Tíz fiatal értelmetlen halála. A felelőtlenség égre kiált!

Április 26-án, csütörtökön 25 érettségi előtt álló katonai előképzős az Izraelben szokásos “gibus”, vagyis  “közösség-összeszoktató” kiránduláson vett részt a Holt-tengertől délre fekvő, sivatagos Árává hegységben.

Egy hatalmas, orkán-erejű esőzés után a közeli vádi-ba (ez egy az év nagyrészében száraz sivatagi folyómeder, amely csak az esőzések alkalmával telik meg vízzel) percek alatt óriási víztömeget zúdított a völgyben tartózkodó csoportra. A három-négy méteres hullámokkal betörő áradás többjüket elsodorta. A hadsereg helikopteres mentőgárdája péntek hajnalig tartó keresés után tíz fiatalnak már csak a holttesteit találta meg.

Az áldozatok közül kilenc lány volt és egy fiú. Mint a pénteki lapok beszámolóiból kitűnik, a csoport valamennyi tagja kitűnő eredményeket mutatott fel, ki tanulmányokban, ki a sportban. A “gibus” előképzés a Cáhál, az Izraeli Védelmi Hadsereg elit egységeibe való felvétel feltétele.

A fiatalokat Izraelben nem nyámnyila, nyavalygós felnőtteknek nevelik, hanem olyanoknak, akik rendkívüli körülmények közepette is megállják a helyüket békében, háborúban egyaránt. És ennek így is kell lennie.

Ám a felelős vezetőknek körültekintően, észszerűen kell dönteniük az ilyen előképzés körülményeiről!

A tíz fiatal életet nem az esőzések okozta áradás miatt, hanem az idiotizmussal határos felelőtlenség miatt vesztettük el. Az előző nap már meghalt ugyanilyen körülmények között két beduin fiatal. A halálesetekről a sajtó beszámolt, tehát a kirándulást engedélyezőknek erről tudniuk kellett!  

Az intézmény vezetőjét és egy oktatót már letartóztattak, egy másik felelőst házi őrizetbe utaltak, mert figyelmen kivül hagyták az időjárásjelentésből következtethető veszélyeket. 

Izraelre ma nagyon szomorú szombat vár.

יהי זכרם ברוך

A tél kései, de annál szenvedélyesebb búcsúja • Jégeső, rég nem látott erejű viharok, végnélküli dugók, helikopteres mentések • Eddig két halott, jelentős anyagi károk

VÁROSOM, REHOVOT SZERDA DÉLUTÁN

Szerda délben jött, ahogyan azt a meteorológia előrejelzés megjósolta. Pontosabban nem jött, hanem betört, óránkénti 100 kilométeres orkánnal, öklömnyi jégdarabokat záporozó viharral. A városok utcái az elvezető csatornázás hiányosságai következtében áthatolhatatlan folyókká váltak.

Parkoló autók kerültek víz alá, a fő útvonalakon közlekedő járművek hömpölygő vízben araszoltak. Az országutakon és a nagyobb városok utcáin délután végtelenül kígyózó dugók alakultak ki.

A negevi Árád közelében kiránduló iskolás  gyerekeket mentettek ki a hadsereg helikopterei.

A Negev déli részén, Dimona városában, ahol a csapadék ritka vendég, most olyan jégeső-zivatar volt, hogy a város egy hóval borított északi település képét idézi.

Egy, a város közelében élő beduin család 16 éves fia a vad folyóvá dagadt vádi mellett sétált, amikor az örvénylő víz magával ragadta és eltünt a vele tartó apja szeme elől. Őt is a hadsereg helikoptere kutatta fel, ám a fedélzeten utazó orvos sajnos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. Esti jelentés szerint a Palesztin Autonómia területén, egy Betlehem-közeli arab faluban egy 18 éves lányt ragadott el az ár: ő is életét vesztette.

A Holt-tengerbe tartó, az év nagyrészében száraz vádik is megteltek vízzel, és áradó folyamokként öntötték el a tóparti településeket egymással és az ország többi  részével összekötő 90. sz. országutat, amelyet az esti órákig lezártak a forgalom elől.

