Mizujs? ♦ Erről beszél vasárnap Izrael

► Hány zsidó él a Földön? A fogas kérdésre a diaszpóra ügyeivel foglalkozó minisztérium által készített statisztika ad választ: összesen 14.4 millió, közülük 6.3 millió Izraelben. Az Izraelen kívül élő zsidók mintegy 80 százaléka felületes kapcsolatot ápol a zsidósággal és Izraellel. 

► Még mindig rejtély övezi Muhammad A-Zawahri tuniszi mérnök halálát, akit csütörtökön ismeretlenek gépkocsijában gépfegyversorozattal öltek meg. A Hamasz azt állítja, hogy a Moszád "munkája" volt, mivel a mérnök aktívan segítette a gázai terrorszervezet katonai szárnyát drónok és mini-tengeralattjárók építésében.

► Négy rendőr és egy kanadai turistanő vesztette életét vasárnap Jordániában, amikor Kerak városában egy keresztes-korabeli várromnál terroristák tüzet nyitottak egy turistacsoportra. Jordániában az utóbbi napokban megszaporodtak a fegyveres incidensek. Keleti szomszédunkat a forrongó arab világ egyik nyugalmas szigetének tartják.

► A Börtönhatóság Kegyelmi Bizottsága úgy döntött, hogy a nemi erőszakért hét évi börtönbüntetésre ítélt Mose Kácáv volt államelnöknek elengedi a hátralévő két évet. A döntés végrehajtását egy héttel elhalasztották, hogy az államnak ideje legyen a döntés ellen fellebbezni. Kácáv jelenleg 71 éves. Baloldali és női jogvédő szervezetek tiltakoznak.

► A kormány egyhangúlag megszavazta a somroni Ámoná előörs áttelepítési tervezetét, és ezt az előörs szótöbbséggel elfogadta. A 42 családból 24 számára egy közeli dombtetőn építenek házakat, míg a fennmaradók más településekre költöznek át. A teljes projekt összesen 56 családi és közösségi házat foglal magába, ami igen magas állami kiadásokkal jár.

► A kormány másfél milliárd sékelt vág le a minisztériumok költségvetéséből, hogy fedezze Ámoná előörs lakosságának teljes átköltöztetése, a Rádióhatóság átszervezése, valamint több vallási intézmény kiadásait. A fennmaradó pénzből a közoktatás is részesülni fog.

► Nissan Slomiansky képviselő (Zsidó Otthon) leköszönt a Kneszet jogügyi bizottsága éléről, miután a 70 éves politikus ellen szexuális molesztálás gyanúja merült fel. ◙

Csőstül jön az áldás... Bőséges eső öntözi Izrael földjét • Néhány nap alatt 15 centimétert emelkedett a Kineret szintje

SZIVÁRVÁNY VÁROSOM, REHOVOT FÖLÖTT. 

BÁRON KATA MAKÓI ÚJ OLÁ FELVÉTELE.

Egymás után három évben volt száraz telünk, amelyet itt inkább esős évszaknak lehet nevezni. Az idén azonban a jelek szerint az időjárás megemberelte magát. A héten újabb bőséges eső hullott a Golántól a Negevig. 

A Kineret, egyetlen édesvíz-tartalékunk szintje 15 centiméterrel nőtt. Ez a jó hír. A kevésbé jó: az átlagos-normális szintjéhez még közel 5 méter (!) hiányzik. Ennek pótlásához pedig öt-hat kifejezetten bő esős év kellene. 

Az elmúlt száraz évek következtében az akviferek, a természetes földalatti tározók nagyrészt kimerültek. És, hogy az izraeli-palesztin konfliktus ebből se maradjon ki, a szomszédos, arabok lakta területeken valóságos rablógazdálkodás folyik a közös vízkészlettel – és még így ís Izraelnek kell ellátni az Autonómia lakosságának jórészét ivóvízzel.

Az 1994-ben Jordániával megkötött békeegyezmény részeként Izrael évente köbméterek millióival látja el a katasztrofálisan túlnépesedett sivatagi királyságot, amelynek lakossága rendszeresen tüntet a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megléte ellen. 

Izraelben fejlett a tengervíz-sótlanító technika. Hederán és Askelonban világméretekben is jelentős sótlanító berendezések működnek, mindez azonban az ország vízigényének kevesebb, mint az ötödét fedezi.

A jövő héten még biztosan számíthatunk esőre. Elő hát az esernyőkkel és az esőkabátokkal. És az imákkal – bármilyen nyelven – a további égi áldásért! ◙

Új világrend kialakulóban – Izrael a helyét keresi

Tíz vagy tizenöt év múlva már rá sem lehet ismerni arra a világra, amelyben a mai felnőtt nemzedékek nőttek fel. 

