Egy törvény, amely megváltoztathatja Izrael arculatát ♦ A betérés megkönnyítése: több százer olé reménysége – a hárédi tábor rémálma

Hétfőn este a Kneszet alkotmánybizottsága második és harmadik olvasatban elfogadta az úgynevezett „betérési törvényt”, ami héberül „Hok hagijur” néven ismert és vitatott.

A törvényjavaslatot Elázár Stern, a kormánykoalícióban résztvevő Hátnuá párt tagja terjesztette be, amely liberalizálná, könnyebbé és egyszerűbbé tenné a zsidó vallásba történő betérést, azáltal, hogy kivenné a betérítés monopóliumát a szigorú főrabbinátus hatásköréből, és a betérni szándékozó maga választhatna a városi rabbinátusok közül.

Ez azt jelenti, hogy a betérni szándékozó olé – a törvény a nem (teljesen) zsidó származású új és régebbi olék állampolgársági státuszán és társadalmi elfogadottságán segítene – lakhelyéhez közel lakó, esetleg nem ultraortodox összetételű rabbinátust választ, amely a gyakran idegölő és megalázó tortúrákat liberálisabban és gyorsabban elvégezhetné.

Tegyük hozzá: Izraelben valamennyi rabbinátus ortodox, tehát „vallásos”, nem konzervatív és nem reform, de a betérőkhöz való személyes, elvi hozzáállás igen különböző lehet az egyes városi rabbik és rabbinátusok között.

A törvény elfogadása mellett szavaztak a Jiszráél Béjténu (Lieberman pártja), a baloldali Munkapárt és a centrista Jés Atid két-két képviselője, és a törvény beterjesztője, Elázár Stern szavazott. Ellene egy Likud párti, egy chárédi (ultraortodox), egy Sasz (szefárd ortodox) és két Bájit Jehudi nemzeti-vallásos képviselő tette le voksát. A bizottság arab képviselői távol maradtak a szavazástól.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök az első olvasat megszavazása után a további olvasatok halasztását kérte, hogy változtatásokat javasoljon a törvény megszövegezésén, koalíciós partnerei azonban keresztülvitték a procedúra folytatását, a második és a harmadik olvasat elfogadtatását.

Az alkotmány, törvény és jogügyi bizottság ülése és a szavazás izgatott légkörben zajlott le, miután az ultravallásos pártok – és az ortodox zsidó közösség általában – erősen ellenzik a betérítés liberalizálásának a puszta gondolatát. Hangos szóváltásra is sor került, amikor Mose Gafni, az Egyesült Tóra-zsidóság (Jáhádut háTorá párt) a törvény mellett szavazók felé kiáltott: „Megbocsáthatatlan, amit ti csináltok!” – mire a feminista, munkapárti Méráv Micháéli képviselőnő (a néhai Kasztner Rezső unokája) így replikázott: „A zsidóság nem csak a vallásosoké, hanem a zsidó népé!”

Az ultravallásos képviselők szerint a Bájit Jehudi vezetője, Naftali Bennett a felelős, aki pártja koalíciós súlya révén vétójoggal élhetett volna. „Ha ezt a törvényt, vagy ehhez hasonlót a Kneszet végül törvényerőre fogja emelni,  könnyebb lesz a belépés a zsidóságba, mint bármilyen klubba” – hangoztatta kételyeit Mose Gafni.

Elázár Stern, aki a nemzeti-vallásosokra jellemző horgolt kipát visel és tartalékos tábornok, a szavazás végén kijelentette: a nyertesek azok az új olék lesznek, akik a jövőben méltó módon térhetnek be a zsidó vallásba, és a mi gyerekeink, akik majd gond nélkül házasodhatnak velük, és a jövő nemzedéke Izraelben és a diaszpórában.

*

Izraelben felmérések szerint 300 ezer körüli azoknak a száma, akik semmilyen valláshoz nem tartoznak, miután felmenőik anyai ágon nem zsidók. Döntő többségük az egykori Szovjetunióból származik: már az országban születtek, katonai szolgálatot is teljesítettek, az ország és a nép részének tudják magukat, ám a főrabbinátus nem ismeri el zsidó voltukat. 

Sokuk szerint a betérést szándékosan nehezítik, és vannak, akik kifejezetten megalázó hozzáállásról panaszkodnak. Több elesett katonát nem temettek a hősi halottak parcellájába, mert nem számítanak zsidónak. ◙

Szenvedélyes szócsörtékkel vette kezdetét a Kneszet téli ülésszaka

Hétfőn, október 27-én este elhangzottak a Kneszet téli ülésszakának az első beszédei.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök főképpen Jeruzsálem státuszával és a palesztin lázadás hátterével foglalkozott.

