Államelnök-választás Izraelben: június 10-én

ALBERT EINSTEIN ÉS CHÁJIM WEIZMAN 1921-BEN. EINSTEIN NEM FOGADTA EL

A "nászi" (נָשִֹיא ,hangsúly az i hangon) a klasszikus héber nyelvben fejedelmet jelent. Izrael államelnöke – héberül n'szi hámediná (נְשִֹיא הַמְּדִינָה) az állam első közjogi méltósága.  Az államelnök tisztsége Izrael megújult államisága óta létezik. Feladata lényegében jelképes: a legfőbb politikai döntéshozó a miniszterelnök.
  
Binjamin Netanjáhu miniszterelnök legszívesebben megszüntette volna a jórészt ceremoniális funkciót betöltő államelnöki pozíciót, a politika többi főszereplője azonban nem értett egyet vele. 

Hetekig tartó viták és a sajtóban megszellőztetett intrikák után Juli Edelstein, a Kneszet elnöke hétfőn bejelentette: június 10-én sor kerül Izrael tizedik államelnökének a megválasztására. A bejelentés után sajnálatának adott hangot, amiért a tisztségért folyó versenyt ahhoz méltatlan sárdobálás és vádaskodások sora kísérte.

A most 91 éves Simon Peresz 2007. július 15-én kezdte meg államelnöki mandátumát, ami idén júliusban jár le.

Az elnökválasztási menetrend fő pontjai:

• május 27 – az utolsó nap, amikor a jelöltek legalább 10 parlamenti képviselő ajánlásával benyújthatják jelöltségüket

• június 3 –  a Kneszet elnöke kihirdeti a jelöltek és ajánlóik neveit

• június 10 – a Kneszet a jelöltek közül megválasztja az államelnököt.

Keddig mindössze két jelölt szerezte meg a szükséges 10 képviselői ajánlást: a 74 éves Reuven Rivlin (Likud) és a 78 éves Binjámin „Fuad” Ben-Eliézer (Munkapárt). További számba jöhető személy az 55 éves Szilvan Salom (Likud), ő azonban keddig nem határozott jelöltségéről. Ebben közrejátszhat egy idén márciusban lejátszódott kellemetlen affér: volt beosztottja feljelentette őt egy 15 évvel ezelőtti (!) állítólagos nemi molesztálásért.

További lehetséges jelöltek: Meir Sitrit (65 éves, Hátnuá párt); Dália Icik (61 éves, volt Munkapárt, legutóbb Kadima párt); Dália Dorner (80 éves, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírónője) és Dan Sechtman (73 éves, Nobel-díjas kémia-professzor).

*

Simon Pereszen kívül csak ketten élnek Izrael Állam eddigi elnökei közül: a 93 éves Jichak Navon, aki 1978-tól 1983-ig töltötte be tisztjét, valamint a jelenleg hét éves börtönbüntetését töltő Mose Kacav: ő 2000-től 2007-ig volt államelnök.

A zsidó állam első elnöke Chájim Weizman egyetemi kémiatanár volt, aki már az útban lévő állam közéletében is vezető szerepet játszott, David Ben Gurionnal együtt. 

Halála után, 1952-ben Albert Einsteint kérték fel a poszt betöltésére, ő azonban elhárította a megtiszteltetést, mondván, annyira elméleti ember, hogy semmilyen politikai közszereplésre nem alkalmas.

További érdekesség: az első elnök,  Chájim Weizman unokaöccse, Ezer Weizman lett az állam hetedik elnöke, 1993-tól 2000-ig. A rendkívül népszerű, karizmatikus katona-politikus a Brit Légierőnél kezdte repülőtiszti pályafutását, majd az Izraeli Légierő egyik megalapítója volt. Mandátumát nem töltötte le: egy sajtóközlés szerint még elnöksége előtt nagy összegű ajándékot fogadott el egy amerikai üzletembertől. Ez ugyan nem ütközött semmiféle törvénybe, de Weizman, akiben megtestesült a régi európai tiszt úriember-mivolta, a lemondást választotta... ◙

Nagyszabású közös izraeli-amerikai rakétavédelmi gyakorlat • Ezer amerikai katona érkezett

Ezer amerikai katona érkezett Izraelbe a kétévenként tartott közös hadgyakorlatra. A vasárnap kezdődő, Juniper Cobra fedőnevű gyakorlat tárgya felkészülés egy Izraelt érő általános rakétatámadásra, illetve egy ilyen támadásra adandó válasz.

A katonák és a szakemberek a legújabb, eddig sehol másutt nem használt légelhárító technikák megfelelő működését tesztelik.

Számos ellenrakéta-rendszer, így a Vaskupola (Iron Dome, Kipát bárzel – כיפת ברזל) is a két ország közös fejlesztése, de a mérnöki fejlesztés és a gyártás költségeinek oroszlánrészét az Egyesült Államok fedezi.

