John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere és iráni
kollégája, Mohammed Dzsavad Zarif vasárnap Genfben másodszor folytattak
megbeszélést.
Barack Obama bírálói közül sokan úgy vélik, hogy az elnök szívesen
írna alá olyan egyezményt Iránnal, amely erősítené az az Egyesült Államok
kapcsolatait az Iszlám Köztársasággal. Ezt egyrészt az "ISIS", az úgynevezett
Iszlám Kalifátus katonai ereje elleni közös fellépés indokolná, másrészt a nyugati világ
üzemanyag-szomja.
Megfigyelők azt is kiemelik, hogy a két ország közötti
közeledés Iránon belül a mérsékeltebb erőket hozná helyzetbe az ajatollák
fanatizmusával szemben.
A nukleáris tárgyalások március végi határideje közeledtével az
amerikai tárgyaló fél az eddigi csúszások miatt már nem hajlandó tovább
halasztani a végső egyezmény aláírását.
A francia Le Figaro napilap vasárnapi száma egy amerikai
tisztviselőre hivatkozva azt állítja, hogy a Washington és Teherán közti
megállapodás közelebb van, mint valaha.
Az AP hírügynökség szerint a formálódó egyezmény 6500-ra korlátozná
az urándúsítók számát, de 10 év múlva már 10 ezer centrifuga üzemeltetését
engedélyezné Irán számára, azzal a kikötéssel, hogy a dúsítás nem érheti el az
atombomba előállításához szükséges mértéket.
A korlátozások betartását a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakemberei
ellenőriznék.
Az Irán ellen életbe léptetett szankciókat fokozatosan feloldanák.
Szakértők szerint ha egy ilyen egyezmény életbe lépne, az Egyesült
Államok mindössze egy évvel tolná ki Iránnak az úgynevezett "nukleáris
küszöbre" való érkezését: az Iszlám Köztársaság hatalmas kőolaj-bevételeiből
korlátlanul folytathatná tovább mind az atomfegyver, mind az azt szállító
rakéták technikai fejlesztését.
A vasárnapi kabinetülésen Jeruzsálemben sor került az iráni
nukleáris fenyegetés megvitatására.
Binjamin Netanjáhu miniszterelnök szerint Irán minden erejével a
nukleáris fegyver kifejlesztésére törekszik, és ez a legnagyobb veszélyt
jelenti a világ békéjére.
Elmondta még, hogy Izraelt északról a Hezbollah, délről a Hamasz
fenyegeti, míg Irán az utóbbi időben egy harmadik frontot nyitott a Golán
fennsíkon, ahol a libanoni Hezbollah és más muzulmán országok fegyveres
önkéntesei ezrei sorakoznak fel.
Netanjahu ismét kinyilvánította szándékát, hogy beszédet mondjon az
amerikai Kongresszus két háza előtt, amelyben Irán nukleáris fegyverkezésével
kíván foglalkozni. Az Egyesült Államok politikai rendszerét ismerők szerint a
Kongresszus jelenti az utolsó fék lehetőségét egy vészterhes egyezmény aláírása
előtt.
Tamir Pardo, a Moszád főnöke szerint Irán jelenleg globális, minden
kontinensre kiterjedő terrorhálózatot épít ki. Ez azt jelenti, hogy Izraelnek
immár nem csak a Hezbollah libanoni és szíriai aktivitását kell figyelemmel
kísérnie.
Jichák "Buzsi" Herzog, a legnagyobb ellenzéki párt, a
Mácháné hácioni (Máárách + Hátnuá) vezetője egy, a Washington Post szombati
számában megjelent cikk szerint úgy véli, hogy az Iszlám Köztársaság nukleáris
eszköz-fejlesztése nagy veszélyt jelent, de nem mondható, hogy az Izrael létét
veszélyeztetné.
"Bízom benne, hogy Obama elnök végül megfelelő egyezményt ír
alá. Egyetértek azzal, hogy egy nukleáris kapacitással rendelkező Irán
rendkívül veszélyes, amit meg kell akadályozni. Nincs olyan izraeli vezető, ki
egy ilyen helyzetet elfogadna. Az én számomra minden lehetőség nyitott."
(Amibe Herzog bizonyára beleérti a katonai csapást is).
Az izraeli ellenzék vezetője, ellentétben Netanjáhu eljárásával,
szemtől szembe tárgyalna az Egyesült Államok elnökével és külügyminiszterével,
ami szerinte szükséges lenne a két állam között megrendült bizalom
helyreállítására.
John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere felhívta országa bírálóinak
a figyelmét, hogy a megbeszélések részleteit a feleken kívül senki sem ismeri,
és annak aláírása egyelőre még várat magára. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése