Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2020. augusztus 7., péntek

Elhunyt Adin Steinsaltz rabbi, a modern Izrael egyik legnagyobb szellemi alkotója. 83 éves volt

 

Steinsaltz rabbi, az egyik legtermékenyebb tudós Izraelben, a babilóniai Talmud valamennyi traktátusának közérthető, az Izraelben beszélt héber nyelven szerkesztett fordításáért és magyarázatáért 1988-ban megkapta az Állam legrangosabb díját, az Izrael díjat (Prász Jiszráél), majd elnyerte az Állam elnökének 2012-es emlékérmét és a 2017. évi Jákir Jerusálájim díjat. E hézagpótló, monumentális munkáját angolra, franciára, oroszra és spanyolra is lefordították.

(A Talmud javarésze, az ún. Gmárá egy nehezen elsajátítható, különleges ókori arám nyelven lett az utókorra hagyományozva.)

Fentin kívül több, mint 60 könyvet adott ki. Nemzeti-vallásos jesivák és intézmények elnöki feladatát is ellátta.

Világi családban, 1937-ben, Jeruzsálemben született. Tizenéves korában fordult a vallási hagyományok felé. A tórai tanulmányok mellett a Héber Egyetemen matematikát, fizikát, kémiát is hallgatott, így a zsidó hagyományokon kívül világi tudásban is imponáló ismeretekkel rendelkezett. Mondhatni: reneszánsz tudós volt.

A Chabad-haszid mozgalom híveként személyes kapcsolatban állt a néhai Menáchem Mendel Schneurson rabbival, a Chabad szellemi vezetőjével.

Adin Steinsaltz akut tüdőgyulladásban szenvedett.

יהי זכרו ברוך

2020. augusztus 2., vasárnap

Héberül a hírek tengerében: tüntetések



A televízió képernyőjén és az izraeli héber lapok oldalain hetek óta a tüntetések képeivel találkozhatunk. Hogy héberül még nem jól értő Olvasóimnak megkönnyítsem az izraeli hírek jobb megértését, csokorba gyűjtöttem a téma főbb kifejezéseit.


A tüntetés – háfgáná [הפגנה]. És, mivel naponta több is van belőle, többesszáma: háfgánot [הפגנות]. A tüntető – máfgin [מפגין], nőnemben, mert hölgyek is akadnak közöttük – máfginá [מפגינה]. Tüntetők többesszámban – máfginim [מפגינים], vagy, ha csak lányok-asszonyok gyűlnek össze tiltakozni – máfginot [מפגינות].

A demonstrációk fő oka a gazdasági válság, ami héberül másbér kálkáli [משבר כלכלי]. A gazdaság – kálkálá [כלכלה]. A megélhetés – kijum [קיום] került veszélybe.


Legtöbbször a kormányfő – ros hámemsálá [ראש הממשלה] ellen tüntetnek. A ros jelentése fő vagy fej, a memsálá a kormány. 


A tiltakozás – mechá´á [מחאה]. Oka a munkanélküliség – ávtálá [אבטלה]  és a bizonytalanság – chószer vádáut [חוסר ודאות].


A tüntetők között ott találjuk az egyéni vállalkozókat – ácmáiim [עצמאיים], az étterem-tulajdonosokat – bááléj miszá´ádá [בעלי מסעדה], az állásukból elbocsátottakat – möfutárim [מפוטרים], akiket gyakran fizetés nélküli szabadságra – chufsá lölo táslum, rövidítve chálát [חופשה ללא תשלוםחל"ת ] küldtek munkaadóik, mert maguk is a csőd – psitát regel [פשיטת רגל] szélén állnak.


A tüntetések korábbi színhelye Tel Aviv volt, de újabban azok inkább Jeruzsálemben, a Balfour utcában folynak, ahol Netanjáhu miniszterelnök hivatala található – máon ros hámemsálá [מעון ראש הממשלה].


Gyakran Netanjáhu háza – béjto sel Netanjáhu [ביתו של נתניהו] előtt is megjelennek, Kéjszáriában.


Amit pedig a tömegek – hámonim [המונים] elérni kívánnak, az a kormányfő lemondása – hitpátrut [התפטרות] hivatalából.


