Terrortámadás a brüsszeli zsidó múzeum előtt – négy halott

A TERRORISTA A MÚZEUM ELŐTTI KAMERA FELVÉTELÉN

Szombaton délután négy óra előtt tíz perccel egy Audi gépkocsi állt meg Brüsszel belvárosában, a zsúfolt Sablon negyedben, a parkoló autók mellett. Két férfi kiszállt az autóból, az egyik gépfegyverből tüzelni kezdett a zsidó múzeum előterében álló emberekre, majd beszálltak a kocsiba és elhajtottak.

Három személy azonnal meghalt, egy negyedik későbben, a kórházban halt bele sebesüléseibe. A tettest hétfő reggelig nem sikerült kézre keríteni.

Sajtójelentések szerint egy járókelő feljegyezte a távozó autó rendszámát. A rendőrség vasárnap elfogott egy gyanúsítottat, de bizonyítékok hiányában még aznap elengedték. 

A merénylet áldozatai Immanuel és Mirjam Riva, életük ötvenes éveikben járó tel-avivi házaspár, akik egy 16 és egy 15 éves leánygyermeket hagytak árván. A harmadik halott egy hatvan éves körüli hölgy, aki önkéntesként dolgozott a múzeumban. A negyedik áldozat ugyancsak a múzeumban dolgozott.

*

Jelenleg 52 ezer zsidó él Belgiumban, a fele Brüsszelben.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök nyilatkozatában a legújabb terrorakciót a Közel-Keletről és Európából induló zsidó- és Izrael-ellenes uszítás számlájára írta. "Felelős politikusok nagy hangon elítélik Izraelt, amikor saját fővárosában házakat épít. Amikor viszont zsidók vérét ontják, nagyon halkan nyilatkoznak, ha egyáltalán" – tette hozzá. 

Vasárnap ezerfős rokonszenv-tüntetés volt Brüsszelben a zsidó közösség mellett. ◙

Hogy mondják héberül, hogy pápa? • Ferenc pápa háromnapos szentföldi zarándoklata

FERENC PÁPA VASÁRNAP A BEN GURION REPÜLŐTÉREN

Aki héber nyelvű rádió- és televízió-hírekben követi a legújabb, szám szerint negyedik szentföldi pápalátogatást, gyakran fogja hallani ezt a szót: apifjor (אַפִּיפְיוֹר). Ez a pápa héberül.

Ferenc pápa nevét az izraeli hírközlés latinos formájában idézi: Franciscus (פרנציסקוס). A kneszijá (כְּנֵסִיָּה) egyházat is, keresztény templomot is jelent.

*

A pápa szombaton kezdte meg három napig tartó szentföldi látogatását, amelynek első állomása Jordánia, a második a Palesztin Autonómia volt, s végül Izrael. Útját zarándoklatnak nevezte, amelynek fő célja, hogy e sokat szenvedett föld békéjéért imádkozzon.

Az „Alitalia” Rómából felszállt repülőgépéről Izrael fölött átrepülve üdvözletét küldte Simon Peresz államelnöknek és Izrael népének.

A repülőgépen újságíróknak azt mondta: „ez nagy erőpróba lesz, de megéri”. Látogatását a zömmel nem-keresztény közegben – talán nem a legnagyobb tapintattal – az oroszlánverembe dobott bibliai Dániel helyzetéhez hasonlította, bár a szélsőségektől nem mentes iszlám, és a palesztin területet olyannyira jellemző terror ezt az érzést indokolhatja.

Ferenc pápa a BBC tudósítójának elmondta, hogy nem először jár Izraelben: 41 évvel ezelőtt, éppen a Jom Kippuri háború idején Jeruzsálemben volt.

A pápát zarándoklatára elkíséri Adam Skorka Buenos Aires-i rabbi és Omar Abboud, ottani iszlám elöljáró. Mindketten a pápa személyes barátai.

