Izrael: kétmillió oltás két hónapon belül • Netanjáhu újabb zárlatot fontolgat a következő napokban • Az új koronatörzs felbukkanása: a Londonból érkezett utasoknak korona-szállodába kellett vonulniuk

 

Az új, az eddig ismertnél jóval agresszívebben fertőző koronatörzs Nagy-Britanniában történt felfedezése után Benjamin Netanjáhu miniszterelnök már a napokban általános zárlat bevezetését fontolgatja Izraelben, közölték vasárnap irodájának a tisztviselői.

A témával kapcsolatos konzultációkra valószínűleg kedden kerül sor.

Nem tudható, hogy a liberálisabb “riszun mehudák” (kb. “szoros fékentartás”), vagy a teljes zárlat (“szeger kláli”) kap majd több szavazatot.

A mindenképpen várható korlátozások három lehetősége, amelyek jelenleg terítéken vannak: az első - nem vezetnek be új korlátozásokat, a második - szigorítás és az oktatási rendszer zárlata a magas morbiditású területeken, míg a harmadik egy általános zárlat, amelynek kezdetét és végét előre meghatározzák.

Az Egészségügyi Minisztérium és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat figyelemmel kíséri az Egyesült Királyságban kimutatott új korona-vírustörzs körüli fejleményeket, és fontolóra veszik, hogy további országokat vegyenek fel a “vörös” országok listájára. Felmerült a Ben Gurion repülőtér bezárása.

Két londoni járat utasai landoltak vasárnap a loddi Ben Gurion repülőtéren. Az utasokat koronatesztnek vetették alá, és többségüket rendőrségi járművek kíséretében környezetüktől hermetikusan elszigetelt jeruzsálemi szállodákba szállították.

Több utas a következő géppel visszatért Londonba, mások, akiknek nem volt hova visszatérni, de a kényszer-szállást sem fogadták el, a reptéren maradtak csomagjaikkal.

Egyre több európai állam tiltja meg az Egyesült Királyságból érkező és oda tartó utasszállító járat fel- és leszállását. 

A cél: kétmillió oltás két hónapon belül

Az Egészségügyi Minisztérium vezérigazgatója, Hezi Levy professzor vasárnap este elmondta a négy izraeli betegbiztosító (Kupát cholim) igazgatójának: "Van elég  oltóanyag, rendeljetek és kaptok!" Közölte: a cél kétmillió ember beoltása két hónap alatt, amelyhez a négymillió oltás-adag rendelkezésre áll. Az országban 57 oltási központot létesítettek.

Vasárnap mintegy 5000 embert oltottak be, főként a kórházakban dolgozó egészségügyi személyzeteket és a négy betegbiztosító dolgozóit. 

A feliratkozási lehetőség nyitása óta már mintegy 250 ezer biztosított iratkozott fel oltásra. Egy vezető tisztviselő elmondta: "Nem számítottunk ilyen sok pozitív válaszra: egymillió megkeresés érkezett a betegbiztosítókhoz, aminek következtében a telefonközpontok és az internetes rendszerek összeomlottak." ◙

FORRÁS: A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió és TV hírei és internetes hírportálja

Vakcinaoltás-kampány: önkéntes vagy önkényes?

 

A napokon belül meginduló koronavírus elleni oltás-kampány híre előz minden mást: koalíciós válságot, új választásokat, iráni atom-fenyegetést.

A folyamatosan Izraelbe érkező vakcina-szállítmányok révén a tervezett december 27 helyett már a jövő vasárnap kezdetét veheti a tömeges oltás-projekt.

A -70ºC fokon Európából ideszállított több millió adag vakcinát a betegbiztosítók kapják meg. Az ampullákat országos központokban fogják tárolni, innen osztják szét a jövőben meghirdetett oltási helyszínekre.

Az oltást elsőként a 60 évesnél idősebb állampolgárok kérhetik telefonon vagy a megfelelő internetes applikáción keresztül, mindenki a maga betegbiztosítójától (Kupát Cholim).

