Nyugat keleti sakkhúzásai • F-35: mit tesz egy kis i-betű

 

Sakkjáték. Király, vezér, bástyák, tisztek. És gyalogok. Ők vannak a legtöbben. Az ő életük ér a legkevesebbet. Őket a legkönnyebb leütni. A fehér oldalon is, a sötét oldalon is.

A múlt hét eseménye a normalizáció volt: Izrael és az Egyesült Arab Emirség belengetett kapcsolat-felvétele. A hír néhány napig a gázai ballon-eregetést, sőt még a koronavírust is leverte a címoldalakról. Netanjáhu, Gantz és Askenázi pengeváltásai is a belső oldalakra kerültek.

A tőlünk kétezer kilométerre fekvő, kőolaj-vagyonban úszó emirátussal kezdett párbeszéd, mint annak idején az Egyiptommal és Jordániával is, az Egyesült Államok ötlete és kezdeményezése.

Míg Netanjáhu a hírt annak nyilvánosságra kerülése után szemérmesen cáfolta, az Emirátus órákon belül megerősítette. Ezt a többi olajhercegség: Bahrein, Omán remélt csatlakozásának a felvetése követte, bár Kuwait gyorsan tisztázta: ő lesz az utolsó a sorban, ha egyáltalán.

A következő napokban a távoli Szudán is szóba került.

Az izraeli lapok mellékletei már a híres Dubaj-i felhőkarcolót és a Földkerekség legnagyobb, extrém luxust kínáló bevásárló központját ajánlják a jövő izraeli turistáinak.

Ebbe a bizakodó hangulatba kavart bele a kétség. 

Az Emirátus a maga légierejét az utóbbi évtized harci gép-sztárjával, az F-35-ös „lopakodó” géppel kívánja erősíteni. Nem egy géppel: sok géppel. Elvégre a közeli siita ellenség, Irán ellen csak ez nyújt hatékony védelmet. Meg aztán futja is az olaj-jövedelemből. Bőven futja.

Ezt a gép-tipust az Egyesült Államok légierején kívül csak Izrael kapta meg. Eddig 24 ilyen gép erősíti az Izraeli Légierőt, és továbbiakat is várnak.

Az USA száz problémával küszködő gazdaságának égető szüksége van az exportra, a hadiiparnak megrendelésekre, az amerikai mérnököknek, technikusoknak pedig munkahelyekre.  

Izrael létfontosságú körzeti stratégiája viszont a minőségi katonai fölény megőrzésén alapul. Ez pedig súlyosan csorbulhat, ha bármilyen, akár pillanatnyilag barátságos politikát folytató arab vagy muzulmán állam szert tesz ilyen csúcs-technológiás harci eszközre, ráadásul nagy tételben.

Hiszen hallottunk már olyat, hogy egy évtizedek óta uralkodó klán helyét a rivális klán váltja fel. Akkor pedig dől a diplomácia, dől a kereskedelem, a szuper-gépek máris egy ellenséges légierőben szolgálnak.

Ha a Trump-féle alku – Izrael elismerése, cserébe F-35-ös repülőrajért, mert tarthatunk tőle, hogy erről van szó – létrejönne, Izrael körzeti légi fölényét csak egy kis i betű biztosíthatja.

Az Izraelnek leszállított F-35-ösök – itt az Ádir, azaz „óriási” nevet kapták – megérkezésüket követően egy többletet kapnak. Ez pedig egy, a legutolsó számítástechnikát alkalmazó irányító szoftver, amely sehol máshol nem található. Még Amerikában sem.  Ezért kapja az izraeli Ádir az F-35i jelölést. A kis i betű Izraelre utal.

Egy vagy több Ádir – állítólag – már látogatást tett Irán légterében is. Ha ez igaz, akkor a gép képes „átlopakodni” a legfejlettebb orosz légvédelmi radar-rendszereken is.

Bízzunk benne, hogy a következő mérkőzéseken is az Izraeli Légierő lesz a király, és az Ádir a vezér. ◙

Trump közvetített • Meglepő kapcsolat: Izrael az Emirátusokkal • Ki nyer a végén • Egyiptom üdvözli, Irán és Törökország átkozza

 

Trump elnök csütörtökön este (izraeli idő) bejelentette: Izrael és az Egyesült Arab Emirségek a közeljövőben egyezséget írnak alá diplomáciai, kereskedelmi, orvosi és egyéb kapcsolatok létesítéséről. (Az Egyesült Emirségek Izraelhez hasonló nehéz küzdelmet vív a koronavírus-járvánnyal).

A hírt Netanjáhu miniszterelnök ezzel egyidőben közölte Izrael népével.

A folyamatot a két állam közti kapcsolatok "normalizációjának" nevezte, bár nehéz megérteni, hogyan lehet egy kapcsolatot normalizálni, amely a történelem folyamán soha nem létezett.

Az Arab Emirségek lépése ellentételezéseként Izrael felfüggeszti Júdea és Somron zsidó települései tervezett annektálását, vagyis az izraeli törvények érvényességének kiterjesztését ezekre a településekre.

