Kiber-háború az interneten: digitális Holokauszttal fenyeget az Izrael-ellenes "Anonymous" hakkercsoport

A KIBER-TERRORCSOPORT JELKÉPE

A magát "Anonymous Operation Israel" néven azonosító nemzetközi Izrael-ellenes hakker-társulás egy évvel a tavaly ilyenkor megkísérelt internetes-számítógépes támadás után újra próbálkozik. Ezúttal a tavaly nyáron, a gázai rakétatámadások leállítására végrehajtott "Erős Sziklaszirt" hadműveletet tervezik megbosszulni.

A hakkerek ("internetes betörők") nem kevesebbet, mint "digitális holokausztot" helyeztek kilátásba, mely szerint ma és holnap, április 6-án és 7-én koncentrált támadást fognak intézni izraeli közületi és kormányzati szervek számítógép-rendszerei ellen.

A hatalmas önbizalommal, de jóval szerényebb képességekkel rendelkező palesztin-barát kibernetikai terrorcsoport tavaly alaposan felsült próbálkozásaival: a számítógépes világhálón végrehajtott támadás rövid leállásokat és minimális károkat okozott a Posta, az Oktatási Minisztérium és néhány magáncég komputeres szolgáltatásaiban. 

Az egyik fő célpont, a Pénzügyminisztérium a támadás alatt is zavartalanul folytathatta internetes közönségszolgálatát.

Izraeli adatbiztonsági jelentések szerint tavaly áprilisban a külföldi komputerekről indított kibernetikai terrortámadások döntő része sikertelen volt, miután az izraeli szerver (kiszolgáló) nagygépek szakértői időben hárítani tudták a rosszindulatú behatolásokat. A hekkereknek ugyanakkor sikerült közzé tenniük több minisztériumi tisztviselő személyes adatait.

Sajnálatos módon az izraeli web-oldalak körülbelül egyharmada nem rendelkezik megfelelő védelemmel rosszindulatú behatolás, illetve vírustámadás ellen.

Az "Anonymous Operation Israel" 2012. novembere óta szervezi a "kibernetikai intifádát" izraeli számítógépes rendszerek ellen. ◙

Csütörtökig tart a 'sáráv' ♦ Százezrek a nemzeti parkokban

Peszách munkaszüneti napjait kihasználva hétfőig több, mint 300 ezren keresték fel az ország nemzeti parkjait, további százezrek a tengerparti fürdőhelyeket, a Kineretet, a Holttengert és Eilatot.

A tavaszelőt jelző 'sáráv', a keleti szelek-hozta száraz meleg előreláthatólag velünk marad csütörtökig, a Peszách hetedik napjáig. Csütörtökön lehülés kezdődik, pénteken akár eső is eshet.

Csütörtök napnyugtáig tart a félünnep ("chol hámoéd"); este áll be "Svi'i sel Peszách", az ünnep hetedik napja, ami főünnep, mint az első nap. Ennek kimenete péntek este lesz, ezt a Szombat követi, vagyis csütörtök estétől szombat estéig nem lesz tömegközlekedés, a hivatalok zárva tartanak.

Szombat este kezdik sütni a kenyeret. A friss péksüteményre "kiéhezett" izraeliek – már azok, akik tartózkodtak a kovászos ételek fogyasztásától – hosszú sorokban várakoznak a pékségek előtt. 

Az észak-afrikai eredetű zsidók Peszách kimenete után ülik meg Mimuná-ünnepüket, amelynek slágere a Mufléta-sütemény. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Ma mindannyian megtámaszkodunk...

Jó órában ismét ránk köszönt Peszách, az elkerülés, vagy átlépés ünnepe.

A Peszách (פֶּסַח) szó ugyanis átlépést, kihagyást, elkerülést jelent. Az ünnep nevéhez a kulcs Mózes 2. könyvében, ott is a 12. fejezet 13. versében található. Az egyiptomi szolgaság végén, Niszán hónap 14. napján minden héber családnak (nem "zsidó", hanem "héber", erről később) meghagyta az Isten, hogy vágjon le egy bárányt, és vérével jelöljék meg mind a két ajtófélfát és a felső szemöldökfát, hogy "amikor látom a vért, és kihagylak (eredetiben ufászáchti וּפָסַחְתִּי) benneteket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító (Halálangyal) csapása, amikor Egyiptom országát sújtom".

A PÉ-SZÁMECH-CHET (פ-ס-ח) gyök mindig átlépésre, kihagyásra utal.

Mózes 2. könyve, héberül Smot (שְׁמוֹת – Nevek). Latinra az "Exodus", azaz "Kivonulás" szóval fordították, mivel fő témája az egyiptomi kivonulás, héberül Jeciát Micrájim (יְצִיאַת מִצְרַיִם).

A késői nemzedékeknek szóló parancs ugyanebben a könyvben található, a 13. fejezet 8. versében: "és meséld el a fiadnak azon a napon" – vöhigádtá lövinchá bájom háhu (וְהִגַּדְתָּ לְבִנְךָ בַּיּוֹם הַהוּא).

A Kivonulás elmesélésének az ideje az ünnep előestéje, erev Peszách (עֶרֶב פֶּסַח), amit a család, vagy szélesebb rokonság, netán egy egész kibuc, vagy egy századnyi katona (e sorok írójának mindegyik megadatott) terített asztal és jellegzetes ételek mellett ül meg. Ez a Széder (סֵדֶר), ami annyit tesz, hogy rend. Az elmesélés kerete pedig a Hágádá (הַגָּדָה).

A Széderen kényelmesen megtámaszkodva ülünk. 

A Hágádá "slágere" a legfiatalabb részt vevő által felolvasott Má nistáná (מָה נִשְׁתַּנָּה – miben különbözik) kérdésre adott válasz: Ezen az éjszakán mindannyian megtámaszkodunk – hálájlá háze kulánu möszubin (ׁׁהַלַּיְלָה הַזֶּה כּוּלָנוּ מְסוּבִּין).

A hétnapos (Izraelen kívül nyolcnapos) ünnep jellegzetessége a keletlen kenyér, héberül a mácá (מַצָּה), amelyet mindig többesszámba teszünk és eszünk, vagyis mácot (מַצּוֹת), amit az Óhazában jiddisesen maceszként emlegettünk.

Az ünnepi Szédertálon szimbolikus ételek foglalnak helyet. Ezek legédesebbike a chárószet ( חֲרוֹסֶת), apáink kiejtésével chrajszesz: borral kevert, fahéjjal illatosított alma és dió keveréke. Ez az agyagot szimbolizálja, amellyel rabszolga-őseink Egyiptomban a gabonatárolókat építették.

Fontos jelkép még a minden felnőtt részvevő által ivott négy pohár bor – árbá koszot jájin (אַרְבַּע כּוֹסוֹת יַיִן) is.

Peszáchra a gondos háziasszony már minden kovászos ételneműt – cháméc (חָמֶץ) – eltávolított a házból. Vagyis a kovászos ételeknek-italoknak számunkra nem csak a fogyasztása tilos ezen a héten, hanem a birtoklása is. Ezért ilyenkor nem csak örömteli, hanem kóser ünnepet is kívánunk egymásnak: 

Chág káser vöszáméách (חַג כָּשֶׁר וְשָֹמֵחַ)! ◙