Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2014. április 24., csütörtök

Tanulj héberül! • Minden, ami kóser...

A zsidó élet körforgásában az egyik legismertebb szó a „kóser”. Aki azonban ismeri az Izraelben beszélt szefárd kiejtésű héber nyelvet, tudja, hogy ez a szó tulajdonképpen „káser” (כָּשֵׁר) – hangsúly az e hangon – és szó szerint azt jelenti, hogy „alkalmas”. Evésre, cselekvésre, munkára.

Az ebből képzett jelző, a kásrut (כַּשְׁרוּת) is eléggé ismert azoknak, akik jártasak vallási téren, illetve elég régen élnek Izraelben. Élelmiszer kóserságát, vagyis a zsidó vallási előírások szerinti fogyaszthatóságát jelenti. Az ezt ellenőrző chárédi (ultraortodox) személy a másgiách kásrut (מַשְׁגִּיחַ כַּשְׁרוּת), a kósersági felügyelő. A hechser (הֶכְשֵׁר) rituális kóserságot igazoló dokumentum.

Ugyancsak a KÁF-SIN-RÉS (כ-ש-ר) gyökből épült a háchsárá (הַכְשָׁרָה) szó, ami „alkalmassá tételt” jelent. Így nevezték az erec-jiszráeli életre felkészítő táborokat, ahol a héber nyelven kívül az itteni mezőgazdasági munkát is megismertették az alijázni készül fiatalokkal. Háchsárá lehet egy szakmára képző tanfolyam is, de háchsárá a hús kóser igényeknek megfelelő kikészítése is.

A kisáron (כִּישָּׁרוֹן) tehetséget jelent, a muchsár (מוּכְשָׁר) pedig tehetségest; nőnemben muchseret (מוּכְשֶׁרֶת). Ehhez hasonló fogalom a kisur (כִּישׁוּר), azaz alkalmasság, míg a kisurim drusim (כישורים דרושים) egy bizonyos munkakörre megkövetelt alkalmasság.

Az izraeli héber kiejtés szerinti kóser (כּוֹשֶׁר) szó jelentése: készség, képesség. A kóser gufani (כּוֹשֶׁר גּוּפָנִי) fizikai állóképességet jelent, a manapság oly divatos chádár kóser (חֲדַר כֹּשֶׁר) pedig tornaterem, hol súlyzókkal, célgépekkel „gyúrnak” a tökéletes alakért, izomzatért.

És egy kakukktojás: a kösurá (כַּשּׁוּרָה), amelyet ugyanezekkel a betűkkel írunk le, nem ebből a gyökből származik, hanem a surá (שׁוּרָה), azaz sor szóból. Jelentése: rendben lévő. ◙

EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HÉBER TANÍTÁS: 
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com

2014. április 23., szerda

Abu Mázen hajlandó tárgyalni Netanjáhuval

Néhány nappal az után, hogy Abu Mázen kilátásba helyezte a Palesztin Autonómia feloszlatását és az Oslo-i megállapodások felmondását, az Autonómia elnöke kedden Ramallában izraeli újságírók előtt kijelentette, hogy bármikor és bárhol hajlandó személyesen találkozni Binjámin Netanjáhu miniszterelnökkel.

Feltételül szabta, hogy Izrael három hónapra szünetelteti az építkezéseket a Nyugati Parton, és ez idő alatt az Izrael és a palesztin arab állam közötti határvonalakról is tárgyalnak.

További palesztin követelés az Izraelben terrorcselekményekért elítélt palesztinok negyedik, 26 fős csoportjának a szabadon bocsátása, aminek fejében a palesztin fél elhalasztja az ENSZ alszervezeteihez intézett felvételi kérelmeket. E kérelmek pozitív elbírálása esetén Izraelt fokozottan fenyegeti a nemzetközi elszigetelődés.
Mindemellett kijelentette, hogy amennyiben Izrael eddigi politikáját folytatja az Autonómiával szemben, amelyre, szavai szerint nincs sem felhatalmazása, sem jogosultsága, Izraelnek saját kezébe kell vennie az Autonómia ügyeit.

Izraeli politikai tényezők vélekedése szerint Abu Mázen nyilatkozatai arra utalnak, hogy a palesztin vezetés éppenséggel a megbeszélések kudarcában érdekelt.
Fenti tényezők közölték az Izraeli Rádió politikai kommentátorával, hogy az izraeli fél nem szándékozik a határok kérdését elsőként tárgyalni, és Binjámin Netanjáhu miniszterelnök nem fogja leállíttatni az építkezést Jeruzsálem térségében, amint azt a palesztin fél követeli.

Szerda reggelig nem tűztek ki újabb tárgyalási fordulót. ◙
Forrás: a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió hírportálja

2014. április 22., kedd

Szegénység Izraelben: szégyenletes

A szegénység jelensége ellen küzdő bizottság elnöke, Éli Elaluf a közeljövőben teszi közzé a bizottság ténymegállapításait. Az izraeli társadalomra jellemző szegénység mértéke Elaluf szerint szégyenletes, és a társadalom rétegei között fennálló jövedelmi aránytalanság aggasztó.

Súlyos bírálattal illette az Állami Biztosítót (Bituách Leumi), amely nem használta fel a tartalékában lévő 3 milliárd sékelt a szegénység enyhítésére, amelyet pedig megtehetett volna.

Elaluf Ramlában – ahol sok szegénysorsú család él – az állam gazdaságpolitikájáról szólva elmondta, hogy a kormánynak erkölcsi kötelessége elfogadni és végrehajtani az általa vezetett bizottság ajánlásait.

A most végetért Pészách előtt számos újságban jelentek meg cikkek és riportok arról, hogy több, mint százezer család nem képes anyagi- vagy élelmiszer-segélyek nélkül megülni az ünnepet.