Mily szépek a te sátraid, Jákob ... Bizarr történet egy gonosz varázslóról és egy beszélő szamárról

Ebben a Tóra-szakaszban szerepel „Bálám szamara”. 

A mezopotámiai varázsló, aki nem Bálám, hanem Bil´ám vagy Bileám (בִּלְעָם) és szamara, „aki” nem egyszerű chámor (חמור), hanem áton (אָתוֹן), vagyis nőstény-szamár.

A varázslót Bálák, Moáv királya arra bérelte fel, hogy átkozza meg Izrael népét, amely már a Holt-tenger keleti partján táborozott, útban Erec-Jiszráél felé. 

Bileám nem veszi észre Isten angyalát, a csacsi azonban igen, és megáll. A gonosz ember üti-veri az állatot, mire az megszólal: Nemde a szamarad vagyok, akin közlekedsz, mióta megvagy… 

És Bileám nem döbben meg azon, hogy az oktalan állat beszél, hanem válaszra is méltatja: „Bizony, ha kardom volna, most meg is ölnélek!”  És ekkor Isten megnyitja a varázsló szemét, és ő is meglátja az angyalt. 

Majd átok helyett, megpillantva Izrael sátortáborát, ezt mondja: Mily szépek a te sátraid, Jákob, hajlékaid, Izrael! Má tovu oháléchá, Jákov, miskenotechá, Jiszráél (מה טובו אוהליך יעקב משכנותך ישראל)

Ezt a mondatot mondjuk azóta is, amikor Isten templomába lépünk. 

Érdemes elolvasni az egész történetet, Mózes 4. könyvéből, a 22. fejezetben. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet! ✲ Könyvekről és számokról

KÖLCSÖNKÖNYVTÁR A VASÚTÁLLOMÁSON

A SZÁMECH – PÉ/FÉ – RÉS gyökből képez a héber nyelv egy sereg, a kultúra alapjait jelentő kifejezést.

Izrael népét a Könyv Népének hívják: ám hászéfer (עם הספר), ahol az ám (עם) a nép, a széfer (ספר) a könyv vagy irattekercs.

Az iskola héberül bét széfer (בית ספר), vagyis „a könyv háza”.

Mózes tanítónk, vagy ahogy héberül tiszteljük, Mose rábénu (משה רבנו) a Szináj hegyről – Hár Szináj (הר סיני) – hozta le a Tíz Igét, és mindmáig a Tóramásoló, a szofér (סופר) feladata az ősi szövegek hű, betűszerinti leírása, éspedig hagyományos pergamenre, hagyományos tintával, két és fél ezer év óta változatlan formájú betűkkel.

Szoférnek nevezik az Írás-tudókat is. A legelső Ezra volt, akit Ezra hászofér (עזרא הסופר) névvel is illetnek. Ő volt a hetven évig tartó babilóniai száműzetésből a Szentföldre visszatért zsidók szellemi vezetője. Neki tulajdonítják a Tórának, vagyis Mózes öt könyvének – Széfer Torá (ספר תורה) – a szerkesztését, fejezetekre tagolását, sőt, a ma használt „szögletes” héber írásmód bevezetését. A Biblia egyik prófétai könyve is az ő nevét viseli (a magyar Bibliákban Ezsdrás a neve.)

A Biblia tiszteletteljes elnevezése: a Könyvek Könyve, héberül Széfer hászfárim (ספר הספרים).

A modern héber nyelvben az író is szofér, az írónő pedig szoferet (סופרת). Az irodalom szifrut (ספרות), a könyvtár pedig szifrijá (ספריה). A könyvtáros az száfrán (ספרן), a könyvtárosnő száfránit (ספרנית).

A mese, történet héberül szipur (סיפור). Aki történeteket mesél, az möszápér szipurim (מספר סיפורים); így nevezik a nagyot mondó embereket is.

Különös vonása a héber nyelvnek a Könyv és a Szám rokonítása. A szám ugyanis héberül miszpár (מספר), ami a fenti gyökből származik. Számolás és olvasás nem esik messze egymástól: a magyar is „megolvassa” a kapott pénzt.

A szifrá (סיפרה) – számjegy. A szifrur (ספרור) megszámozást, lapszámozást jelent.

Ugyanez a hárombetűs gyök szolgál a fodrászathoz kapcsolódó fogalmakra is. A szápár (ספר) fodrászt, borbélyt jelent, illetve, ha hölgy az illető, akkor szápárit (ספרית). A fodrászat héberül mászpérá (מספרה), a frizura tiszpóret (תספורת).

A széfer és a szápár – könyv, illetve fodrász – szavakat ugyanazokkal a betűkkel írjuk le (ספר), akárcsak a möszápér – elbeszél, elmesél – illetve a miszpár – szám – szavakat (מספר). A szifrut – irodalom – illetve a szápárut – fodrászat – szavakat ugyancsak (ספרות). Élő beszédben nyilvánvaló a különbség, de a pontozatlan héber írásban a magánhangzók nem-jelölése miatt csak a teljes mondat értelme nyújt eligazítást. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Elektrooptika égő sárkányok ellen, avagy hintőpor a gennyes kelésre • A hadsereg új módszerrel próbálkozik

A „Kán 11” televízió csütörtök esti híradója közölte: péntektől a hadsereg új módszerrel kísérli meg hárítani a Gázai övezet területéről immár hónapok óta érkező égő sárkányokat és az újabban felbocsátott robbanóanyaggal megrakott hélium-léggömböket.

A módszer elektrooptikai érzékelőn alapszik, amelyet az utóbb bemutatott „Firefly” mini-drón repít a magasba, és amely 7 kilométeres távolságból észleli az ellenséges sárkányt és azt megsemmisíti, úgy, hogy az még a Gázai-övezet területén érjen földet.

Az eszközt az Elbit hi-tech vállalat fejlesztette ki.

A televíziós ismertető figyelmeztet: ne örüljünk korán, a filléres költségű és tömegével felbocsátott szabotázs-eszközök elleni drága és bonyolult eszköznek még csak a prototípusa került bevetésre, és a végleges bizonyításra még várni kell.

A mai napon (pénteken) több, mint húsz tűzesetet jelentettek az úgynevezett „Ótef Áza” régióból, vagyis a Gázai övezet közvetlen környékéről.

Ami pedig a hadüzenet nélküli háborúra adott valódi, katonai válaszadást illeti, az bizony késik, ha ugyan nem múlik.

Mert erre a pofátlanul merész kihívásra a bármely szellemes technikai megoldások kiagyalása és a kísérletezgetés, valamint a politikusok üres nyilatkozat-sorozata nem egyéb, mint hintőpor egy gennyező kelésre, amely attól meg nem gyógyul. Sőt… ◙