A jegybank meglepetése: újabb alapkamat-vágás

Az elvárásokkal ellentétben meglepő lépést tett dr. Karnit Flug asszony, a Bank of Israel, Izrael jegybankjának a nemrégiben kinevezett kormányzója, amikor az alapkamatot 25 bázisponttal 1%-ról 0.75%-ra szállította le.

A kereskedelmi bankok számára új irányadó ráta remélhetőleg kedvező következményekkel jár majd az ország gazdasági életére és a piaci folyamatokra.

Az intézkedés fő okai: a megélhetési index (mádád) csökkenése, a dollár gyengülése a sékelhez képest, és egy várható gazdasági lelassulás.

Az intézkedést számos gazdasági szakember bírálja, miután az a lakásárak további emelkedésével, az ingatlanpiaci „buborék” növekedésével járhat.

Az alapkamat legutóbb 2009. novemberében állt ilyen alacsony szinten, ez után emelkedett, és 2011. szeptemberében elérte a 3.25%-os csúcsot. Azóta csökkenő tendenciát mutat.

A lépés nyilvánvaló kockázatot is rejt, de a gyáriparosok, a bankok és a vezető közgazdászok elégettek. 

Az alacsony alapkamat legfőbb nyertesei a bankok, az exportőrök, az új jelzálogkölcsönt (máskántá) felvevők, az „overdraft”-adósok és az építkezési vállalkozók. 

Akiket ez hátrányosan érint: az importőrök, a lakásvásárlók, és azok, akiknek a bankszámláján nagyösszegű megtakarítások vannak. ◙

Összetűzések a Templomhegyen

Kedden reggel összetűzések voltak Jeruzsálemben, a Templomhegyen. Palesztin-arab fiatalok kövekkel és petárdákkal támadtak a rendfenntartó közegekre, akik gumilövedékekkel és könnygázzal igyekeztek megfékezni őket.

Az újabb rendbontásra azt követően került sor, hogy a hatóságok megnyitották a Nyugati Fal előtti térség bejáratától a Templomhegyre felvezető úgynevezett Mugrabi feljárót nem-muzulmán látogatók előtt. A feljárót a nyugalom helyreállásáig lezárták. A rendőrség fokozott készenlétet léptett életbe a jeruzsálemi Óvárosban.

Délig két rendőr sebesült meg könnyebben. Palesztin források saját soraikból hét sebesültről számolnak be. A rendőrség három rendbontót őrizetbe vett.

A Kneszet kedden este első ízben tartott megbeszélést a Templomhegy fölötti szuverenitás kérdéséről. A kezdeményező Mose Feiglin, a Likud keményvonalas képviselője volt, aki vallásgyakorlási egyenlőséget követel a zsidóság legszentebb helyszínén. Jelenleg minden zsidó imádkozás, vallási jelképek vagy tárgyak felvitele – akár kipa viselése is – tilos. 

A Templomhegy területét a Wakf, a muzulmán hitbizományi intézmény ellenőrzi, amely minden eszközt felhasznál, hogy a nem-muzulmánokat, de legfőképpen a zsidókat távol tartsa a helytől.

Megjegyzendő, hogy más okokból az ultraortodox rabbik is tiltják zsidóknak a Templomhegyre történő felmenetelt. ◙

FORRÁS: A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió hírei

Izrael jövője a lakossági számadatoktól függ?

Ha az arabok számszerűen többségbe kerülnének, Izrael előtt két út állana: bevezetni egy zsidó kisebbségi uralmi rendszert, vagy megadni a palesztinoknak a szavazati jogot – ám így véget is vetne a zsidó nemzeti otthon elvének.

A probléma érzékeltetéséül szálljunk fel egy autóbuszra, amely Haifáról Názáretbe vagy Tibériásra, vagy Beér Séváról Árádra vagy Dimonára tart. Az autóbusz zsúfolásig megtelik kefiás férfiakkal, fekete kendővel letakart arcú asszonyokkal – és a fiatal párok mellett, vagy ölükben a gyerekhad.

A termékenység a polgár privátszférájába tartozik, ám ez egy igen nagy horderejű tét az izraeli-palesztin konfliktusban. Az arabság gyermekszületési rátája, ahogy az angol újságírói szakzsargon nevezi – "issue". Alapvető fontosságú téma.

A demográfiai versenyfutás kimenetelében bizony vesztesek lehetünk. Ez pedig már kulcskérdéssé nőtte ki magát a kínkeservvel döcögő Kerry-vezette megbeszéléseken.

Az amerikai külügyminiszter nem is kerülgeti Izrael forró kásáját. Figyelmeztette Izraelt, hogy a jelenlegi helyzet kétnemzetiségű államhoz vezethet, hacsak Izrael le nem mond az 1967 óta ellenőrzött területekről.

John Kerry, aki a várakozások szerint hamarosan bemutatja a keretegyezményt, azt mondta a múlt hónapban, hogy annak kudarca lehetetlenné teszi, hogy Izrael a jövőben megőrizze demokratikus zsidó állam voltát. Ugyanakkor hangsúlyozta: tudomása van róla, hogy a problémával komolyan foglalkoznak Izraelben.

Múlt hétfői beszédében Jair Lapid pénzügyminiszter a következőképpen indokolta, amiért kiáll  John Kerry közvetítő igyekezete mellett. "Minden pillanat, amelyet a palesztinokkal együtt, és nem tőlük elkülönítve töltünk, potenciális veszélyt jelent a zsidó állam létezésére”.

A demográfiai probléma középpontjában éppen ez a súlyos dilemma áll. Erkölcsi érvek feszülnek szembe a Nyugati Partról, mint stratégiai hátországról és Jeruzsálem páratlan vallási és történelmi helyszíneiről történő lemondással.

A körzet számos ismerője azt jósolja, hogy az arab elem belátható időn belül többségbe kerül „a folyó és a tenger” (a Jordán folyó és a Földközi tenger) között. Nem csak a Nyugati Parton és a Gázai-övezetben. Bátran hozzászámíthatjuk a lassan másfél milliós izraeli arabság zömét is: elég, ha a beduinok tüntetésein lobogtatott palesztin zászlókra és a kamerák előtt ordított jelszavaikra gondolunk, amelyeknek tartalma semmivel sem különbözik a Dzseninben, Söchemben, Hebronban, Gázában hallhatóktól.

Izrael pedig kemény választás elé kerül. Vagy okkupálja a Nyugati Partot, és hivatalosan kinyilvánítja, hogy az országot a zsidó kisebbség dominálja, amelynek a közigazgatása alatt egy korlátozott jogú arab többség él, vagy szavazati jogot ad nekik – ez lenne a liberális felfogás szerinti ideál, vagyis „minden polgár állama” – ám ez a cionista álom, a zsidó nemzeti otthon vége. ◙