Tel Avivban a Rotschild fasort változtatta folyóvá a hirtelen jött felhőszakadás. Rison Lecion városban az ugyancsak Rotschildról elnevezett „kenjon”, bevásárlóközpont teteje szakadt be az orkánszerű szélben és ömlött be az eső a tetőről. A nagyvárosi, több emeletes pláza villanyvilágítása kialudt, de a vásárló közönség fegyelmezetten hagyta el a helyszínt, pánik, lökdösődés nélkül. 

(A jelek szerint nekünk háború, vagy természeti katasztrófa kell, hogy megértéssel, kölcsönös segítségnyújtással, idegesség, tolakodás nélkül tudjunk egymás közelében létezni.)

A viharos időjárás okozta anyagi károk eddig már igen jelentősek.

A telet búcsúztató utolsó esőt a héber nyelv és hagyomány malkos (מלקוש) néven nevezi, és március végén - április elején jelentkezik. Ilyen késői és erejű búcsút már régen látott Izrael földje, bár nagyon ritkán nyáron is meglephet bennünket egy-egy zápor.

A hűvös, esős-viharos időjárás az előrejelzések szerint péntekig, esetleg szombatig velünk marad. ◙

Történelmi rekord: 70 év alatt Izrael lakossága megtízszereződött

Az Állam kikiáltása és az azt követő Függetlenségi Háború óta eltelt 70 év során az ország lakossága megtízszereződött. Míg 1948-ban 805 ezer ember élt az akkori fegyverszüneti határok között, addig ma Izrael országát közel 9 millió – pontosan 8.842 millió ember lakja. 

Szemléltető példa: Az Egyesült Államokat 1948-ban 146 millió ember lakta. Ha ilyen ütemben fejlődött volna, ma 1.46 milliárdan lennének, ezzel szemben ma 325 millióan vannak.

A Statisztikai Hivatal számítása szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az Állam fennállásának századik  évfordulóján, 2048-ban meghaladja a 15 milliót (Izrael a “területekkel” együtt alig 26 ezer négyzetkilométeres!)

Izrael sokszínű lakosságából 6,589 millió zsidó nemzetiségű (itt ezt nem vallásnak, hanem nemzetiségnek tekintik, mint ahogy az is), ez az összlakosság 74.5%-át teszi ki. Az arab lakosság létszáma megközelíti a 2 milliót, pontosan 1,849 millió, az összlakosság 20,9%-a. Többségük muzulmán, a kisebbség keresztény vallású.

Egyik csoporthoz sem tartozik 404 ezer lakos (4,6%): ők javarészt zsidó olék élettársai, zömmel orosz anyanyelvűek.

A tavalyi Függetlenségnap óta 177,000 gyerek született és 41 ezer volt az elhalálozottak száma. Az utóbbi évben 28,000 olé – zsidó bevándorló – érkezett.

Az államalapítás óta 3,2 millió bevándorló érkezett Izraelbe. 

Két nagy bevándorlási hullám volt. Az első az államalapítást követő két évben, amikor a „Seerit hápletá”, a Vészkorszak megmaradottjai és az arab országokból elüldözött zsidók érkeztek. A második nagy hullám az 1990-es években jött, amikor az egykori Szovjetunióból több, mint 900 ezer bevándorló érkezett.

Izraeli polgárainak 44 százaléka él az ország 16 legnagyobb városában. A legtöbb lakosa Jeruzsálemnek van, összesen 882 ezer.

Tel Aviv önkormányzati határain belül ennek csak a fele lakik, ám a körülötte épült, Gus Dán-nak nevezett konglomerációban 3 millió! A nagyvárosi övezet északi határa Kfár Szábá, Ramat Aviv és Herzlia, a déli Rison Lecion, Bat Jam és Holon. Nyugatról a tengerpart, keleten Petach Tikva határolja, benne Ramat Gan, Bné Brák, Givátájim.

A harmadik legnagyobb város Haifa, elővárosaival, a “Krajot”-okkal együtt félmillióan lakják.

Beer Séva több, mint 200 ezer lakosú.

Százezres városok még Asdod, Askelon, Natanja és Rehovot. ◙