A rendőrség – hámistárá [המשטרה] igyekszik távol tartani – lehárchik [להרחיק] a tömeget, néha olyan eszközzel, mint a könnygáz – gáz mádmíá [גז מדמיע], vagy a vízágyú – möchonát hátázá [מכונת התזה], amelynek roppant erős vízsugara már súlyos sérülést is okozott.


A tüntetéseket nemritkán ellentüntés – háfgánát neged [הפגנת נגד] zavarja meg, és a rendőrök igyekeznek elválasztani – leháfrid [להפריד] a két csoportot. Ám a tüntetők néha összetűznek – mit´ámtim [מתעמתים] a rendőrökkel, aminek a következménye a letartóztatás – má´ácár [מעצר].


Úgy tűnik, hogy a tiltakozási hullám – gál hámecháot [גל המחאות] tartós lesz. Hogy mikor áll vissza a csend és a nyugalom – seket vesálvá [שקט ושלווה] nem tudjuk, csak reméljük, hogy a lehető leghamarabb – behekdém háefsári [בהקדם האפשרי] … ◙

2020. július 29., szerda

Gámzu professzor, az új COVID-19 főnök: „Nem hozunk észszerűtlen intézkedéseket!” • Mi is az a terjesztési faktor? • A főnök közlekedési lámpája: piros-sárga-zöld települések • A lakosság 70 százaléka visel maszkot: „Jó, de nem elég” • Beveti a hadsereg polgári védelmét



Az újonnan kinevezett COVID-19 projekt-koordinátor, vagyis a járvány letörésére alakított egyfajta parancsnokság vezetője Binjámin Netanjáhu miniszterelnök és Juli Edelstein egészségügyi miniszter jelenlétében vázolta a "Mágén Jiszráél" (Izrael védője) névvel jelzett tervcsomagjának főbb vonalait.
Roni Gámzu orvosprofesszor kijelentette: nem hoznak észszerűtlen intézkedéseket, és a lakosságot partnernek tekintik a koronavírus letörését célzó küzdelemben.
Az új "korona-főnök" ígéretet tett rá, hogy minimumra csökkenti a lakosság fölösleges megterhelését és minden eszközzel elkerülni igyekszik a teljes zárlat bevezetését.

A tervcsomag főbb pontjai:
— Gámzu igénybe veszi a hadsereg technikai és informatikai eszközeit a fertőzöttek és a velük érintkezésbe került személyek mozgásának az ellenőrzésére. 
— A vezérkari főnöktől kérte a Polgári Védelem (Pikud háóref) megerősítését létszámban és felszereltségben, hogy hatékonyan ellenőrizhessék a maszkviselés, a kétméteres távolság és más előírások betartását.
— Döntő fontosságú a reprodukciós ráta, más néven terjesztési faktor (infection coefficient) 1 alá szorítása (képünkön ezt magyarázza), vagyis az egyes fertőzöttek minél kevesebb személynek adhassák tovább a vírust. Ha pl. ez 1, akkor egy fertőzött 1 további személyt fertőzhet meg; ha viszont egy rendezvényen egyetlen fertőzött percek alatt 50 embernek adja tovább a vírust, akkor ez a szám 50... Ezért kritikus követelmény, hogy minél kevesebb ember legyen együtt zárt helyen.
— Az országot "közlekedési lámpa mintára" felosztja zöld, sárga és piros körzetekre. A legkevésbé fertőzött "zöld" településeken az önkormányzatok szabad kezet kapnak a járvány helyi kezelésére. A sárgával jelöltekre szigorúbb ellenőrzés vár, míg a "piros" településeken megerősítik és szigorítják a központi ellenőrzést. 
— Gámzu kijelentette: a lakosság mintegy 70 százaléka viseli előírásszerűen a maszkot, ami jó arány, de nem elég.
— Az eddig naponta végzett 20-25 ezer vírus-tesztet záros határidőn belül 60 ezerre (!) kívánja növelni, amihez a teszt-laboratóriumok számának növelésére, felszereltségük javítására és több alkalmazott munkájára van szükség. ◙