Trump elnök a két országot közeli szövetségesének nevezte.

Netanjáhu kifejezte reményét, hogy az Emirségek példáját az ahhoz közel fekvő Bahrein, és az ugyanebben a régióban fekvő Omán is követni fogja.

Az Arab Emirség döntését Egyiptom üdvözölte, Irán és Törökország hivatalos nyilatkozataikban mélységesen elítélte.

Adok-kapok...

Az egyezséget akár egy házasságközvetítéshez is lehet hasonlítani. A vőlegény ezt hozza, a menyasszony azt...

A dolog részleteibe nem megyünk bele, de annyi bizonyos: az olajhercegség (avagy emirség) iszonyatos kőolaj-vagyonon ül. Izrael viszont a Föld egyik vezető hi-tech állama, a távközléstől az űrkutatáson át az orvostudományig és azokon is túl. 

Az sem lényegtelen szempont, hogy az iráni felségvizekre szinte benyúló Arab Emirségek létveszélyben érezheti magát a közeli szemközti partokon elterülő, fenyegető siíta ellenségtől. Izrael pedig ha nem is fegyveres, de haditechnikai-műszaki segítséget nyújthat.

Nézzük a térképet...

Az Egyesült Arab Emirségek (UAE, United Arab Emirates) hét kisebb emirség – lényegében középkori eredetű városállam – egy államba tömörülése.

A hétből a két legjelentősebb Dubai (2.5 millió lakos) és Abu Dhabi (1.5 millió lakos). Az egész szövetség területe 83,600 km² és megközelítőleg 10 millió lakosa van.

Izrael és az Arab Emirségek egymáshoz legközelebbi pontjai között több, mint 2100 kilométeres távolság van.

Az Arab Emirségek a Földön a hatodik legnagyobb kőolaj-, és a hetedik legnagyobb földgáz-tartalékkal rendelkezik.

A tervezett egyezséget az Emirségek részéről az uralkodói ház prominens tagja, Mohamed Bin Zajed sejk (sheikh Mohammed bin Zayed) fogja aláírni Washingtonban, a Fehér Házban, izraeli részről pedig Binjámin Netanjáhu miniszterelnök.

Amennyiben a kapcsolat megvalósul, és még inkább, ha követőkre is talál, annak Donald Trump elnök lesz az első nyertese: újraválasztási esélyei jelentősen javulnak idén novemberben. ◙

Ég az erdő, ég... • Gáza a tűzzel játszik, Izrael tehetetlen • Amiről nem esik szó

Augusztus elején kezdték újra. Léggömbökhöz erősített robbanószerkezetet vagy benzinbe mártott égő rongyokat eregetnek át a határon, a szelek szárnyán, Izrael felé.

És égnek a szántóföldek, a narancsosok, és a telepített erdők. És nyomorultul, ezrével pusztulnak az erdők bundás és tollas lakói, égnek az odúk, a fészkek. És a kibucok, mosávok gyümölcsösei.

Gázában elégedettek. Pontosan tudják, hogy Izrael nem reagálhat úgy, mint bármely más nemzet reagálna egy évek óta folytatott szabotázsra. Mindenki tudja, közelben és távolban, hogy a Légierő húsz perc alatt romba dönthetné a Gázai-övezetnek nevezett kétmilliós nyomortelepet, de ezt nem teheti. 

Az a humánum köti meg Izrael kezét, amit odaát nem ismernek. Sem a zsidó szomszédokkal, sem a saját néppel szemben.

Izrael lezárta a Kerem Sálom átjárót, amelyen az árúszállítmányok érkeznek az övezetbe. Sebaj, majd kinyitják. Izrael nem éheztet halálra kétmillió embert.

A Légierő a Hamasz megfigyelő állásait és földalatti fegyverraktárait támadta. Mint eddig százszor. Nem segít.

Hanem volt egy, a fentihez kapcsolódó kis hír, amire nem figyelt fel a nagyközönség.

Egy léggömbökhez erősített gyújtószerkezet – Árád városa mellett, az iparövezetben ért földet és okozott tüzet.

Nem a jobb sorsra érdemes "Ótef Ázá", az övezet közvetlen határán lévő izraeli települések egyikében, hanem Árádon. Ami testvérek, sőt, unokatestvérek között is van vagy 70 kilométernyire Gázától!

Ilyen távot pedig a lufikkal "meghajtott", benzines rongyokkal ellátott szerkentyű nem tesz meg, akármilyen szél fúj.

Akkor hogyan ért oda, és honnan?

Ha a hír pontos volt, felmerül a gyanú, hogy azt bizony az Árádhoz közeli hebroni hegyekből, vagyis a Júdea és Somronnak nevezett palesztin területekről küldték.

Ha pedig ez történt – és amiről nem közöltek részleteket, csak a tényt – akkor új dimenzióba lépett az izraeli-palesztin konfliktus. ◙