"Izraelnek minden joga megvan rá, hogy Jeruzsálem zsidók lakta negyedeiben építkezzen. A jelenleg is tapasztalható palesztin erőszak korántsem az építkezések miatt tört ki, hanem azért, mert nem akarják, hogy egyáltalán itt legyünk. Ha szomszédaink beleegyezésére hallgattunk volna, egyetlen ház sem épült volna ebben az országban az elmúlt 65 évben.

A palesztinok egy független palesztin államot követelnek, béke és biztonság nélkül. Kivonulásunkat követelik a 'Területekről', lemondásunkat az egyesült Jeruzsálemről. Közben egy államok közötti békeszerződés minimális feltételére sem hajlandók: elismerni Izraelt, mint a zsidó nép államát"  – hangsúlyozta a kormányfő, majd hozzátette: "A palesztinoknak akarniuk kell a békét, de sajnos nem látok ilyen akaratot."

Netanjáhu, mint legtöbb megnyilatkozásában, most sem hagyta említés nélkül az iráni nukleáris fegyverkezésben rejlő veszélyeket. "Régiónkban jelenleg nem létezik nagyobb veszély Iránnál, amely a nukleáris fegyvergyártás küszöbére érhet. Ha az  Iszlám Államot legyőzik, mialatt Iránt az atomküszöbre engedik, olyan, mint megnyerni egy csatát, és elveszíteni a háborút" – mondta.

Amikor a miniszterelnök a jövő évi költségvetésről és kormányzata gazdasági és szociális eredményeiről kezdett beszélni, szavait indulatos közbekiáltások kísérték az ellenzék padsoraiból.

Netanjáhu után Jichak "Buzsi" Herzog, a Munkapárt elnöke, a parlamenti ellenzék vezetője emelkedett szólásra. Beszéde éles kritikája volt a miniszterelnök politikájának, sőt, nem kevés személyes támadás is helyet kapott benne.

"Költségvetésed és a döntéseid gyerekeink jövőjének a rovására mennek. A fiatal párok lakásvásárlása álom, a nyugdíjak összege rossz tréfa, a tisztességes megélhetés egyre több embernek lehetetlen, a biztonság egyre távolabb, béke sehol. Pénzügyminiszternek egy kezdőt neveztél ki, aki utasításaidat végrehajtja, a középosztálynak pedig csak kárt okoztok. (Jáir Lapid pénzügyminiszter és pártja, a 'Jés Atid' a középosztály érdekképviseletét tűzte ki célul. A szerk.)

Ám a nép nem bolond, és nem fog a végtelenségig fizetni. Te fogsz fizetni, miniszterelnök úr, éspedig a bársonyszékeddel, nemsokára."

Reuven "Rubi" Rivlin államelnök azzal a kéréssel fordult a Kneszet plénumához, hogy mindenki száműzze szótárából az ellenséges, bántó, az ellentábort sértő kifejezéseket. ◙ 

Válasz a palesztin terrorra: ezer új lakás Jeruzsálem új zsidó negyedeiben ♦ Netanjáhu ellenáll a külső és a belső nyomásnak

Több, mint ezer lakás építését helyezte kilátásba Binjámin Netanjáhu miniszterelnök Jeruzsálemben és közvetlen körzetében, az 1967-es úgynevezett “zöld vonalon” túl. 

A tervezett lépés ellen már hétfői bejelentését követően súlyos bírálatát fejezte ki az Egyesült Államok külügyminisztériuma. A Palesztin Autonómia tiltakozott, Jordánia a Biztonsági Tanács elé kívánja vinni az ügyet, de a Kneszet ellenzéke is fölösleges és káros döntésről beszél.

Az előirányzat 600 új lakásról szól Ramat Slomo és 400-ról Hár Chomá izraeli lakónegyedekben. A tervekben a Nyugati Part úthálózatának a korszerűsítése is szerepel, amelyet mind az ott élő zsidó lakosok (“telepesek”), mind a palesztin arabok használhatnak majd.

A jeruzsálemi önkormányzat lakástervezési bizottsága ma, kedden vitatja meg 1531 új lakásegység végső engedélyezését, amelyeknek az építését már tavaly jóváhagyták, de politikai okokból ideiglenesen befagyasztották az adminisztrációs eljárásokat.

Netanjáhu a Jeruzsálemben mindinkább elharapódzó palesztin-arab terrortevékenységre adott válasznak szánja a megújuló építkezéseket, de baloldali ellenzéke szerint a lépéssel a kormánykoalíció bizonytalankodó jobboldalát igyekszik még inkább maga és a kormányzó Likud párt mellé állítani.

Jair Lapid pénzügyminiszter aggodalmát fejezte ki, mely szerint a "zöld vonalon" túli lakásépítés és a Nyugati Parton eszközölt befektetések tovább rontják Izrael amúgyis feszült kapcsolatait nyugati szövetségeseivel. Cipi Livni igazságügyminiszter asszony ugyancsak erős bírálattal illette a bejelentett terveket. ◙