Mint azt Ejál Eisenberg tábornok, a Hátország hadtest (Pikud háóref – פיקוד העורף) parancsnoka hangsúlyozta: egy következő nagyobb konfliktusban az ellenség fő célpontja a polgári lakosság lesz, Izrael nagyobb városai,  országútjai, vasútja, repülőterei, fő közkekedési csomópontjai.

Izrael ellenségei nagyon jól tudják, hogy a hagyományos, hadsereg-hadsereg ellen vívott háborúban semmilyen esélyük nincs a győzelemre, Izrael területéből aligha tudnának egy négyzetmétert is elfoglalni. Stratégiájuk ezért minden bizonnyal Izrael megbénítása és a lakosság demoralizálása nagyszámú rakéta kilövésével, majd azonnali tűzszünet elérése, hogy megelőzzék az izraeli ellencsapást. Eisenberg szerint ezért kritikus fontosságú a hátország védelme minden jövőbeni háborúban.

Mint ismeretes, mind a libanoni központú siita Hezbollah, mind a Gázai-övezetet uraló Hamasz (elvben annak „katonai szárnya”) a múltban számos rakétatámadást intézett izraeli polgári célpontok ellen.

A „második libanoni háború” során, 2006-ban a Hezbollah naponta több, mint 100 rakétát lőtt ki izraeli területre, amelyek többnyire az ország északi részén robbantak, de a libanoni határtól 90 kilométerre lévő Hederáig is eljutottak.

A 2012-ben, a Gázai-övezetből rakétázó Hamasz elleni hadjárat alatt az onnan kilőtt rakéták a Gázától 60 kilométerre fekvő Tel Avivot is elérték (bár szerencsére a tengerbe hullottak).

Ma mindkét terrorszervezet lényegesen több, nagyobb hatótávolságú, pontosabban irányítható és pusztítóbb robbanófejjel ellátott rakétával bír, mind néhány évvel korábban – nem beszélve a távolabbi, szíriai és iráni fenyegetésről. ◙

Lág báómer 5774 - 2014

Szombat kimenetelétől vasárnap estéig üli Izrael népe Lág Báómert, a Pészáchkor kezdődő és Sávuotig terjedő, 49 napig tartó Ómer (kéve) -számlálás 33. napját • Százezrek a Méron hegyen • Gépkocsik tízezrei és kétezer autóbusz szállította a tömegeket • Több ezer rendőr biztosítja a zarándok-kirándulókat

A jeles napot a 33-as szám héber betűjelzése alapján Lág báómernek (ל"ג בעומר) nevezik. (A Lámed a 30, a Gimel a 3 szám megfelelője.)

A hagyomány szerint a római megszállók elől a Gálilban bújkáló Bár-Jocháj rabbi ezen a napon fedte fel tanítványai előtt a Kábbálá, a zsidó ezotérikus tudás titkait. A pozsonyi Chátám Szofér számítása szerint ezen a napon, Ijjár hó18-án hullott le az első manna pusztában vándorló őseinknek.

Az ünnepség leglátványosabb aktusára Lág Báómer előestéjén – az idén szombat kimenetele után – kerül sor, amikor Izrael-szerte tábortüzeket gyújtanak. Főleg a gyerekek élvezik a lobogó lángok látványát: ők már napokkal korábban megkezdik a félredobott fa- és kartondarabok gyűjtögetését.

A szülők és a szomszédok feladata (lenne) a tűzrakás és -élesztés ellenőrzése, hogy elkerüljék az égési baleseteket és a lakók nyugalmának a fölösleges megzavarását, hiszen a tábortüzek a hajnali órákig ontják a füstöt a környékbeli lakók orra alá.

Űrhajósok számoltak be róla, hogy ilyenkor a tábortüzek fentről is láthatóan kirajzolják Izrael zsidók által lakott területeit.

Simon Bár Jocháj rabbi sírjához, a Cfát közelében lévő Meron hegy felé már pénteken hajnalban elindult a gépkocsik áradata. A magánautókon kívül mintegy kétezer autóbusz szállította a zarándokok tömegeit. Gépkocsival csak a hegy aljáig lehet közlekedni: a hegyre autóbuszok visznek fel.

A központi eseményre, a galileai Méron-hegyi tábortűz-gyújtásra szombaton este 11 órakor került sor.

A százezernyi zarándok, zömmel az askenázi-chárédi és a szefárd törzsekből, az ország biztonságáért, a családok gazdasági helyzetének a javulásáért, szerencsés „siduchért” (párválasztásért) és gyermekáldásért imádkoznak a Kabbala hagyományát átörökítő Bár Jocháj rabbi sírjánál.

A mindig jelenlévő terrorveszélyre való tekintettel háromezer rendőr biztosítja a zarándok-kirándulókat, míg további százak az ország déli és központi részeiből a Gálilba vezető országutakat.

Az ünneplők égi áldásnak tudják be, hogy időben távozott a csütörtökön még száraz forróságot lehelő sáráv.

A Mágén Dávid Ádom orvosai és mentősei, valamint a tűzoltók ügyeletet tartanak a Méron-hegyen. ◙