*

Az ammáni repülőterről a pápa gépkocsin, motorkerékpáros kísérettel a királyi palotába hajtatott, ahol találkozott II. Abdallah jordániai királlyal. Fogadásán háláját fejezte ki Jordániának, amiért szíriai menekültek százezreit fogadta be, és kifejezte véleményét, mely szerint a szíriai válságot békés úton kell megoldani és az izraeli-palesztin konfliktust igazságos megegyezéssel kell lezárni. Kifejezte a vallásszabadság iránti elkötelezettségét, és felemelte szavát a számos országban létező keresztényüldözés ellen.

A pápa az ammani stadionban húszezer keresztény hívő előtt tartott szentmisét, majd a Jordán folyóhoz hajtatott, ahol tisztelét tette Betániában, ahol a hagyomány szerint Jézus bemerítkezett.

A túlnyomórészt muzulmán, beduin Jordániai Hasimita királyság 6.5 milliósra becsült lakosságának alig 1 százaléka keresztény, vagyis 60-70 ezer lélek. A katolikusok közöttük is kisebbség, ám a legtöbb muzulmán államhoz képest a keresztények itt viszonylagos biztonságban élhetnek.

Vasárnap reggel Ferenc pápa helikopteren megérkezett Betlehembe. A Jászol téren szentmisét mutatott be, majd belépett a Születés barlangjába. Ugyanitt találkozott Mahmud Abbász palesztin vezetővel. Ebédjét kérésére szegénysorsú palesztin családok körében költötte el.

Vasárnap délután Betlehemből helikopteren a loddi Ben Gurion repülőtérre érkezett, ahol Simon Peresz államelnök és Binjamin Netanjáhu miniszterelnök fogadták. Innen a pápa és kísérete Jeruzsálembe folytatták zarándoklatukat. Este a jeruzsálemi Szent Sír templomban imádkozott, ahol I. Bartolomaiosz pátriárkával találkoztak. Az ökumenikus (egyházak közötti) találkozásra éppen ötven évvel az után került sor, hogy elődeik, VI. Pál pápa és Athenagorasz ortodox pátriárka a két keresztény egyház közötti megbékélés jegyében átölelték egymást.  

Hétfőn, május 26-án ugyancsak Jeruzsálemben a pápa látogatást tesz a Templomhegyen, ahol a mecsetek fő kádija és más muzulmán vallási méltóságok fogadják, majd a Nyugati Falhoz megy, ahol imát mond. Innen a Herzl hegyre, a Jád Vásém emlékhelyre látogat, ahol találkozik a két országos főrabbival, majd újból Simon Peresz államelnökkel – akinek e minőségében ez lesz az utolsó protokolláris szereplése –, és Binjamin Netanjáhu miniszterelnökkel.

Ferenc pápa zarándoklatához csatlakozott a görög-keleti egyház feje, konstantinápolyi pátriárka és 38 keresztény vezető különböző arab államokból, köztük Bechara Rai bíboros, libanoni maronita egyházfő is, aki csak e különleges alkalom révén látogathatott izraeli területre: ezzel ki is hívta a Hezbollah tiltakozását.

*

A pápának az az igénye, hogy a páncélozott „pápamobil” helyett nyitott gépkocsin közlekedjen a jeruzsálemi Óvárosban és, hogy egyes helyszíneken gyalogos sétát is tegyen és szóba elegyedjen helyi lakosokkal, alig megoldható feladatot jelent a magas vendég épségéért felelősök számára. Az előzetes tervek szerint a pápai látogatás színhelyén „steril” körülmények gyakorlatilag csak a környék kiürítésével érhetők el, ami mind a zarándok, mind a helybeli lakosság nemtetszését kiváltja. A két követelmény – a pápa személyes ismerkedése a helyiekkel és az ő személyes biztonsága – teljes ellentmondásban áll egymással...