Ez a világrend a második világháború utáni évtizedekben szilárdult meg, és tartott ki évtizedekig. A "három világ" rendje: a Nyugat – az Egyesült Államok gazdasági (dollár) és katonai (NATO) vezetésével, a "szocialista" országok – a Szovjetunió, eleinte Kína és az általuk katonailag uralt államok, valamint a "harmadik világ", vagyis a gyarmati kormányzatok alól felszabadult "fejlődő" (visszamaradt) gazdaságú és társadalmú afrikai, ázsiai és dél-amerikai országok.

Ebben a közegben Izrael a Nyugat előretolt állása lett, előbb európai (francia, brit, nyugat-német), majd amerikai katonai-gazdasági szövetségben.

A 21. század második évtizedéig minden megváltozott. A Szovjetunió "népgazdasága" nem állta a versenyt a kapitalista rendszerrel. Felbomlása után kényszerű szövetségesei villámgyorsan leváltak járszalagjáról, és igyekeztek a Nyugathoz csatlakozni – több, de inkább kevesebb sikerrel. 

Az arab világban az Egyesült Államok-sugallta "Arab tavasz" csúfosan megbukott. Libia, Szíria, Irak részeire esett. Libanon, Szudán, Jemen törzsi és vallási polgárháborúk szintere. Marokkó, Egyiptom, Jordánia, Szaud-Arábia és az öböl-államok még kitartanak erős központi irányítás alatt. 

Törökország erős embere kemény diktatúrát gyakorol. A hetvenes évek végén megalakult Iráni Iszlám Köztársaság kőolajkincse révén kialakított katonai és technológiai hatalmával egyre inkább meghatározó körzeti tényezővé válik.

A terror 2001. szeptember 11-én új dimenziókat kapott. Az amerikai kontinens katonai sérthetetlensége már a múlté. Az ezredfordulón ötszáz év után újra megjelent az Iszlám kardja.  A vallási hagyományból előlépett világterror El Kaida, majd Iszlám Állam néven vált ismertté – és rettegetté.

A "harmadik világ" százmillióit sújtó, és lassanként katasztrofálissá váló sivatagosodás, vízhiány, és ezek tetejébe a polgárháborúk néger és arab tömegeket sodornak át Európába, amelynek kormányai és hadseregei tehetetlennek mutatkoznak a népvándorlás feltartóztatására. 

A Földközi-tengeren átözönlő, zömmel képzetlen, az európai kultúrát hírből sem ismerő nyomor-tömegek megoldhatatlan társadalmi, biztonsági és gazdasági problémákat zúdítanak az "öreg kontinensre".

A huszadik század ötvenes éveitől a kilencvenes évekig tartó erőegyensúly felbomlott. Mind gazdasági, mind katonai értelemben.

A dollár egyeduralma még fennáll, annak köszönhetően, hogy a Földkerekség ipari civilizációját éltető kőolajjal és földgázzal jobbára csak dollárban lehet kereskedni. A klasszikus Nyugattal kulturálisan és érzelmileg szembenálló Kelet azonban egyre határozottabban próbálja az évszázados amerikai dollár-hegemóniát áttörni. 

Egy küszöbön álló orosz-kínai-török-iráni megállapodás egyfajta eurázsiai gazdasági tömböt próbál létrehozni, amely az energiahordozó-kereskedelmet nem dollárban, hanem saját devizában számolja el. Ez pedig, ha sikeres lesz és követőkre talál, szétzilálhatja a csillagászati küladósságokkal terhelt észak-amerikai gazdaságot. Ez az Egyesült Államok katonai dominanciáját is megtépázhatja, bár technológiai felsőbbsége még évtizedekig behozhatatlan. 

Izrael Állama a "Nyugat", az "első világ" parányi szigete Keleten, körbevéve az irigykedő, gyűlölködő, halálosan ellenséges "harmadik világgal". Egy ilyen szituációban keresi helyét és biztonságát egy iszonyatos sebességgel változó Földkerekségen.

Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, a milliárdos Donald Trump igyekszik megtörni a világra terpeszkedő globálkapitalizmus egyik alapvető doktrináját: a vállalkozások szabad helyválasztását, a gyártás kiszervezésének a lehetőségét. Trump vissza akarja hozni Amerikába a munkahelyeket. Ezt pedig Kína  nem fogja szeretni.

Izrael nyilvánvalóan megmarad az Egyesült Államok szövetségében, ugyanakkor lázasan keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal, Kínával, és Törökországgal is. Suba alatt még Szaudiával és az Öböl-államokkal is alakulnak csendes kapcsolatok, a közös ellenség, Irán fenyegetése ellen. 

Remények, rejtélyek, aggodalmak szövevénye előtt állunk. ◙