinagóga Bét Kneszet – בית כנסת –, és a keresztény templomra is ehhez hasonló szót használ a héber: kneszijá – כנסיה.

A kenesz – כנס –, vagy kinusz – כינוס – összejövetelt, értekezletet, kongresszust jelent. A hitkanszut – התכנסות – is összejövetel, de csődület értelemben is használják.

A kniszá – כניסה – bejárat, amely az embereket egy helyre gyűjti.

A háchnászá – הכנסה – bevétel, jövedelem. Szeretjük, ha minél magasabb. 

A mász háchnászá – מס הכנסה – a jövedelmi adó: ez a fogalom már kevésbé népszerű. 

A konész nechaszim – כונס נכסים – csődtömeggondnok, aki hatósági segédlettel begyűjti az adós vagyontágyait – üzletemberek és vagyonos polgárok  rémálma.
A michnászájim – מכנסיים – nadrágot jelent: abba „gyűjtjük” öltözködéskor a lábainkat. Ez a szó is ugyanebből a gyökből származik. A kifejezés a Tórában fordul elő először: Mózes II. (28:42) és III. (6:3) könyvében Áron és fiai, a papok gyolcsnadrágjai, michnász bád – מכנס בד – felől rendelkezik az Írás.

Aki ebből a szócsaládból ennél többet tud gyűjteni – kérem, írja meg.

EGYÉNI ÉS CSOPORTOS HÉBER NYELVTANÍTÁS:
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com

2014. április 2., szerda

Háromszáz zsidó a Templomhegyen – harmadik intifáda a láthatáron?


A kedden kezdődött Niszán hónap tiszteletére több, mint 300 zsidó látogatott fel a Templomhegyre, a zsidóság legszentebb helyére (a Nyugati Fal a Templomhegy alatt áll, lényegében csupán a hegy nyugati oldalának a támfala.)

Férfiak, nők, gyerekek várakoztak türelmesen a reggeli órákban, amíg a helyszínt biztosító rendőrök utat nyitottak számukra a Templomhegyre vezető feljáratra.

Az imádkozók között különböző jesivákból érkezett fiatalok voltak, néhányan több száz kilométeres távolságról.

Nem sokkal felérkezésük után az izraeli Iszlám Mozgalom felbérelt zavargói hangos szitkokkal árasztották el az imádkozó csoportot.

A rendőrök erélyes fellépése megakadályozta, hogy a fizetett rendbontók a zsidók közelébe jussanak.   

A Templomhegy hívei és más, a nemzeti-vallásos közösséghez tartozó szervezetek aktivistái követelik az izraeli rendfenntartó erőktől, hogy bármikor, de főleg ünnepek alkalmával tegyék lehetővé, hogy felmehessenek a Templomhegyre, ahol több, mint ezer esztendeje két muzulmán mecset áll a római légiók által 1943 évvel ezelőtt lerombolt Templom, a „Bét hámikdás” helyén.

A palesztin és az izraeli arabok erősödő ellenállást fejtenek ki zsidók – és általában nem muzulmánok – templomhegyi jelenléte ellen, amelyben ők, propagandájuk szerint, kísérletet látnak a Templom újjáépítésének a szándékára, ami a mecsetek lerombolásával járna.

A második intifádát, amelyet Al Aksza intifádának is neveznek, a néhai Áriél Sáron templomhegyi látogatása ürügyén robbantottak ki 2000. szeptemberében. Az öt évig tartó arab terrorakcióknak és az izraeli megtorlásoknak 3000 arab és 1000 izraeli halottja, és sokezer testben és lélekben megrokkant áldozata volt.

A jelenlegi szituáció, a békemegbeszélések kátyúba jutása és szinte bizonyos kudarca egy harmadik intifáda veszélyét villantja fel, amely lehetőségre az izraeli biztonsági erők felkészültek.

A robbanóöves öngyilkos tömeggyilkosok dolgát szinte lehetetlenné teszi az azóta kiépült védelmi fal-rendszer, amely hatékonyan különválasztja Izraelt és a palesztin arabok által lakott területeket. A fő kockázatot ma a Gázai-övezetben, Libanonban és a viszonylag távoli Iránban tárolt rakéták tízezrei jelentik, amelyek  ellen mindmáig nem létezik igazán hatékony légvédelem.

Megjegyzendő, hogy a nemzeti-vallásos zsidók templomhegyi ájtatoskodását zsidó oldalon sem kíséri egyöntetű rokonszenv. A gyakran az arab álláspontot magáévá tevő baloldal ezt provokációnak tartja, míg az ultraortodox rabbik rituális okokból tiltják zsidóknak a Templomhegyre történő felmenetelt – egészen a Messiás megérkezéséig.