Augusztus elején kezdték újra. Léggömbökhöz erősített
robbanószerkezetet vagy benzinbe mártott égő rongyokat eregetnek át a határon,
a szelek szárnyán, Izrael felé.
És égnek a szántóföldek, a
narancsosok, és a telepített erdők. És nyomorultul, ezrével pusztulnak az erdők
bundás és tollas lakói, égnek az odúk, a fészkek. És a kibucok,
mosávok gyümölcsösei.
Gázában elégedettek. Pontosan
tudják, hogy Izrael nem reagálhat úgy, mint bármely más nemzet reagálna egy
évek óta folytatott szabotázsra. Mindenki tudja, közelben és távolban, hogy a
Légierő húsz perc alatt romba dönthetné a Gázai-övezetnek nevezett kétmilliós
nyomortelepet, de ezt nem teheti.
Az a humánum köti meg Izrael
kezét, amit odaát nem ismernek. Sem a zsidó szomszédokkal, sem a saját néppel
szemben.
Izrael lezárta a Kerem Sálom
átjárót, amelyen az árúszállítmányok érkeznek az övezetbe. Sebaj, majd
kinyitják. Izrael nem éheztet halálra kétmillió embert.
A Légierő a Hamasz megfigyelő
állásait és földalatti fegyverraktárait támadta. Mint eddig százszor. Nem segít.
Hanem volt egy, a fentihez
kapcsolódó kis hír, amire nem figyelt fel a nagyközönség.
Egy léggömbökhez erősített
gyújtószerkezet – Árád városa mellett, az iparövezetben ért földet és okozott
tüzet.
Nem a jobb sorsra érdemes
"Ótef Ázá", az övezet közvetlen határán lévő izraeli települések
egyikében, hanem Árádon. Ami testvérek, sőt, unokatestvérek között is van vagy
70 kilométernyire Gázától!
Ilyen távot pedig a lufikkal
"meghajtott", benzines rongyokkal ellátott szerkentyű nem tesz meg,
akármilyen szél fúj.
Akkor hogyan ért oda, és honnan?
Ha a hír pontos volt, felmerül a
gyanú, hogy azt bizony az Árádhoz közeli hebroni hegyekből, vagyis a Júdea és
Somronnak nevezett palesztin területekről küldték.
Ha pedig ez történt – és amiről nem közöltek részleteket, csak a tényt – akkor új dimenzióba lépett az izraeli-palesztin konfliktus. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése