Fedezd fel a héber nyelvet! Buktatók a héber olvasásban

Ha valaki legalább középfokon ismeri a héber nyelvet, az élőbeszédben semmi nehézséget nem talál. Viszonylag könnyű, logikusan építkező nyelv. Például a széfer (סֵפֶר), azaz a könyv és a szápár (סַפָּר), azaz a fodrász szavak, ha halljuk vagy mondjuk,  világosan megkülönböztethetők egymástól.

Ám írásban, ha nincsenek kipontozva – márpedig a könyvek (az imakönyvek, szótárak, verseskönyvek kivételével) és az újságok nincsenek – akkor bizony a pontozatlan "ספר" jelentését csak a mondatban fellelhető értelméből hámozhatjuk ki. Ehhez viszont el kell tudni olvasni, „le kell tudni fényképezni” az egész mondatot.

Akinek jó a vizuális memóriája, formákat jegyezhet meg, mint ezt a ספר alakú betű-hármast. Amelynek egyébként harmadik jelentése is van: a סָפַר azt jelenti, hogy számlálni. (A mai, szefárd kiejtés szerint ugyanúgy hangzik, mint a fodrászt jelentő סַפָּר csak a pontozása más.)

A legősibb, és talán legszebb szó minden nyelvben, így a héberben is az anya: ém (אֵם). Ugyanezzel a két betűvel írjuk le a „ha” jelentésű im (אִם) szót is.

Petach Tikvát, az újkori zsidó letelepülés elsőként alapított városát „ém hámosávot”-nak (אִם הַמּוֹשָׁבוֹת) nevezik: a települések anyja. 
Az anyanyelv – szfát ém (שְׂפַת אֵם). 

Herzl híres mondása viszont ezzel a szóval kezdődik: „im tircu, éjn zo ágádá” (אם תרצו אין זו אגדה). Igaz, a cionizmus mottóját a pesti születésű Herzl németül mondta: Wenn ihr wollt, ist es kein Märchen. Ha akarjátok, nem mese.

Izrael leghíresebb királyának nevét nem csak zsidók viselik: a Dávid (דוד) név a magyar és más kultúrákban is elterjedt.

Ám ugyanez a három betű pontozatlanul dod-nak is olvasható: így bácsit, nagybácsit jelent.

A lehetőségeknek még nincs vége: az ugyanígy írt dud jelentése: kazán, üst. A tetőkön látható, a napenergiát hasznosító vízmelegítő tartály héberül dud semes (דוד שמש).

A bö’ér (בְּאֵר) szó kutat jelent: Beér Séva városunk neve is ezzel a szóval kezdődik.  Ám a bé’ér (בֵּאֵר) ige azt jelenti, hogy megvilágítani, elmagyarázni.

Pontozatlan szöveg olvasásakor itt is a mondatban elfoglalt értelem segít.

A hasonló hangzású, de más betűkkel írt és más értelmű szavak is megzavarhatják a héber nyelvvel ilyen vagy olyan szinten ismerkedőt. 

Szochér-nak hangzik a kereskedőt jelentő סוֹחֵר, és a bérlő értelmű שׂוֹכֵר is.

A kár’á hangzású קָרָא jelentése: olvas, kiált, elhív. A kárá (קָרָה), az r hang utáni pillanatnyi megállás nélkül: történik, előfordul.

Vásott iskolás gyerekek gonosz vicce volt, amikor a „Chéder hámorim” (חדר המורים), vagyis tanári szoba feliratát némileg átalakították, éspedig úgy, hogy a ה betűből ח betűt csináltak. Az eredmény: „Chéder chámorim” (חדר חמורים) – szamarak szobája. A chámor (חמור) – szamár...

És ha már a füleseknél tartunk, emlékezzünk meg minden csacsi leghíresebbjéről, Bálám szamaráról. Ő nem chámor volt, hanem áton (אתון): a bibliai hébernek külön szava van a nőstény szamárra.

Gyakori buktató a HÉ (ה), a CHET (ח) és a CHÁF (כ) összekeverése.

Mózes bátyja, Áron héber neve Áháron (אהרן). A HÉ-t alig ejtjük: Ááron-nak hangzik. Ellentétben az ácháron (אחרון) szóval, ami utolsót jelent, és ahol kiejtjük az „erős” ch hangot. Nem mellesleg: a névnél nem írunk VÁV (ו)-ot az utolsó NUN elé, holott az O hang ezt indokolná, ahogy az ácháron szónál.

A bibliai neveket úgy írjuk, ahogyan az a Szentírásban áll. Például Áron fiatalabb, de nálánál nagyobb testvére, Mose (משה) nevét sem מושה-ként írjuk, és e sorok írója héber neve, a Simson is az I betűt jelző JUD (י) nélkül írandó, vagyis שמשון, és nem שימשון.

Egy hajszálnyi különbség vihart okozhat. Hogy miért? A száárá (שַׂעֲרָה) jelentése: haj, hajszál. A szöárá (סְעָרָה) viszont vihart jelent. Az ezektől csak egy magánhangzóban különböző szöorá (שְׂעוֹרָה) – árpa.

Gyakori forrása az elírásoknak az egyaránt heárá hangzású הֶאָרָה –felvilágosítás, megvilágítás, illetve a הֶעָרָה – megjegyzés.

Két „roé” hangzású szavunk van. A gyakoribb a lát jelentésű רואה ige de főnévként „látó”, jóstehetségű embert is jelent. A „roé chesbon” (רוֹאֵה חֶשְׁבּוֹן), szó szerint a számok, számadások látója – a könyvelő újhéber megnevezése.

A רועה – pásztor. Ősidők óta segítője, a nyájőrző kutya: kelev roim (כֶּלֶב רוֹעִים).

A héber-tanulás rögös útjának a kezdetén könnyen eltéveszthető a „gyorsan” értelmű máhér (מַהֵר), a „holnap” jelentésű máchár (מָחָר), illetve az „eladta” jelentésű máchár (מָכַר) szavak helyesírása.

Az ávád (עָבַד) a „dolgozni” ige múltidejű alakja, hímnemben: dolgozott. Ugyancsak ávád (אָבַד) a hangzása az „elveszni” ugyancsak múltidejű és hímnemű alakjának: elveszett.

(Az arabul beszélők, illetve akik azt hallás után elsajátították, különbséget tudnak tenni az ALEF [א] és az ÁJIN [ע] kiejtése között.)

Vannak olyan hasonlóságok is, amelyek rokonértelműek, mégsem azonosak.

Két „táá” – jelenidőben toe – hangzású igét ismer a héber nyelv. Az ismertebb az, amelyik TET (ט) betűvel kezdődik. A טעה jelentése: téved. A TAV (ת) betűvel kezdődő תעה másféle tévedésről szól: táá báderech (תעה בדרך) azt jelenti, hogy utat tévesztett. Amikor József bátyjai keresésére indult – akik végül eladták őt – eltévedt a mezőn. A Tóra szavai szerint: vöhiné toé bászáde (וְהִנֵּה תֹעֶה בַּשָּׂדֶה) (Mózes I, 37:15).

Tévedni emberi dolog. Ahogyan a héber kifejezi: táut löolám chozeret (טָעוּת לְעוֹלָם חוֹזֶרֶת), szó szerint a tévedés mindig visszatér.

Remélem, nem ebben a rovatban. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com