Kerekedett némi vita arról, hogy elsőként az egészségügyi dolgozók, vagy az idős korosztályok részesüljenek-e az oltásban. Az orvosi szakszervezet az elsőséget tapintatosan áthárította a hatvan fölötti korú lakosságnak, akiknek veretes héber megnevezése a ’ksisim’ (קשישים), ami az irodalmi szótárakban bizony vénséget jelent. Nem csoda, hogy egy magamfajta (71) kásis arra gyanakszik, hogy az orvos- és nővér-társadalom udvariasan lemond a nem kicsit kockázatos kísérleti nyúl szerepéről, és azt átadja, mondjuk, az öregotthonok lakóinak. Ők pedig majd tüzetesen megvizsgálják rajtuk az utóhatásokat.

A pénteki (december 18) Jediot Ahronot lap a címoldalán, óriásbetűkkel közli: az izraeliek 63%-a kéri az oltást. Amiből az következik – ha az értesülés pontos – hogy 37% nem. A lakosság egyharmada tehát vagy fél, vagy bizalmatlan. Kerülné a beoltatást, vagy kivár.

Más becsléseknél az arány fordított: a többség ódzkodik a vadonatúj, rohamtempóban, hét hónap alatt kifejlesztett amerikai vakcinától.

Mert a Pfizer- és a Moderna- csapatok megbízhatóságának, tudományos teljesítményének a híre már régen átrepült az óceán fölött, ám néhány megválaszolatlan, sőt: megválaszolhatatlan kérdés ott lebeg a bizonytalanság terében.

Mert, ha el is hisszük – és nincs okunk kételkedni a jelentésekben – hogy a több tízezer kísérleti személynek beadott oltásnak csak elhanyagolható mellékhatása volt itt-ott, ám ki a megmondhatója, hogy a most és a közeljövőben két részletben, három hetes különbséggel beoltott páciensek bizonyos részénél fél év, egy év, vagy két év után nem jelentkezhetnek-e könnyebb vagy súlyosabb késleltetett hatások, angol szaknyelven: delayed effects?

Izraelben a fertőzöttség terjedése aggasztó mértékű, és már napok óta meghaladja a napi 2800-at. (Azt csak zárójelben teszik hozzá, hogy ez a szám a minden eddiginél sűrűbb teszteléseknek is köszönhető: a héten naponta több, mint 80 ezer tesztet hajtottak végre országszerte.)

A felelős vezetők kétségbeesett lépésekkel próbálják bátorítani a lakosság aggódó, bizalmatlan részét. Binjámin Netanjáhu miniszterelnök szombat este tervezi beoltatni magát a nagy nyilvánosság előtt.

Több betegbiztosító híres embereket kért fel, hogy pénzért (!) vállalják a kamerák előtti beoltatást. Az ötletet elvetették.

Már most, ha valóban közel kétharmados többség hajlandó beoltatni magát, miért van szükség ilyen mutatványokra?

Az oltás, mint az egy nyugati tipusú demokráciától elvárható – önkéntes. Szabad akarat kérdése. Ám a dolog nem ennyire egyszerű. Tervezés alatt áll egy úgynevezett „zöld útlevél” (dárkon járok, דרכון ירוק) kiadása minden beoltott személynek, akik ezt akár hitelkártya-szerű lappal, akár a mobiltelefonban megjelenő QR-kód-ábrával azonosíthatók lesznek, mint beoltottak. Aki pedig ilyennel nem rendelkezik, az nem szállhat repülőgépre, később talán még vasútra, autóbuszra se, nem vehet részt kulturális rendezvényeken, de még egy étterembe, kávézóba se teheti be a lábát, mert minden bejáratnál ott állnak majd az ellenőrök, akik elkérik az oltási bizonyítványt…

Friss, egyáltalán nem vigasztaló hír: lehetséges, hogy a COVID-19 vakcinát évente kell majd beadni, hasonlóan az influenza-vakcinához.

