Új világrend kialakulóban – Izrael a helyét keresi

Tíz vagy tizenöt év múlva már rá sem lehet ismerni arra a világra, amelyben a mai felnőtt nemzedékek nőttek fel. 

Ez a világrend a második világháború utáni évtizedekben szilárdult meg, és tartott ki évtizedekig. A "három világ" rendje: a Nyugat – az Egyesült Államok gazdasági (dollár) és katonai (NATO) vezetésével, a "szocialista" országok – a Szovjetunió, eleinte Kína és az általuk katonailag uralt államok, valamint a "harmadik világ", vagyis a gyarmati kormányzatok alól felszabadult "fejlődő" (visszamaradt) gazdaságú és társadalmú afrikai, ázsiai és dél-amerikai országok.

Ebben a közegben Izrael a Nyugat előretolt állása lett, előbb európai (francia, brit, nyugat-német), majd amerikai katonai-gazdasági szövetségben.

A 21. század második évtizedéig minden megváltozott. A Szovjetunió "népgazdasága" nem állta a versenyt a kapitalista rendszerrel. Felbomlása után kényszerű szövetségesei villámgyorsan leváltak járszalagjáról, és igyekeztek a Nyugathoz csatlakozni – több, de inkább kevesebb sikerrel. 

Az arab világban az Egyesült Államok-sugallta "Arab tavasz" csúfosan megbukott. Libia, Szíria, Irak részeire esett. Libanon, Szudán, Jemen törzsi és vallási polgárháborúk szintere. Marokkó, Egyiptom, Jordánia, Szaud-Arábia és az öböl-államok még kitartanak erős központi irányítás alatt. 

Törökország erős embere kemény diktatúrát gyakorol. A hetvenes évek végén megalakult Iráni Iszlám Köztársaság kőolajkincse révén kialakított katonai és technológiai hatalmával egyre inkább meghatározó körzeti tényezővé válik.

A terror 2001. szeptember 11-én új dimenziókat kapott. Az amerikai kontinens katonai sérthetetlensége már a múlté. Az ezredfordulón ötszáz év után újra megjelent az Iszlám kardja.  A vallási hagyományból előlépett világterror El Kaida, majd Iszlám Állam néven vált ismertté – és rettegetté.

A "harmadik világ" százmillióit sújtó, és lassanként katasztrofálissá váló sivatagosodás, vízhiány, és ezek tetejébe a polgárháborúk néger és arab tömegeket sodornak át Európába, amelynek kormányai és hadseregei tehetetlennek mutatkoznak a népvándorlás feltartóztatására. 

A Földközi-tengeren átözönlő, zömmel képzetlen, az európai kultúrát hírből sem ismerő nyomor-tömegek megoldhatatlan társadalmi, biztonsági és gazdasági problémákat zúdítanak az "öreg kontinensre".

A huszadik század ötvenes éveitől a kilencvenes évekig tartó erőegyensúly felbomlott. Mind gazdasági, mind katonai értelemben.

A dollár egyeduralma még fennáll, annak köszönhetően, hogy a Földkerekség ipari civilizációját éltető kőolajjal és földgázzal jobbára csak dollárban lehet kereskedni. A klasszikus Nyugattal kulturálisan és érzelmileg szembenálló Kelet azonban egyre határozottabban próbálja az évszázados amerikai dollár-hegemóniát áttörni. 

Egy küszöbön álló orosz-kínai-török-iráni megállapodás egyfajta eurázsiai gazdasági tömböt próbál létrehozni, amely az energiahordozó-kereskedelmet nem dollárban, hanem saját devizában számolja el. Ez pedig, ha sikeres lesz és követőkre talál, szétzilálhatja a csillagászati küladósságokkal terhelt észak-amerikai gazdaságot. Ez az Egyesült Államok katonai dominanciáját is megtépázhatja, bár technológiai felsőbbsége még évtizedekig behozhatatlan. 

