A 66 éves Izrael Állam számokban

Amikor David Ben Gurion 1948. május 14-én, pénteken a Tel Aviv Múzeumban kikiáltotta Izrael Államát és felolvasta a Függetlenségi Nyilatkozatot,  az új állam lakossága alig volt több 800 ezernél.

Ma, 2014 májusában az összlakosság ennek több, mint tízszerese: 8,180,000 fő. Ez világméretekben páratlan fejlődés. Például, ha az Egyesült Államok lakossága is ilyen mértékben szaporodott volna az adott időszakban (1948-ban 147 millió volt), ma másfél milliárdot számlálna.

A zsidó lakosság Izrael összlakosságának a háromnegyede, 6,135,000 fő.

Az arab népesség az állam lakosságának valamivel több, mint 20 százalékát teszi ki, 1,694,000 fővel: nagy többségük az Iszlám követője.

A nem-arab (zömmel orosz anyanyelvű) keresztények és más, nem-arab kisebbségek (drúzok, cserkeszek) létszáma 351 ezer fő, az állam lakosságának a 4.3 százaléka.

Izrael lakossága az elmúlt Függetlenségnap óta 157 ezer fővel gyarapodott.  Az alija mindössze 24 ezer lélekkel növelte az ország lakosságát.

A mostani népesség zöme, körülbelül háromnegyede „szabre”, vagyis az ország szülötte: ez az arány 1948-ban 35 százalék volt.

Az állam születésekor csak egyetlen város népessége lépte túl a 100 ezret: ez Tel Aviv volt. Ma 14 ilyen, izraeli viszonylatban „nagyvárosunk” van; közülük Jeruzsálem, Tel Aviv, Haifa, Rison Lecion, Asdod, Petach Tikva és Beér Séva városok lakossága a 200 ezret is meghaladja.

Milliós városunk még nincs, ám Nagy-Tel Aviv, amelyet a „Gus Dán” névvel is illetnek, és egy Herzliától Rison Lecionig és a tel-avivi tengerparttól Petach Tikváig egybeépült konglomerátumot képez, a fent említetteken kívül magába foglalva olyan, önálló önkormányzatú városokat, mint Ramat Aviv, Ramat Gan, Bné Brák, Holon, Bat Jam – jócskán meghaladja a kétmilliót.

A rendkívül dinamikusan fejlődő Jeruzsálem lakossága eléri a 750 ezret: ebből durván félmillió a zsidó, negyedmillió az arab negyedek népessége.

Haifa a „krajot” elővárosokkal félmilliós. ◙

23169

Ennyiért szólnak a szirénák.

Ennyi lelket követeltek Izrael újkori háborúi és az ellenséges terrorakciók.

Ennyi katona esett el a háborúkban, ennyien váltak az ellenséges reguláris hadseregek és a terroristák áldozataivá.

Az első halott áldozat Aharon Herschler volt, akit 1873. januárjában, saját otthonában, az első, Jeruzsálem óvárosi falain kívül épült zsidó negyedben, Miskenot Sáánánimban gyilkolt meg orvul egy arab a szomszédos Sziluánból (amely a Bibliából Siloách néven ismert).

Azóta eltelt közel másfél évszázadban a nyugalom és a jó szomszédság volt a kivétel, és a háborúság, az intrikák, a vérengzések a szabály: az 1929-es arab pogrom a hebroni zsidó közösség ellen, az 1936 és 1939 között lefolyt arab lázadás, majd Izrael Állam létrejötte óta a gyakorlatilag folyamatos harc a belső terrorizmus és az arab hadseregek ellen.

A tavalyi emléknap óta 107 név került az elesett katonák emlékét megörökítő emlékfalakra.

A kegyeletes megemlékezésekre a katonai temetőkben és az egyes városok és kisebb települések erre szolgáló parkjaiban, az elesettek neveivel, rendfokozatával, születésük és elestük dátumaival megjelölt emlékkövek előtt kerül sor.

A különböző megemlékező szertartásokra összesen több, mint másfél millió embert várnak: a hősi halottak hozzátartozóit, egykori bajtársait és barátait, és a régen elesettek leszármazottait.

Ma, vasárnap délután 4 órakor kezdődtek meg a jeruzsálemi „Jad lebanim” emlékhelyen a központi megemlékezések, majd este 8 órakor, egyperces szirénabúgás után a Nyugati Fal előtt kerül sor a fáklyák meggyújtására.

Holnap, hétfőn délelőtt 11 órakor két percig szólnak a szirénák, majd a jeruzsálemi Herzl hegyen a kormány tagjai részvételével kezdődik a gyászszertartás.

Hétfőn este 8 órakor az ünnepi fáklyák meggyújtásával kezdetét veszi Izrael Állam 66. Függetlenségnapja (Jom háácmáut).

A hősi halottak emléknapján és az azt követő Függetlenségnapon, vagyis vasárnap estétől kedd estéig a Területek és Izrael között zárlat lesz érvényben. ◙ 

Patriot rakétaelhárító üteg Eilat légvédelmére

A Légierő két héttel ezelőtt „Patriot” tipusú közepes hatótávolságú rakétaelhárító üteget telepített Eilat közelébe. Az új rendszer a Vörös tenger parti kikötő- és üdülővárost eddig védő, de ma már elavultnak számító „Hawk” tipusú üteget váltja fel.

Az első ízben 1991-ben, az első Öbölháború napjaiban megismert „Patriot” rendszer tökéletesített változatáról, „upgrade”-jéről van szó, amely az előző verzióknál nagyobb rakétákkal, tökéletesebb radarral és legújabb számítástechnikai vezérlés-programokkal működik, és 80 kilométeres körzetben hatékony ballisztikus (magas röptű, nagy sebességű és hatótávolságú) rakéták, támadó repülőgépek és drónok (pilóta nélküli robotrepülők) felderítésére és megsemmisítésére.

A „Patriot” üteget a „Vaskupola” üteg közelében helyezték el, amely már egy éve látja el feladatát kisebb és közelről kilőtt rakéták elhárítására. ◙