Szó van vírus-mutációk százairól is, amelyekre – állítólag – a most kifejlesztett vakcina hatásos. ◙

FORRÁS: Jediot Ahronot, Jiszráél Hájom napilapok, Kol Jiszráél Reset BÉT rádió hírei és internetes hírportálja.

Hanuka 5781 🕎 Fények Ünnepe, 2020

 Hanuka (Chánuká, חנוכה) ünnepe a zsidó naptár szerinti kiszlév hó 25-én kezdődik, és nyolc napig tart. 

Az idén december 10-én, csütörtök este gyújtjuk meg az első gyertyát. 

Ezen az ünnepen mi, kései utódok annak a győzelemnek állítunk emléket, amelyet a Makkabeusok három évig tartó szabadságharc árán arattak a zsidó államot elfoglaló szíriai megszállók felett. 

Az idegen hatalom és helyi, zsidó támogatóik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc a polgári időszámítás előtt 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt az akkor Judeának nevezett zsidó állam katonai és szakrális szuverenitása. 

A "chánuká" azt jelenti: "felavatás". Arra utal, hogy őseink újra Isten oltalmába ajánlhatták a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek. 

Hanukai szokások:

• Az ünnep hétköznapjain nincs munkaszünet. 

• A chánukijá nyolckarú gyertyatartó. Külön helye van rajta a "szolgalángnak" (ivritül sámás –שמש  –, a magyarországi és kelet-európai zsidók sámesz-nak nevezik). Napnyugta után ezzel a sámesz-gyertyával gyújtjuk meg a lángokat, majd az égő sámesz-gyertyát visszatesszük a helyére. 

• Az égő samesz-szolgagyertyát kézben tartva két áldást mondunk. Az első estén egy harmadikat is, a Sehechejánu-t. 

• Az első estén egy lángot gyújtunk, azután minden este eggyel többet. A nyolcadik estén az összes láng ég. Az új gyertyát mindig balról tesszük hozzá a többihez, és jobbról balra haladva gyújtjuk meg őket. 

• A chánukijá lángját nem szabad profán (gyakorlati) célra, pl. cigarettagyújtásra használni. A sámás lángját szabad. 

• A chánukiját az ablak közelében szokásos meggyújtani, hogy azt látni lehessen, ezáltal hirdesse Chánuká csodáját (Pirszumé deniszá). 

• Régen szokás volt a gyerekeknek pénzt – kelet- és középeurópai zsidóknál:  chanukageltet – és ajándékokat adni. 

• Holnap, péntek este a chánukijá lángját a szombati gyertyák előtt kell meggyújtani, akkor is, ha még nem ment le a Nap. Holnapután, szombat este a hávdálá (a Szombatnap elválasztása a hétköznapoktól) után gyújtunk lángot a chánukijában. 

• Az istentisztelet rendjébe Hanuka hetében beiktatják a Hálélt és az Ál hániszim hálaimákat, a győzelmek és csodák emlékére. Utóbbi ilyenkor része az étkezés utáni hálaimának is. 

• A gyertyagyújtásnál mondott áldások: 

Csak az első estén:

• Báruch átá Ádonáj elohénu, melech háolám, sehechiánu vekijmánu vehigiánu lázmán háze. 

(Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki életben tartott bennünket, és megadta megérnünk ezt a mostani időt.)

Mind a nyolc napon:

• Báruch átá, Ádonáj, elohénu, melech háolám, áser kid’sánu bemicvotáv, vecivánu lehádlik nér sel chánuká. 

(Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszentelt bennünket parancsolataival, és megparancsolta a Chanuka láng gyújtását.) 

• Báruch átá Ádonáj elohénu, melech háolám, seászá niszim láávoténu bájámim háhém, bázmán háze. 

(Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki csodajeleket adott őseinknek azokban a napokban, ebben az időben.) 

Chág urim száméách – חג אורים שמח – Örömteli Fények ünnepét!