Izrael Állama a "Nyugat", az "első világ" parányi szigete Keleten, körbevéve az irigykedő, gyűlölködő, halálosan ellenséges "harmadik világgal". Egy ilyen szituációban keresi helyét és biztonságát egy iszonyatos sebességgel változó Földkerekségen.

Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, a milliárdos Donald Trump igyekszik megtörni a világra terpeszkedő globálkapitalizmus egyik alapvető doktrináját: a vállalkozások szabad helyválasztását, a gyártás kiszervezésének a lehetőségét. Trump vissza akarja hozni Amerikába a munkahelyeket. Ezt pedig Kína  nem fogja szeretni.

Izrael nyilvánvalóan megmarad az Egyesült Államok szövetségében, ugyanakkor lázasan keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal, Kínával, és Törökországgal is. Suba alatt még Szaudiával és az Öböl-államokkal is alakulnak csendes kapcsolatok, a közös ellenség, Irán fenyegetése ellen. 

Remények, rejtélyek, aggodalmak szövevénye előtt állunk. ◙

Robbanások, tüzek a damaszkuszi katonai repülőtéren • Az Izraeli Légierő gépei támadtak

Szerda (december 7) reggeli hírek szerint izraeli repülőgépek a szíriai fővárosban lévő Al-Mazze katonai repülőtér raktárait bombázták. A környéken hatalmas robbanások zaja hallatszott, a repülőtéren tüzek keletkeztek.

A szíriai jelentés a robbanások és a tüzek okaként először műszaki hibát jelölt meg, de a déli órákban már az Izraeli Légierőt tette felelőssé. A jelentések szerint a támadó gépek a libanoni légtér felől érkeztek. 

Az Izraeli Légierő eddig számos alkalommal támadta szíriai területen a Hezbollah Libanon felé tartó, iráni eredetű fegyverszállító konvojait, illetve a síita terrorszervezet szíriai fegyverraktárait. Ez utóbbi esetben is ilyen akció látszik valószínűnek. ◙

SUOMI 99 • Köszöntelek, Finnország, születésnapodon

Finnország – a maga nyelvén: Suomi – ma üli állami függetlenségének 99. évfordulóját.

Több, mint száz éves kényszerű orosz fennhatóság után 1917. december 6-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet utána egy véres polgárháborúban, majd a második világháború éveiben két, egymást követő háborúban védett meg az újabb orosz hódítástól.

A két háborúban az akkor háromezres létszámú zsidóság is derekasan részt vett. Bár az országot a szovjet-orosz támadás a náci Németország oldalára kényszerítette, a finn vezetés – élén a legendás Mannerheim marsallal – és maga a finn nép egyetlen zsidó polgárát se adta ki az őket harsányan követelő német szövetségesnek. (Himmler "zsidóügyben" kétszer is ellátogatott Helsinkibe). Mi több, a zsidó hadkötelesek finn polgártársaik oldalán harcoltak. 

Ez nem egyszer teremtett páratlan szituációt. A karéliai fronton a finnekkel harcoló német egységek közvetlen közelében Ros Hásánákor és Jom Kippurkor a zsidó katonák tábori zsinagógában imádkoztak. 

Máskor egy zsidó tiszt mentett ki német és finn katonákat az őket körülvevő orosz gyűrűből, ezért a Wehrmacht vaskereszttel akarta kitüntetni. A tiszt nem fogadta el. A finn hírközlés a háborús években is szabad maradt – az a mai napig – és az ország lakossága pontosan értesült a folyamatban lévő európai zsidóirtásokról.

A finn kitüntetéseket azonban a még élő zsidó veteránok a legnagyobb tisztelettel őrzik. Az egyetlen helsinki zsinagóga előtermében ott látható Mannerheim marsall elismerő levele a zsidó közösségnek. 

Ma Finnország talán az egyetlen nyugati kultúrájú ország, ahol az Izrael elleni bojkott, és általában a "palesztin" propaganda nem talál talajra. Sőt: Helsinki az egyetlen európai főváros, ahol Izrael mellett tüntetnek.

Adja meg a Történelem Ura jutalmát, áldását a finn népnek és államnak. ◙