Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2016. december 9., péntek

Új világrend kialakulóban – Izrael a helyét keresi


Tíz vagy tizenöt év múlva már rá sem lehet ismerni arra a világra, amelyben a mai felnőtt nemzedékek nőttek fel. 

Ez a világrend a második világháború utáni évtizedekben szilárdult meg, és tartott ki évtizedekig. A "három világ" rendje: a Nyugat – az Egyesült Államok gazdasági (dollár) és katonai (NATO) vezetésével, a "szocialista" országok – a Szovjetunió, eleinte Kína és az általuk katonailag uralt államok, valamint a "harmadik világ", vagyis a gyarmati kormányzatok alól felszabadult "fejlődő" (visszamaradt) gazdaságú és társadalmú afrikai, ázsiai és dél-amerikai országok.

Ebben a közegben Izrael a Nyugat előretolt állása lett, előbb európai (francia, brit, nyugat-német), majd amerikai katonai-gazdasági szövetségben.

A 21. század második évtizedéig minden megváltozott. A Szovjetunió "népgazdasága" nem állta a versenyt a kapitalista rendszerrel. Felbomlása után kényszerű szövetségesei villámgyorsan leváltak járszalagjáról, és igyekeztek a Nyugathoz csatlakozni – több, de inkább kevesebb sikerrel. 

Az arab világban az Egyesült Államok-sugallta "Arab tavasz" csúfosan megbukott. Libia, Szíria, Irak részeire esett. Libanon, Szudán, Jemen törzsi és vallási polgárháborúk szintere. Marokkó, Egyiptom, Jordánia, Szaud-Arábia és az öböl-államok még kitartanak erős központi irányítás alatt. 

Törökország erős embere kemény diktatúrát gyakorol. A hetvenes évek végén megalakult Iráni Iszlám Köztársaság kőolajkincse révén kialakított katonai és technológiai hatalmával egyre inkább meghatározó körzeti tényezővé válik.

A terror 2001. szeptember 11-én új dimenziókat kapott. Az amerikai kontinens katonai sérthetetlensége már a múlté. Az ezredfordulón ötszáz év után újra megjelent az Iszlám kardja.  A vallási hagyományból előlépett világterror El Kaida, majd Iszlám Állam néven vált ismertté – és rettegetté.

A "harmadik világ" százmillióit sújtó, és lassanként katasztrofálissá váló sivatagosodás, vízhiány, és ezek tetejébe a polgárháborúk néger és arab tömegeket sodornak át Európába, amelynek kormányai és hadseregei tehetetlennek mutatkoznak a népvándorlás feltartóztatására. 

A Földközi-tengeren átözönlő, zömmel képzetlen, az európai kultúrát hírből sem ismerő nyomor-tömegek megoldhatatlan társadalmi, biztonsági és gazdasági problémákat zúdítanak az "öreg kontinensre".

A huszadik század ötvenes éveitől a kilencvenes évekig tartó erőegyensúly felbomlott. Mind gazdasági, mind katonai értelemben.

A dollár egyeduralma még fennáll, annak köszönhetően, hogy a Földkerekség ipari civilizációját éltető kőolajjal és földgázzal jobbára csak dollárban lehet kereskedni. A klasszikus Nyugattal kulturálisan és érzelmileg szembenálló Kelet azonban egyre határozottabban próbálja az évszázados amerikai dollár-hegemóniát áttörni. 

Egy küszöbön álló orosz-kínai-török-iráni megállapodás egyfajta eurázsiai gazdasági tömböt próbál létrehozni, amely az energiahordozó-kereskedelmet nem dollárban, hanem saját devizában számolja el. Ez pedig, ha sikeres lesz és követőkre talál, szétzilálhatja a csillagászati küladósságokkal terhelt észak-amerikai gazdaságot. Ez az Egyesült Államok katonai dominanciáját is megtépázhatja, bár technológiai felsőbbsége még évtizedekig behozhatatlan. 

Izrael Állama a "Nyugat", az "első világ" parányi szigete Keleten, körbevéve az irigykedő, gyűlölködő, halálosan ellenséges "harmadik világgal". Egy ilyen szituációban keresi helyét és biztonságát egy iszonyatos sebességgel változó Földkerekségen.

Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, a milliárdos Donald Trump igyekszik megtörni a világra terpeszkedő globálkapitalizmus egyik alapvető doktrináját: a vállalkozások szabad helyválasztását, a gyártás kiszervezésének a lehetőségét. Trump vissza akarja hozni Amerikába a munkahelyeket. Ezt pedig Kína  nem fogja szeretni.

Izrael nyilvánvalóan megmarad az Egyesült Államok szövetségében, ugyanakkor lázasan keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal, Kínával, és Törökországgal is. Suba alatt még Szaudiával és az Öböl-államokkal is alakulnak csendes kapcsolatok, a közös ellenség, Irán fenyegetése ellen. 

Remények, rejtélyek, aggodalmak szövevénye előtt állunk. ◙

2 megjegyzés:

  1. ...van probléma bőven .

    VálaszTörlés
  2. Laci! Jól megírt cikk. Benne van minden ami miatt jogos az idegesség. Én pont attól félek, hogy az új amerikai elnök messzire elfogja hajítani a súlykot ami nem fog tetszeni sem a tuszkiknak sem Kinának. Az arabokrúl meg nem érdemes beszélni mert csak az alkalomra várnak hogy berobbantsanak Európában egy újabb terrorhullámot

    VálaszTörlés