Eddig három pápa látogatott el a Szentföldre: ötven éve, 1964-ben VI. Pál, 2000-ben II. János Pál, 2009-ben pedig XVI. Benedek.

*

Vasárnap estétől hétfő estéig a pápai látogatás útvonalain számos útlezárásra kerül sor, így a Tel Avivot Jeruzsálemmel összekötő 1. számú autósztráda több szakasza is. Ennek részleteiről a 1-700-553-100 telefonszámon nyújtanak tájékoztatást. ◙

  

Netanjáhu fontolóra veszi az egyoldalú kivonulást a Nyugati Partról

Az amerikai Bloomberg hírügynökségnek adott, csütörtökön megjelent interjúban Binjamin Netanjáhu miniszterelnök elmondta: az izraeli politikai vezetésben egyre határozottabban teret nyer az elgondolás, hogy Izrael egyoldalúan kivonul a Nyugati Part (Ciszjordánia) palesztin régióiból, és a zsidó településekre kiterjeszti az izraeli törvénykezést.

Mindez, szerinte, a politikai balközéptől a jobboldalig polgárjogot nyert, ugyanígy a zsidó többségi közvéleményben is.

Az elgondolás a tárgyalásos békemegyegyezés alternatívájaként merült fel. A Nyugati Partot vezető PFSz (Fatach) és a Gázai-övezetet uraló Hamász április 23-án egyezményt kötött a közöttük 2007. óta fennálló ellenségeskedés megszüntetéséről és egy nemzeti palesztin egységkormány megalakításáról. E döntés következtében megszakadtak a közel kilenc hónapon át, aktív amerikai közvetítéssel folyt izraeli-palesztin megbeszélések.

„A cél egy demilitarizált, független palesztin állam lenne, amely elismeri Izrael Államot, mint a zsidó nép nemzeti államát. De ha ez tárgyalásos úton nem megy, és a palesztinok egyoldalú lépésekkel gondolják megoldani a problémát, végül nekünk sem marad más, mint egyoldalú döntések hozatala” – mondta Netanjáhu .

Az elgondolás hátterében egyfajta tesztelés, a palesztin fél reakciójának a kipuhatolása állhat, arra vonatkozóan, hogy mit lépne a palesztin vezetés, ha Izrael egyoldalúan kivonulna a jelenleg általa ellenőrzött és adminisztrált területekről. Ez arra kényszeríthetné a palesztin vezetést, hogy viselje a felelősséget a terület biztonságáért és adminisztrációjáért.

Izrael ugyanakkor tisztában van egy ilyen, kényszerből tett lépés kockázatával. Emlékezetes, hogy a Gázai-övezetből történt egyoldalú kivonulás teremtette meg az Izraellel lényegében hadiállapotban álló, területére több, mint ezer rakétát kilövő „Hamasztánt”. 

(Ha a Nyugati Part legnagyobb részében felálló palesztin államalakulatnak nem lenne közvetlen határa Jordániával, ahonnan a folyón át terroristákat és fegyvereket csempészhetnének be úgy, ahogy a Gázai-övezetbe egyiptomi területről, ez a veszély nem fenyegetne. Az Autonómiának azonban ez a palesztin-jordániai közös határ az egyik alapvető - és Izrael számára fenti okokból teljesíthetetlen - követelése.)        

Netanjáhu az interjúban elmondta: mind a mai napig folynak a békés megoldást célzó próbálkozások a palesztin féllel, és még nem született semmilyen, a jövőbeni megállapodásokat ellehetetlenítő határozat izraeli részről.

"A tárgyalásos megoldás kétségtelenül a legjobb megoldás. De emlékeztetnem kell rá, hogy az Oslo-i megállapodások óta Izraelben hat miniszterelnök szolgált, mindegyik folytatott tárgyalásokat  palesztinokkal, és egyiknek sem sikerült a tárgyalásos rendezés. Arafat kihátrált, Abbász kihátrált, és minden maradt a régiben” – tette hozzá. ◙