ELKÉPZELÉS: AZ ÉPÜLŐ HARMADIK TEMPLOM
Áv hónap a zsidó naptár hetedik
hónapja, Niszán hónaptól számítva. Áv hónap kilencedik napján üli Izrael népe a
jeruzsálemi Morijá-hegyen épített Első, Salamoni és Második, a babilóniai
visszatérés után újjáépített és Heródes által felújított Templom vagy Szentély (Bét
hámikdás – בֵּית הַמִּקְדָּשׁ) lerombolásának a gyásznapját.
Az Elsőt az országba betörő
babilóniai seregek rombolták le és égették fel a polgári időszámítás előtt
586-ban, a Másodikat Titusz római légiói a polgári időszámítás szerinti 70-ben,
mindkettőt a zsidó időszámítás szerint Áv hónap 9. napján.
Ez a nap a zsidó hagyomány szerint
baljóslatú nap, amelyet az előestétől aznap napestig, közel 25 órán át böjttel
és gyászimákkal tölti a zsidóságot ortodox módon megélő zsidóság. Nem isznak,
nem esznek, házaséletet sem élnek, és még a templomban sem székekre, hanem alacsony
zsámolyra ülnek. A bőr lábbelik helyett (ami régen a jómód jele volt) egyszerű
posztó- gumi- vagy műanyag-papucsokat hordanak.
Ha a templomi imádkozást nem is, de a
böjtöt Izrael zsidó lakosságának nagy többsége megtartja.
Izrael népe éppen ekkorra, a
legmélyebb gyász idejére várja a megváltást, aminek egyik állomása a Harmadik
Szentély megépülése lesz. Az pedig, lévén az előző Templomok helyén két mecset
áll, igencsak problémásnak ígérkezik…
Áv hónap 9. napja, mint minden jeles
nap a zsidó naptárban, nem illeszkedik a Gergely-naptárhoz, minthogy az előbbi
a Hold fázisaihoz, utóbbi a Föld Nap körüli keringéséhez igazodik, ezért minden
évben más és más napra esik: július közepére a legkorábban, augusztus közepére
a legkésőbben.
Az idén, minthogy Áv hó 9. napja éppen
szombatra esett, és szombaton nem gyászolnak és nem böjtölnek (Jom Kippur a
kivétel), másnap, augusztus 10, szombat
kimenetelétől augusztus 11, vasárnap estéig tartjuk. ◙