Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Héber eső

Izrael a legrégebbi idők óta száraz, sivatagok-ölelte ország. A Közel-Kelet nagy folyói – délen a Nílus, keletre az Eufrátesz, távolabbra a Tigris – messzire elkerülik.

A Föld minden népe által ismert folyó, a Jordán nagyobbfajta patak, időnként az is kiszárad. Akad még néhány folyócska: a Gááton, az Alexander, a Járkon, de a földnek és lakóinak az igazi áldást a téli esők jelentik. Amelyekből az utóbbi napokban bőven van részünk.

Az esőre a héber nyelv két szót is ismer. A „gesem” – גשם – a gyakrabban használt, a „mátár” – מטר  – ritkábban használt irodalmi kifejezés: az újhéber nyelvújítók mégis ebből alkották az esernyő héber megfelelőjét: „mitrijá” – מטריה.

Amikor pedig bőven és szinte megállás nélkül esik, az úttestek valóságos folyókká válnak: a csatornázás az izraeli városépítésnek nem erőssége. Ilyenkor az emberek azt mondják: „mabul” – מבול – ami nem más, mint a bibliai Özönvíz héber megnevezése.

Errefelé novembertől áprilisig tart az esős évszak. Hó, héberül: seleg – שלג – csak a 800 méteresnél magasabb helyeken esik. Talán az idén is látni fogjuk Jeruzsálemben, Názáretben, Cfáton.

A víz még ilyen mennyiségben is áldás. A vízmedence héberül bréchá – בְּרֵכָה – ami szinte ugyanaz, mint az áldást jelentő bráchá – בְּרָכָה. Az egy magánhangzónyi különbség írásban a pontozásban jelenik meg, a RÉS – ר – betű alatt. A bráchá – áldás – szó eredete viszont a berech – בֶּרֶךְ – vagyis térd: a jeruzsálemi Szentélyben Jom Kippur napján a főima alatt térdre és arcra borulva imádták az Örökkévalót.

A téli hónapokban esőt kérünk a Felettünkvalótól: „Ten mátár ál pnéj háádámá” – תן מטר על פני האדמה. Az esős évszak elmúltával csak harmatot: a fent említett „mátár” szót a „tál” – טל – szó váltja fel. Mert imáinkban is gyakorlatiasak vagyunk: májustól októberig az eső rendkívüli természeti jelenség számba megy.

Reméljük, hogy addig még sok eső esik a szomjas földre, és telik a Kineret is, Izrael egyetlen édesvízű tava. ◙

EGYÉNI ÉS CSOPORTOS HÉBER NYELVTANÍTÁST VÁLLALOK.

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Márciusban indul a villamos gyorsvasút a Tel Aviv-Jeruzsálem vonalon • Az Állam eddigi legnagyobb projektje: 57 km félóra alatt hidakon, alagutakban a két nagyváros között • A gyorsvasút 160 km / óra sebességgel robog – három hónapig ingyen

NÉHÁNY HÉT MÚLVA VONATOK ROBOGNAK RAJTA: ALAGÚTBAN VÉGZŐDŐ VIADUKT A JÚDEAI HEGYEKBEN

Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter kedden bejelentette: a Tel Aviv – Jeruzsálem gyorsvasút március végén elindul.

A villamos meghajtású szerelvények harminc perc alatt,  160 kilométeres óránkénti sebességgel szállítják az utasokat a két város között. Az egyetlen közbenső megálló a loddi Ben Gurion repülőtér alatt lesz.

A hosszú évek óta épülő gyorsvasút március 30-án, Peszách előestéjén nyílik meg az utazó közönség előtt, ráadásul az első három hónapban a RávKáv kártyával  ingyen vehetjük igénybe. A bejáratási időszakban csak egy sínpáron közlekedik egy-egy szerelvény minden órában. Később óránként négy szerelvény indul mindkét irányban.

A gyorsvasút nagyteljesítményű motorvonatai könnyedén küzdik le a tengerparti Tel Aviv és a júdeai hegyek ölén, 800 méterrel a tengerszint fölött fekvő Jeruzsálem közötti szintkülönbséget. Az 57 kilométer hosszú pálya tervezői alagutakkal és hidakkal oldották meg a hegyes-völgyes terep nehézségeit.

A völgyeken összesen 7 kilométernyi híd ível át, a leghosszabb közülük 1250 méter hosszú és 95 méter magas. A hegyek gyomrába több alagutat fúrtak, hosszuk összesen 38 kilométer, vagyis a gyorsvasút pályájának több, mint a felén alagútban halad.

A jeruzsálemi végállomást a központi autóbuszállomással szemben, a Binjánéj Háumá alatt, 80 méteres mélységben alakították ki.

A következő évek terveiben szerepel a földalatti vasútvonal meghosszabbítása a jeruzsálemi városközpontig, később pedig az Óváros zsidó negyedéig.

Az első hetekben olyan tömegekre számítanak, mint amilyenre csak 1967 nyarán volt példa, amikor százezrek jöttek látni a június 7-én felszabadított Óvárost és a Nyugati Falat. ◙

FORRÁS: A KAN Kol Jiszráél (az Izraeli Rádió) és a Rákevet Jiszráél, (Izraeli Vasutak) honlapjai 

Itt a vihar • Eső a Golántól Eilatig • A Kineret szintje 2 centiméterrel emelkedett, de még 5 méter hiányzik

Kettős szivárvány Tel Avivban, az Azrieli tornyok fölött

Csütörtök este megérkezett a várva várt eső. Csőstől jön az áldás, amiből Izrael egésze részesül – a Golántól Eilatig. A Hermon hegyen esik a hó.

A vészesen száradó Kineret szintje az utóbbi órákban 2 cm-rel emelkedett, ám a tó megteléséhez még 5 méter (!) hiányzik.

A viharos idő előreláthatólag péntek estig tart. A Chevrát Chásmál, az izraeli Elektromos Művek áramkimaradások lehetőségére figyelmeztet és arra is, hogy a vihar által esetleg leszakított vezetékektől mindenki maradjon távol.

A Rákevet Jiszráél, az Izraeli Vasutak megkettőzött erőfeszítéssel igyekszik helyt állni, és arra kéri az utazóközönséget, hogy időben érkezzen az állomásokra.

A Rendőrség azzal a felhívással fordul a lakossághoz, hogy a tetőkről és az erkélyekről távolítsanak el minden olyan tárgyat, amelyet az erős szelek kirepíthetnek az utcára.

Az üzletek és a lakossági szolgálatatások a pénteki rend szerint tartanak nyitva.

Szombatra szelidül a vihar, de esőzések még várhatók. 

Sabat salom – ☂ – békés Szombatot! ◙

2018 beköszöntésekor Izrael lakossága közelít a kilencmillióhoz

A Központi Statisztikai Hivatal a 2017-es polgári év végén közzétett adatai szerint Izrael Államnak 8,793,000 lakosa van (alig 21 ezer négyzetkilométeren, az 1967 óta ellenőrzött területek nélkül). 

A most elmúlt évben 27 ezren alijáztak, a legtöbben Európából.

Az állam népessége összesen 165 ezerrel nőtt: 180 ezer születés és 44 ezer haláleset történt.

A lakosságnak mintegy 75 százaléka, 6,556,000 zsidó, 1,837,000 arab, ami a teljes népesség 21 százalékát teszi ki.

A nem-arab – nagyrészben orosz ajkú – keresztény, illetve vallásilag nem minősített állampolgárok száma 400 ezer: ők az állam népességének a 4 százalékát teszik ki.

Az izraeli népszámlálás adatai nem tartalmazzák az országban dolgozó külföldi állampolgárokat, becslések szerint mintegy 170 ezer embert, illetve azokat, akik az országba illegálisan, nem a törvényes határátkelőhelyeken léptek be.

Azt a 8 ezer izraelit, aki több, mint egy éve tartósan külföldön tartózkodik, nem számították be a fenti adatokba.

A legtöbben a következő négy országból érkeztek:

Oroszország (27%),

Ukrajna (25%)

Franciaország (13%)

Egyesült Államok (10%).

A legtöbb olé (Izraelbe vándorló), összesen 20,200 személy, vagyis az összes bevándorló 75 százaléka Európából jött.  ◙

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Lelkemadta

Vegyünk egy nagy lélegzetet, és kezdjük el mai leckét.

A lélegzet a magyar nyelvben is a lélek szóval rokon, hiszen addig lélegzünk, ameddig a lélek a testben fészkel, vagy fölötte, körötte, ki tudja. De nem csak a magyar nyelvben. A latinban is: a légzés, respiratio, ott is a lélekhez hasonló fogalom, a spiritus – szellem – szó rokona.

Kách nesimá gdolá (קַח נְשִׁימָה גְדוֹלָה) – végy egy nagy lélegzetet, mondjuk egy zavarban lévő gyereknek, mielőtt arra kérjük, hogy mondja el a nehezen elmondható történetet. És ha már eléggé felbátorodott, bin´simá áchát (בִּנְשִׁימָה אַחַת), azaz egy szuszra, egy lélegzet alatt mondja el mondandóját.

Násám lir´váchá (נָשַׁם לִרְוָחָה), azaz fellélegzett, megkönnyebbült az, aki megosztotta a hozzá legközelebb állókkal azt, ami a lelkét nyomta. Ha pedig hölgy volt az ilető, akkor násmá (נָשְׁמַה) az ige; a lir´váchá-ban a r´váchá (רְווחה) jólélet, kényelmet, kellemes közérzetet jelent. A nosém (נוֹשֵׁם) azt jelenti, hogy lélegzik, jelenidőben. Nőnemben nosemet (נוֹשֶׁמֶת).

A lélek pedig, amelyet halhatatlan volta ellenére időnként halandó gondok nyomasztanak, héberül nesámá (נְשָׁמָה). A nesimá a lélegzet, a nesámá a lélek. Magyar kiejtésüket írhatnánk nösimá és nösámá, illetve n´simá és n´sámá formában, hiszen az első szótag magánhangzója a s´vá, igen rövid, pillanatnyi megállás a két mássalhangzó, esetünkben az n és az s között. Ugyanilyen s´vá van a fenti r´váchá szóban is.

„Kchi mize, nesámá!” – kínálja női vevőit az árus a tel-avivi Karmel- vagy a jeruzsálemi Machane-Jehudá piacon. Ebből vegyen, lelkem. A nesámá szónak becéző értelme is van, akárcsak a magyarban: „lelkem”, „lelkecském”. A k´chi (קְחִי) a kách (קַח) jelentése: „vegyél”: az első nőnemben, a másik hímnemben a lákáchát (לָקַחַת), azaz „venni” ige felszólító alakja.

A jiddisbe is átment ez a héber szó. „Á gute nesóme” azt jelenti, hogy jó lélek, jó ember.

A léleknek a zsidó hagyomány szerint rétegei vannak. Ez a szemlélet a héber nyelvben nyomon követhető. 

A nefes (נֶפֶשׁ) az alacsonyabb, animálisnak nevezett lélek, amely a táplálkozási, otthonszerzési és nemi ösztönöket vezérli. Ilyen lelkük az állatoknak is van. 

Hogy honnan tudjuk? Még az Édenkertben vagyunk, a Teremtés után (Mózes I. könyve, 2:19):

וַיָּבֵא אֶל הָאָדָם לִרְאוֹת מַה יִּקְרָא לוֹ וְכֹל אֲשֶׁר יִקְרָא לוֹ הָאָדָם נֶפֶשׁ חַיָּה הוּא שְׁמוֹ 

"...és odavitte (Isten) az emberhez, hogy lássa, milyen nevet ad, és minden élőlénynek (nefes chájá – נפש חיה) az lett a neve, amelyet az ember (Ádám) adott neki".

A ruách (רוּחַ), ami szelet is, szellemet is jelent, ennél magasabb dimenzió. 

A nesámá (נְשָׁמָה) a még magasabb rendű és halhatatlan, csak az emberben élő lélek.

A lélekvándorlás, reinkarnáció – gilgul nesámot (גִּלְגּוּל נְשָׁמוֹת), ahol a gilgul szó jelentése gurulás, gördülés, átváltozás.

A Kabbala még magasabb rétegekről is tanít – prófécia, angyali dimenziókba lépés – ,  ezeket a tanokat csak a nagyon képzett emberek képesek felfogni. ◙

HÉBER NYELVTANÍTÁS: 

HALMOS LÁSZLÓ • 052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Karácsonyfa helyett • Emlékek a szülői házból • A kétezer éves per előtt

HUNYADI TÉR, 1963. AZ ÁLLÓ FÉRFI – APÁM ז"ל

Minálunk, a budapesti szülői házban soha nem volt karácsonyfa. De volt szinte valamennyi szomszédunknál. A két legközelebbi  – nem csak ajtó szerint, de szív szerint is – minden Szenteste áthívott minket, hogy együtt ünnepeljünk. Talán valamiféle együttérzés is volt benne: „szegény zsidók ilyenkor nem ünnepelhetnek...”

Pészáchkor mi viszonoztuk a karácsonyi bejglit a friss macesszal. (Ha karácsonyfa nem is, de bejgli nálunk is volt.) 

Persze, hogy mi is tartottuk a zsidó ünnepeket, amelyeket a mi hagyományunk, a mi lelkiismeretünk diktált. A négyemeletes terézvárosi ház olyan volt, mint egy falu: mindenki ismert mindenkit, mindenki tudott minden szomszéd múltjáról mindent. Eltitkolt származást, eltitkolt régi szerelmeket, eltitkolt családi szégyent, a Kádár-korszak alatt nem hangsúlyozott régi dicsőséget.

Mondom, nálunk, a lakásban nem volt karácsonyfa, de a Szófia utcai házban volt majdnem mindenkinél. És volt az utcán, volt életem végéig hiányzó szülővárosomban, az országban, Európában, a világon. Ahogy kimentünk az utcára, az ünnep hangulatában mi is megmerültünk, mint ahogyan az arc megmerül sok gyertya fényében. Hiszen a tereken, az üzletek kirakataiban, az áruházakban, de még a Parlamentben is ott álltak az örökzöld fenyőfák, minden vallási tanon felülemelkedve hirdetve, hogy az élet győzedelmeskedik, nem a halál.

Sok magyarországi zsidó családnál okozott ez az ünnep meghasonlást. Hol legyintéssel elintézett kisebbet, hol testet-lelket betegítő nagyobbat. „A gyerekekért állítunk karácsonyfát” – indokolták az apák az ötvenes-hatvanas-hetvenes években, mert az ő apjuk ugyan mást hagyományozott rájuk, de ők maguk már nem tudták, vagy nem akarták valódi azonosságukat továbbadni.

Nem, egyáltalán nem voltak ők gyenge emberek, de egy fontos tudást nem adtak tovább, ami pedig az egészséges emberi psziché alapvető követelménye: tudd, ki vagy. 

Itt, Izraelben több százezer orosz és más, zsidó házastárs, vagy egy-két zsidó felmenő jogán izraeli állampolgársággal bíró izraeli él. Hangsúlyozom: izraeli. Héberjük, az ország iránti szeretetük, ragaszkodásuk többnyire nem különbözik a zsidó gyökerű polgártársaikétól. 

Szenteste pedig meghitt beszélgetés folyik férj és feleség, anya és gyereke között arról, hogy miért is ragaszkodnak ehhez az estéhez, ehhez az ünnephez.

Csupán hangulatról lenne szó?

A vallásos zsidók, akiknek a Talmud bölcselete mutatta az élet útján követendő irányt, ezen az éjszakán nem tanultak Talmudot. Azért nem, hogy a tanulásuk által kapott áldás nehogy „annak az embernek” tudassék be.

Ilyenkor – és csak ilyenkor – meglett férfiaknak is megengedett volt a kártyajáték.

„Az az ember” – nevét ki nem mondták volna.

Aki, természetesen, nem ilyenkor, decemberben született. Hiszen tavaly télen láthattuk, milyen kemény, havas tél köszönthet be decemberben, főleg a jeruzsálemi hegyekben, amelynek délkeleti lejtőjén terül el Bét Lechem, a „Kenyér háza”. Semmilyen  pásztor nem legelteti ilyentájt a nyáját.

„Az az ember” nem 2017 évvel ezelőtt született, hanem valószínűleg hét évvel korábban.  Dionysius Exiguus római apát 525-ben elvégzett visszaszámítása Jézus születésére mai vélekedés szerint téves volt.

Mondani se kell, saját népe, saját országában soha nem hívta Jézusnak. Héber neve minden bizonnyal Jésua – ישוע – volt, ami „szabadítást” vagy „szabadulást” jelent. A Iesus ennek görög változata, ezt vette át minden európai nyelv.

Ma, ha Izraelben szóba kerül, inkább „Jésu” – ישו – formában említik. Ez is egy lehetséges változat, bár az ultraortodox zsidó felfogás ezt a variánst a „Jimách smo vözichro” – töröltessék el neve és emléke – átokformula rövidítésének tartják.

Történelmi tény, hogy Izrael népét az ő nevében közösítették ki, üldözték és gyakran irtották is évszázadokon át.

A keresztény vallás egyik alaptétele Jézus feltámadása és visszajövetele.

A zsidó vallás egyik alaptétele a zsidó állam feltámadása.

Jézus visszajövetele mindeddig nem következett be, Izrael feltámadása azonban bekövetkezett.

Igen sok – és egyre több – keresztény úgy véli, hogy az előbbinek az utóbbi – előfeltétele. Vagyis Izrael Állam 1948-ban történt felállítása Jézus „második látogatásának” az előjele.

Sok, merészen – talán túl merészen – gondolkodó zsidó is felvetette a lehetőséget, hogy az őseredeti zsidó Messiás-hit és a görögre fordított és pogány, római „istenemberré” változtatott „Chrüsztosz” héberre történő "visszafordítása" és visszavárása között nincs ellentmondás, sőt...

A vita kemény és könyörtelen. Nem egy „Messiáshívő” zsidót – apáról-anyáról zsidót – kiutasítottak Izraelből e hite miatt, mivel az állampolgárok zsidó vagy nemzsidó voltát az ortodox Rabbinátus határozza meg.

Az izraeli zsidó többség a történelem legdrámaibb konfliktusának a magvához, lényegéhez, történelmi-teológiai hátteréhez nem tud hozzászólni. Nem tudja, amit mond, hanem mondja, amit tud.

Ezen az estén, amikor a nagyvilágban másfél milliárd ember ünnepel, intellektuális zsidó körökben újra fellángol a vita a 2000 éves perről, amelynek ítélethirdetése az ismeretlen jövőben várható. ◙

Győzött a sötét • Az ENSZ rendkívüli közgyűlése a "muzulmán gőzhenger" akaratának megfelelően szavazott

Az ENSZ rendkívüli közgyűlése izraeli idő szerint csütörtök este 128 – 9 arányban, 35 tartózkodás mellett elfogadta az Iszlám Államok Együttműködési Szervezete, a benne aktív szerepet játszó Törökország, valamint Jemen javaslatát, mely deklarálja, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének a határozata, mely szerint Jeruzsálem Izrael Állam fővárosa, semmis. 

A szavazásról 21 tagállam képviselője távol maradt.

A határozat elvben a palesztin álláspont győzelmét jelenti, ám annak nincs gyakorlati jelentősége. A palesztinok és támogatóik 150 körüli „igen” szavazatra számítottak, Izrael diplomáciai erőfeszítései bizonyos mértékben csökkentették az ellenszavazatok arányát.

A határozat ellen csak az Egyesült Államok, Izrael, Honduras és hat óceániai szigetállam szavazott.

Tartózkodtak a szavazástól többek között Magyarország, Csehország, Románia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Kanada, Ausztrália, Argentina, Uganda és Ruanda.

Izrael számára az egyik legnagyobb csalódást India képviselője okozta, amely az iszlám tömbbel szavazott, holott a szubkontinens államának Izraellel kiváló gazdasági és biztonsági kapcsolatai vannak, míg történelmi ellenfele az „iszlám atombombát” elsőként kifejlesztő Pakisztán.

Danny Danon a közgyűlés szavazását szégyenletesnek nevezte, és emlékeztetett egy másik, 42 évvel ezelőtti szavazásra, amelynek során Izraelt rasszista államnak bélyegezték. „Nincsenek kétségeim affelől, hogy ennek a mai szavazásnak a határozata a történelem szemetesládájában fogja végezni” – mondta.

Nabil Abu Rodeina, a Palesztin Autonómia elnöke, Mahmud Abbász szóvivője, palesztin győzelemnek nevezte a szavazást, és kifejezte reményét, hogy a független palesztin állam fővárosa Kelet-Jeruzsálem lesz.

A polgárháború és terror által sújtott, a gyakorlatban alig funkcionáló Jemen küldötte, Khaled Husszein Aljamani Trump elnök határozatát a „palesztin nép jogai elleni erőszaknak” nevezte.

Nikki Haley, az Egyesült Államok küldötte Aljamaninak válaszolva kijelentette: az ENSZ közgyűlésének a szavazása mit sem fog változtatni az elnök határozatán, hogy az Államok nagykövetségét áthelyezze Izrael fővárosába, ugyanakkor  kilátásba helyezte, hogy az USA befagyaszthatja az ellene szavazó országoknak nyújtott segélyeket és támogatásokat.

Haley kihangsúlyozta: hazája emlékezni fog erre a napra, amikor az ENSZ közgyűlése kétségbe vonta országa, mint szuverén nemzet jogát, hogy követségeit oda helyezze, ahol jónak látja. ◙

Vasárnap négyórás általános tiltakozó sztrájk Izraelben • A tömegközlekedést nem érinti

Vasárnap, december 17-én a Hisztadrut kezdeményezésére négyórás általános sztrájk lesz Izrael-szerte tiltakozásul, amiért a Teva gyógyszeripari vállalat elbocsátja 1700 izraeli alkalmazottját. 

A sztrájk reggel 8 órától déli 12 óráig tart, és érinti a kormány- és helyhatósági hivatalokat, a bankokat, a biztosítókat, a tőzsdét, az oktatási intézményeket (kivéve a gyógypedagógiát), a bíróságokat, a kikötőket, a repülőtereket. A tömegközlekedés azonban zavartalan lesz, tekintettel a bázisukra visszatérő katonák százezreire.

A kórházak a szombati munkarendnek megfelelően működnek, és csak az életmentő, illetve baleseti műtéteket hajtják végre.

A Hisztadrut a következő napokban további szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben a Teva vállalat vezetősége nem kártalanítja megfelelően az elbocsátott dolgozókat. A vállalat valamennyi izraeli üzemegységében és irodájában teljes, egésznapos munkabeszüntetés lesz. ◙

Hanuka-szombat • Ma este kétféle gyertyát gyújtunk

A Hanuka nyolc napig tart, így egy szombat mindenképpen beleesik.

Ma, péntek este, Mikéc (מִיקֵץ) hetiszakasz szombatja beköszöntésekor  meggyújtjuk a negyedik hanuka-gyertyát a "szolga"-gyertyával – de még a szombati gyertyák előtt.

Sabat salom (ez a nagyobb ünnep) – és chanuka száméách!

Teva gyógyszergyár: tömeges leépítések • Csütörtök délben várhatók a részletek • Vasárnap általános sztrájk délig

A Teva gyógyszergyártó vállalat, amely az utóbbi években súlyos válságba került az általa előállított ún. generikus gyógyszerek árzuhanása miatt, csütörtök délben drámai bejelentésre készül.

A nemzetközivé nőtt óriásvállalat világviszonylatban 56 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ebből 6800 főt Izraelben. Ez utóbbiaknak az előrejelzések szerint egyharmadát küldi el.

A "karcsúsítás" általános felháborodást okozott országszerte. A vezetőség súlyos tévedéseit az alkalmazottak fizetik meg, miközben a vezérigazgató Jaguár luxusautóban flancol, a direktórium és a vállalatvezetők évente milliós nagyságrendű fizetésekkel jutalmazzák téves döntéseiket.

Az elbocsátások legsúlyosabb kárvallottjai az északi kisváros, Kirját Smoná lakosai, akiknek jelentős hányada a gyár alkalmazottja, és elbocsátásuk esetén semmi kilátásuk nincs más állásra. A vezetőség lépése – aminek részleteit csütörtök délután ismerhetjük meg – a galileai határmenti kisváros számára szinte végzetes csapás, miután a vállalat tevékenysége más, helyi ellátó szektorokat is fenntart.

Magánvállalat révén az állam beleszólása korlátozott, ha egyáltalán szóbajöhet. Az azonban tény, hogy a Teva az utóbbi években 22 millárd (22 ezermillió) sékel adókedvezményt kapott az államtól – mindezt azért, hogy növelje a foglalkoztatást.

Az is igaz azonban, hogy a vállalat összadóssága 34 milliárd dollárra rúg, amelyből 10 milliárdot 12 hónap alatt kell visszafizetnie.

Avi Nissenkorn, a Hisztradrut, a Szakszervezet főtitkára bejelentette: első reakcióként vasárnap négyórás, délig tartó figyelmeztető általános sztrájk lesz, amely érinti a repülőtereket, a kikötőket, a vasutat, az autóbusz-közlekedést, az állami és közigazgatási szerveket és a bankokat. A további lépéseket a csütörtök déli bejelentés tartalmától tette függővé. ◙

Hanuka 5778/2017 – kezdő izraelieknek is

MA, KEDDEN ESTE EGY GYERTYÁT GYÚJTUNK, A "SZOLGA"-GYERTYÁVAL

Előljáróban: az ünnep kezdete az idén kedden este, napnyugtakor. 

Hanuka posztbiblikus ünnep, nem jár munka- vagy utazási tilalommal.

A Hanuka vagy Chanuka – pontozva חֲנֻכָּה  – felavatást jelent. A szó kapcsolatban áll az oktatást jelentő chinuch (חִנּוּךְ), illetve a növendéket, diákot jelentő  chánich (חָנִיךְ), nőnemben chánichá (חָנִיכָה) szavakkal.

Története

A hagyomány szerint csoda történt a szír megszállóktól megszabadított (második) Szentélyben, Jeruzsálemben.

Mi volt a csoda?

Az ókorban két Szentély állt Jeruzsálem központjában, a Templomhegyen.

Az elsőt Salamon király emeltette, kb. 3000 évvel ezelőtt, a másodikat kb. 2500 évvel ezelőtt, a 70 éves babilóniai száműzetés után Izrael földjére visszatért zsidók, Ezra és Nechamja “Írás-tudók” és próféták vezetése alatt.

Mindkét újonnan épített szentélyt (Templomot, héberül Bét Mikdás-t) az ősi, isteni sugallatnak megfelelő hagyományok szerint felavatták.

Az az esemény, amelyre most emlékezünk, a második szentély idejében történt 2182 évvel ezelőtt, a keresztény időszámítás előtt 176 telén, kiszlév hónap 25-én.

Az országot megszálló, minden addiginál kegyetlenebb és zsidógyűlölőbb szír uralkodó, a (görögül beszélő) Antiochusz Epifánesz (magát “isteni”-nek nevezte) megalázta a zsidók szentélyét: disznót áldozott benne.

A levitákhoz tartozó Makkabi-család néhány férfitagja nemzeti felkelést indított a megszállók ellen és igen nagy túlerő ellen kiverte a szíreket az országból.

Ezt követően a megalázott, tisztátlanná tett Szentélyt újra fel kellett avatni. Ehhez meg kellett gyújtani a Szentély pitvarában álló hétágú kandellábert, aminek a héber neve “Menorá” (מְנוֹרָה), a “nér” (נֵר), gyertya szóból. 

A kandellábert rituálisan tiszta, a papok (kohánim) által megszentelt olajbogyóból sajtolták. Az olajat olyan embereknek kellett szüretelniük, akik bizonyosan nem dolgoztak szombaton, nem fogyasztottak sertést és egyéb tisztátlan ételt, nem volt köztük parázna nő vagy férfi, stb. Mindezt a papok ellenőrizték.

A megszentelt olajbogyó-olajat a főpap által viasszal és saját személyes pecsétjével lezárt korsókban tárolták: ám a Szentélyt újra birtokba vevő zsidók megdöbbenten tapasztalták, hogy a raktárban csak egyetlen, a főpap által lepecsételt olaj volt, amely csek egyetlen napra volt elegendő, márpedig a megfelelő mennyiségű új, “kóser” olaj előállításához nyolc napra volt szükség.

A Menórában állandóan égni kellett a lángnak: kialvását szerencsétlenségnek tartották!

Nos, a csoda abban állt, hogy az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett, éppen addig, ameddig pótolni tudták a Menórába való olajat…)

A következő évben ünneppé tették ezeket a napokat, hogy hálát mondjanak Istennek. A gyertyák gyújtása miatt ez a ”fény ünnepe”, örömünnep.

A Chanuka hálaünnepét Kiszlév hónap 15-étől számított nyolc napon át azóta is megszakítás nélkül megüli Izrael népe. 

(A zsidó év “luniszoláris”, vagyis a Nap és a Hold fázisaihoz egyaránt igazodik, a Gergely-naptár viszont csak a Földnek a Nap körüli keringéséhez. Így a zsidó ünnepek a Gergely-naptár különböző dátumaira esnek, de miután a zsidó naptár a Naphoz is igazodik, a Chanuka csak december napjaira eshet.)

Már az ókorban kialakult az a szokás, hogy az első este egy gyertyát gyújtanak, a második nap kettőt, és így tovább: az utolsó, nyolcadik napon nyolcat. Növeljük a fényt.

A gyertyákat egy további, “szolga-gyertyával” gyújtjuk meg. Ennek a neve héberül “sámás”, a kelet-európai zsidók “samesz”-nek ejtik. A Chanuka-gyertyák gyújtására “chanukijá”-gyertyatartókat használnak, amelyen kialakított helye van a “samesznak” is, de bármilyen gyertya, akár egy tálcán is alkalmas.  

Miután minden zsidó ünnep a nap előestéjén kezdődik, a Chanuka első gyertyáját is Kiszlév 25-e előtti este, napnyugta után gyújtják meg.

A Chanuka örömünnep, nem munkaszünet. Sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad.

Az idén december 12-én, kedd este gyújtják az első gyertyát és 19-én, kedden a nyolcadikat. Lévén nyolcnapos az ünnep, mindenképpen közbeesik legalább egy szombat. Ilyenkor pénteken este a szombati gyertyákelőtt gyújtjákmeg a chanuka-gyertyákat, a szombat kimenetele után pedig a szombat-búcsúztató “hávdálá” után.

Akkor tehát: örömteli Fények Ünnepét, 

Chág urim száméách – חג אורים שמח

Kilenc percen múlt a megkéselt biztonsági őr élete • Állapota javult, nincs túl az életveszélyen

JERUZSÁLEM LEGFORGALMASABB PONTJA, A TERRORAKCIÓ SZÍNHELYE

Bravúros műtéttel sikerült stabilizálni Áser Almaliach 46 éves biztonsági őr állapotát, akit vasárnap délben, a jeruzsálemi központi autóbuszállomás (tácháná merkázit) előtt késelt meg a 24 éves terrorista, Jasszin Abu al-Karaa.

Amint azt reggel elmondta dr. Ofer Marin, a Sáárééj Cedek kórház sebész főorvosa, kritikus volt a tény, hogy a szíven szúrt sérült kilenc (9) perccel a támadás után már a műtőasztalon feküdt.

A bravúros műtét megmentette az őr életét, ám, mint azt dr. Marin a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió kora reggeli hírműsorában elmondta, néhány napnak kell eltelnie ahhoz, hogy a csaknem katasztrofális szívsérülést szenvedett középkorú férfi teljesen túl legyen az életveszélyen. ◙