Finnország – a maga
nyelvén: Suomi – ma üli állami függetlenségének 99. évfordulóját.
Több, mint száz éves kényszerű orosz fennhatóság
után 1917. december 6-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet utána egy véres
polgárháborúban, majd a második világháború éveiben két, egymást követő
háborúban védett meg az újabb orosz hódítástól.
A két háborúban az akkor háromezres létszámú zsidóság is
derekasan részt vett. Bár az országot a szovjet-orosz támadás a náci
Németország oldalára kényszerítette, a finn vezetés – élén a legendás
Mannerheim marsallal – és maga a finn nép egyetlen zsidó polgárát se adta ki az
őket harsányan követelő német szövetségesnek. (Himmler
"zsidóügyben" kétszer is ellátogatott Helsinkibe). Mi több, a zsidó
hadkötelesek finn polgártársaik oldalán harcoltak.
Ez nem egyszer teremtett páratlan szituációt. A karéliai fronton a finnekkel harcoló német egységek közvetlen közelében Ros
Hásánákor és Jom Kippurkor a zsidó katonák tábori zsinagógában
imádkoztak.
Máskor egy zsidó tiszt mentett ki német és finn
katonákat az őket körülvevő orosz gyűrűből, ezért a Wehrmacht vaskereszttel
akarta kitüntetni. A tiszt nem fogadta el. A finn hírközlés a háborús
években is szabad maradt – az a mai napig – és az ország lakossága pontosan
értesült a folyamatban lévő európai zsidóirtásokról.
A finn kitüntetéseket azonban a még élő zsidó veteránok a legnagyobb tisztelettel őrzik. Az egyetlen helsinki zsinagóga előtermében ott látható Mannerheim marsall elismerő levele a zsidó közösségnek.
Ma Finnország talán az egyetlen nyugati kultúrájú
ország, ahol az Izrael elleni bojkott, és általában a "palesztin"
propaganda nem talál talajra. Sőt: Helsinki az egyetlen európai főváros, ahol
Izrael mellett tüntetnek.
Adja meg a Történelem Ura jutalmát, áldását a
finn népnek és államnak. ◙
Köszönöm a cikket.
VálaszTörlésÚgy legyen!
VálaszTörlésאמן!
VálaszTörlés