2017. december 28., csütörtök

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Lelkemadta


Vegyünk egy nagy lélegzetet, és kezdjük el mai leckét.

A lélegzet a magyar nyelvben is a lélek szóval rokon, hiszen addig lélegzünk, ameddig a lélek a testben fészkel, vagy fölötte, körötte, ki tudja. De nem csak a magyar nyelvben. A latinban is: a légzés, respiratio, ott is a lélekhez hasonló fogalom, a spiritus – szellem – szó rokona.

Kách nesimá gdolá (קַח נְשִׁימָה גְדוֹלָה) – végy egy nagy lélegzetet, mondjuk egy zavarban lévő gyereknek, mielőtt arra kérjük, hogy mondja el a nehezen elmondható történetet. És ha már eléggé felbátorodott, bin´simá áchát (בִּנְשִׁימָה אַחַת), azaz egy szuszra, egy lélegzet alatt mondja el mondandóját.

Násám lir´váchá (נָשַׁם לִרְוָחָה), azaz fellélegzett, megkönnyebbült az, aki megosztotta a hozzá legközelebb állókkal azt, ami a lelkét nyomta. Ha pedig hölgy volt az ilető, akkor násmá (נָשְׁמַה) az ige; a lir´váchá-ban a r´váchá (רְווחה) jólélet, kényelmet, kellemes közérzetet jelent. A nosém (נוֹשֵׁם) azt jelenti, hogy lélegzik, jelenidőben. Nőnemben nosemet (נוֹשֶׁמֶת).

A lélek pedig, amelyet halhatatlan volta ellenére időnként halandó gondok nyomasztanak, héberül nesámá (נְשָׁמָה). A nesimá a lélegzet, a nesámá a lélek. Magyar kiejtésüket írhatnánk nösimá és nösámá, illetve n´simá és n´sámá formában, hiszen az első szótag magánhangzója a s´, igen rövid, pillanatnyi megállás a két mássalhangzó, esetünkben az n és az s között. Ugyanilyen s´vá van a fenti r´váchá szóban is.

„Kchi mize, nesámá!” – kínálja női vevőit az árus a tel-avivi Karmel- vagy a jeruzsálemi Machane-Jehudá piacon. Ebből vegyen, lelkem. A nesámá szónak becéző értelme is van, akárcsak a magyarban: „lelkem”, „lelkecském”. A k´chi (קְחִי) a kách (קַח) jelentése: „vegyél”: az első nőnemben, a másik hímnemben a lákáchát (לָקַחַת), azaz „venni” ige felszólító alakja.

A jiddisbe is átment ez a héber szó. „Á gute nesóme” azt jelenti, hogy jó lélek, jó ember.

A léleknek a zsidó hagyomány szerint rétegei vannak. Ez a szemlélet a héber nyelvben nyomon követhető. 

nefes (
נֶפֶשׁ) az alacsonyabb, animálisnak nevezett lélek, amely a táplálkozási, otthonszerzési és nemi ösztönöket vezérli. Ilyen lelkük az állatoknak is van. 

Hogy honnan tudjuk? Még az Édenkertben vagyunk, a Teremtés után 
(Mózes I. könyve, 2:19):
וַיָּבֵא אֶל הָאָדָם לִרְאוֹת מַה יִּקְרָא לוֹ וְכֹל אֲשֶׁר יִקְרָא לוֹ הָאָדָם נֶפֶשׁ חַיָּה הוּא שְׁמוֹ 

"...és odavitte (Isten) az emberhez, hogy lássa, milyen nevet ad, és minden élőlénynek (nefes chájá – נפש חיה) az lett a neve, amelyet az ember (Ádám) adott neki".

ruách (רוּחַ), ami szelet is, szellemet is jelent, ennél magasabb dimenzió. 

nesámá (נְשָׁמָה) a még magasabb rendű és halhatatlan, csak az emberben élő lélek.

A lélekvándorlás, reinkarnáció – gilgul nesámot (גִּלְגּוּל נְשָׁמוֹת), ahol a gilgul szó jelentése gurulás, gördülés, átváltozás.

A Kabbala még magasabb rétegekről is tanít – prófécia, angyali dimenziókba lépés – ,  ezeket a tanokat csak a nagyon képzett emberek képesek felfogni. ◙


HÉBER NYELVTANÍTÁS: 
HALMOS LÁSZLÓ • 052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése