Lapid ígéri: nem csökkentik a felsőoktatás költségvetését

Jair Lapid pénzügyminiszter a héten cáfolta az egyetemi körökben elterjedt hírt, hogy minisztériumának szándékában állna csökkenteni a felsőoktatás költségvetését, illetve növelni a tandíjakat. Mint mondta, ezekben a kérdésekben még nem született döntés.

Facebook-oldalán Lapid felelőtlen hangulatkeltéssel vádolta a Hallgatói Önkormányzatot. "Azért terjesztik ezeket a híreket, hogy én megcáfoljam, aztán ők elbüszkélkedhessenek vele, hogy sikerült térdre kényszeríteniük a pénzügyminisztert" – írta a Lapid internetes Facebook-oldalán.

Seli Jechimovics, a Munkapárt (Ávodá) elnöke, aki kedd reggel óta hivatalosan az ellenzék vezére, a Kneszet rendkívüli nyári ülésén támadta a kormány (állítólagos) szándékát, hogy tandíj-növeléssel egyensúlyozza a megnyírbálni tervezett felsőoktatási költségvetést. "Jair Lapid még két perce sem ül a pénzügyminiszteri székben, máris azokat akarja megrövidíteni, akik megválasztották: a leendő középosztályt, vagyis az egyetemi diákságot, akik a hadseregben is szolgálnak" – mondta.

Uri Reshtick, a Hallgatói Önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott, hogy az egyetemisták nem fogadnak el egyoldalú döntéseket, mint a felsőoktatási költségvetés megkurtítását, vagy a tandíjak emelését. 

A Pénzügyminisztériumban a kialakuló vitákra reagálva úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy bár nagy jelentősége van a felsőoktatásnak, de az állami költségvetés kialakítása kemény döntéseket követel meg.

Miki Lévy pénzügyminiszter-helyettes az ülésen közölte: eddig semmilyen konkrét döntést nem hoztak a soron következő költségvetéssel kapcsolatban, de hozzátette: "Amennyiben a kormány nem dolgoz ki megfelelő gazdasági tervet, amely csökkenti a hiányt, az állam súlyos gazdasági válsággal nézhet szembe, amelyet később már sokkal fájdalmasabb lépésekkel lehet csak korrigálni." ◙

Kettős gyilkosságért – dupla életfogytiglani plusz 30 év

A jeruzsálemi Törvényszék kedden két életfogytiglani plusz 30 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Jack Teitel izraeli állampolgárt két palesztin arab meggyilkolásáért, továbbá az idős, közismerten világi-baloldali szemléletű Zeév Sternhell történész professzor és egy további személy elleni gyilkossági kísérletért.

Jack Teitel (41) az Egyesült Államokból érkezett Izraelbe 2000-ben, és egy nyugati parti település, Svut Ráchel lakosa. A két palesztin senkinek nem ártott, csupán palesztin-arab voltuk miatt gyilkolta meg őket.

Fenti büntetés a halálos ítélet kiváltója, miután Izraelben ilyen büntetést nem szabnak ki (az egyetlen kivétel Adolf Eichmann volt).

A bíróság az áldozatok családjainak az anyagi kárpótlására is kötelezte az elítéltet, összesen 700 ezer sékelnyi összeggel.

Az ítélet kihirdetése előtt újságírók megkérdezték, nem bánta-e meg tettét. Teitel nemleges választ adott, amihez hozzátette, hogy még büszke is rá.

Teitelt pszichológiai vizsgálatnak is alávetették, ahol megállapították, hogy súlyos személyiségzavarban szenved, de cselekedeteinek ura.

Az elítélt védőügyvédei védencük elmeállapotára hivatkozva enyhítésért fellebbeznek a Legfelsőbb Bírósághoz. ◙

The Guardian: Szíria kivonja csapatait a Golán fennsíkról – helyükbe a lázadók jönnek

IZRAELI JÁRŐRÖK A SZÍRIAI HATÁRON

A brit The Guardian lap vasárnapi számában megjelent riport szerint az Asszad-kormányzat négy elit hadosztályt, több ezer katonát vont ki a Golán-fennsík Izraellel határos körzetéből, hogy az immár Damaszkusz határában nyomuló felkelők ellen vesse be őket.

A jelentés szerint a lázadók folyamatosan betöltik a kormánykatonák kivonása által keletkezett űrt, ami teljesen új helyzetet teremt a közel 40 éve, a Jom Kippuri háborút lezáró tűzszünet óta csendes izraeli-szíriai határ mentén.

Izraeli katonai értékelés szerint a vákuumot lassanként az El Kaidához kötődő fegyveres terrorcsoportok töltik be, akik könnyedén felülkerekednek az elit hadosztályok helyébe küldött, gyengébben kiképzett kormányerőkön. Jelenlétüket és szándékaikat az elmúlt hetekben egyre gyakoribb határincidensek, átlövöldözések jelzik a Golán fennsíkon.

Az új szituációban kulcskérdéssé vált az ENSZ helyi békefenntartó egységének, az UNDOF-nak a jelenléte, illetve szereplése, hatékonysága. Súlyos aggodalomra ad okot, hogy több ország, amelynek katonái az UNDOF soraiban szolgálnak, kivonásukat mérlegeli.

Ausztria az ott állomásozó UNDOF-erőknek az egyharmadát adja: döntése nagyban befolyásolhatja a körzet jövőbeni biztonságát. ◙