Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2019. július 5., péntek

Etióp intifáda: a kezdet. Milyen lesz a folytatás?


Június 30-án, vasárnap a Haifa melletti Kirját Hájimban egy szolgálaton kívüli rendőr randalírozó fiatalokra lett figyelmes. Megpróbált rendet teremteni a nyílt utcán, de azok kövekkel támadtak rá. A rendőr egyedül volt sokak ellenében, és életét veszélyben látta. Fegyverét használta. Lőtt, éspedig a támadók lába elé, elriasztás szándékával. Egy felpattanó töltény azonban az egyik rendbontót, a 19 éves Szolomon Teka nevű etióp olét halálosan megsebesítette.

Eddig a jogosan fellépő rendőr tanúsága.

A fiatalember temetését országszerte súlyos zavargások követték. Mobiltelefonokon, e-mailes levelezésen megszervezett szabotázsakciókra került sor, amelyeket etiópiai eredetű izraeli állampolgárok kezdeményeztek. Központi utakat torlaszoltak el, gumiabroncsokat égettek, autókat gyújtottak fel, rendőrökre támadtak.
Az Izraelben élő etiópiai származású közösség létszáma a jelek szerint elérte azt a kritikus tömeget, amely erőt ad a többség elleni erőszakos fellépésre.

Így volt ez minden európai és észak-amerikai városban, ahová tekintélyes létszámú afrikai közösség települt be. Tömegtüntetések, kirakatok beverése és gyakran kifosztása, az ott élő őslakosok megfélemlítése, a közbiztonság veszélyeztetése. Aki ezt a tényt megemlíti, számon lehet kérni tőle a politikai korrektséget, meg lehet gyanúsítani rasszizmussal, de a tények tények maradnak.  

Nálunk, Izraelben több, de inkább kevesebb sikerrel folyik a hivatalosan zsidónak tekintett etiópiai bevándorlók integrálása. Az izraeli többség azonban nehezen fogadja be a megjelenésükben, kulturális hagyományaikban  olyannyira eltérő jövevényeket. Az önkormányzatok ódzkodnak befogadásuktól: egymásra hárítják a kormány által rendelt befogadást.

A lakosság is hasonlóan reagál. Askenázi és mizráchi egyaránt. Amelyik városnegyedben megjelennek a sötét bőrű szomszédok, onnan megkezdődik a helyiek kiáramlása. Ottmaradnak az alacsonyabb jövedelmű családok, akik nem képesek másutt lakást venni, vagy legalább bérelni.

Az iskolákban hasonló a helyzet: ha egy osztályba sok etióp gyerek kerül, a másmilyenek más osztályba kérik magukat, és ha ez nem kivihető, iskolát váltanak.

Egyéni tapasztalat: buszsofőrökként kitűnőek, reflexeik köztudottan jobbak, mint az európai vagy a közel-keleti embereké. Pénztárosként feltétlenül becsületesek, megbízhatóak.

Autóbuszról leszállva egy etióp-izraeli szaladt utánam: a zsebemből kiesett a tárcám az összes pénzemmel és irataimmal. Ő vette észre és adta a kezembe.

Miért az ösztönös ellenérzés innen és onnan? Mert az averzió kétoldalú. Különbözünk. Senki sem tehet róla.

A mindenkori kormányzat a feszültséget minden eszközzel igyekszik enyhíteni. Amikor egy-egy etiópiai olé katona sikeresen veszi a repülőtiszti vizsgát, a sajtó oldalakon át teríti az eseményt. Az egyetemeken minden erővel segítik őket, diplomásaik százalékaránya mégis alacsony.

Érzik, értik, hogy a társadalom egymásra épülő rendszereiben többnyire alárendelt szerepre vannak ítélve. Ahogyan Amerikában is, Európában is. És a hosszan tartó, megalázó kétségbeesés előbb-utóbb agressziót szül.

Izrael nagy kihívása a gyorsan szaporodó, etiópiai eredetű, önmagát zsidónak tekintő népcsoport elidegenülését megakadályozni.
Etiópia, háttér
1.    Saját írásuk, ABC-jük van, sokezer éves templomaik, évezredes szakrális hagyományaik vannak. Kultúrnép, nincs vita.
2.    Etiópia a hatvanas évekig az egyetlen független fekete-afrikai állam volt (ld. Hailé Szelasszié, a „négus”, aki a II. világháború, az olasz megszállás alatt Jeruzsálemben lakott, a hatvanas években Budapesten is járt), társadalmuk mégis visszamaradott.
3.    A nyolcvanas években kezdték csoportokban Izraelbe szállítani a magukat „Beta Jiszráél”-ként, Izrael házaként meghatározó etióp törzsek tagjait, akik korábban nem tudtak róla, hogy létezik egy zsidó nép szétszórva a Földön.
4.    Nincsenek kohanitáik, nincsenek lévitáik, mint ahogyan a „golá”, a száműzetés minden törzsében vannak, Lengyelországtól, Magyarországtól Marokkóig  és Jemenig és Iránig. Nem őrizték meg a héber nyelvet és -írást. A Tóra egy géz néven nevezett nyelven maradt rájuk. Nincsenek rabbijaik, dájánjaik. Kész-jeik vannak, ritus-vezetőik, ami szerintük a rabbinak felel meg. Zsidó voltuk ezért széles körben vitatott: aligha rasszizmus okán nem engedik őket pl. a kóser bor-gyártósor közelébe, ahol csak zsidók dolgozhatnak.

5.    Afrikai probléma: állítólag jelentős hányaduk HIV pozitív, és körükben a hepatitisz is gyakori. Az izraeli orvosi kar utasítására talán nem faji megkülönböztetésből semmisítették meg az etiópiai eredetű katonák vér-adagjait. ◙

3 megjegyzés:

  1. Üdv. Apróság. NINCS olyan hogy figyelmeztető lövés a földre. épp azért mert gurulatot kaphat, és kiszámíthatatlan merre repül tovább.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van. A rendőr az aszfaltra lőtt, a fiú lábai elé. A kioperált golyó egyik oldala teljesen el van nyomva, laposra. Ez igazolni látszik, hogy a golyó először az aszfaltot érte. A lövés szöge, pályája a testben is alulról van.

      Törlés
  2. Tiqvah Bat Shalom2019. július 11. 10:59

    Azt hiszem hogy a nagy Tumultba nem lathatta a Rendörsem hogy hova pattan a Golyo es a Karja sem volt szabad hogy figyelhette volna mikeppen.. hiszen ö is meg a gyerekei is tamadva lettek!!! Aki abba az esetbe meg elvarja hogy pontossan egy bizonyos Fat vagy nem tudom mocsodat talaljon el, az nem volt meg szorult helyzetbe! Azt hiszem hogy az aki Faji gyülöletröl beszel amikor az Etiop- "Problema" a Tema, az nem tudja mi az Etiopiakkal valo Problema, vagy bnem tudja mi a Faji gyülölet es meg külömböztetes!

    VálaszTörlés