Amikor David Ben Gurion 1948. május 14-én, pénteken a Tel Aviv
Múzeumban kikiáltotta Izrael Államát és felolvasta a Függetlenségi
Nyilatkozatot, az új állam lakossága
alig volt több 800 ezernél.
Ma, 2014 májusában az összlakosság ennek több, mint tízszerese:
8,180,000 fő. Ez világméretekben páratlan fejlődés. Például, ha az Egyesült Államok
lakossága is ilyen mértékben szaporodott volna az adott időszakban (1948-ban 147 millió volt), ma másfél milliárdot számlálna.
A zsidó lakosság Izrael összlakosságának a háromnegyede, 6,135,000
fő.
Az arab népesség az állam lakosságának valamivel több, mint 20
százalékát teszi ki, 1,694,000 fővel: nagy többségük az Iszlám követője.
A nem-arab (zömmel orosz anyanyelvű) keresztények és más, nem-arab
kisebbségek (drúzok, cserkeszek) létszáma 351 ezer fő, az állam lakosságának a 4.3
százaléka.
Izrael lakossága az elmúlt Függetlenségnap óta 157 ezer fővel gyarapodott. Az alija mindössze 24 ezer
lélekkel növelte az ország lakosságát.
A mostani népesség zöme, körülbelül háromnegyede „szabre”, vagyis
az ország szülötte: ez az arány 1948-ban 35 százalék volt.
Az állam születésekor csak egyetlen város népessége lépte túl a 100
ezret: ez Tel Aviv volt. Ma 14 ilyen, izraeli viszonylatban „nagyvárosunk” van; közülük Jeruzsálem, Tel Aviv, Haifa, Rison Lecion, Asdod, Petach Tikva és Beér Séva városok
lakossága a 200 ezret is meghaladja.
Milliós városunk még nincs, ám Nagy-Tel Aviv, amelyet a „Gus Dán” névvel
is illetnek, és egy Herzliától Rison Lecionig és a tel-avivi tengerparttól
Petach Tikváig egybeépült konglomerátumot képez, a fent említetteken kívül magába
foglalva olyan, önálló önkormányzatú városokat, mint Ramat Aviv, Ramat Gan, Bné
Brák, Holon, Bat Jam – jócskán meghaladja a kétmilliót.
A rendkívül dinamikusan fejlődő Jeruzsálem lakossága eléri a 750
ezret: ebből durván félmillió a zsidó, negyedmillió az arab negyedek népessége.
Haifa a „krajot” elővárosokkal félmilliós. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése