Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2011. augusztus 10., szerda

Áv hó 15: a megbocsátás és a szerelem napja

Áv hó 15-ét jóval kevesebben ismerik, mint az idén augusztus 9-én, kedden este véget ért Áv hó 9-ét; utóbbit is csak a vallásos zsidók tartják számon.
Áv hó 15, héber számjegyzéssel TU böÁv csak hat nappal követi a Templomok gyásznapját. Ezen a napon a hagyomány egy nőrablás miatt kitört háborúra emlékezik, amely Benjámin és Lévi törzseinek a fiai között dúlt, még a Bírák korában.

A részletekre nem térünk ki. Elég az hozzá, hogy a modern Izraelben előszeretettel tartanak esküvőket Áv hó idusán, ami az idén augusztusban is a 15. napra esik.
Ezekben a napokban, pontosabban ezeken az éjjeleken mutatkozik Izrael egén is a Perseidák meteorraja. Aki távol lakik a nagyvárosi fényektől, üstökösök és hullócsillagok elbűvölő égi tűzijátékában gyönyörködhet, amit még a növekvő Hold fénye sem halványít el.
*
Az Áv hónap 9-éről írt cikkem nem várt reakciókat váltott ki olvasóimból. Többen e-mail-ben, mások a bloghoz fűzött megjegyzésben furcsállották a kétszeres „De milyen áron!” felkiáltójeles mondatomat.
Indokom: az első mondat Izrael Állam feltámadására vonatkozik, amely a Holokauszt közeli történelmi háttere nélkül nem valósulhatott volna meg, legalábbis nem akkor, amikor megvalósult.
(Tizenéves koromban került a kezembe a cionista „Múlt és Jövő” irodalmi folyóirat egyik száma az 1938-as évfolyamból. Egy cikkírója úgy látta, hogy „húsz év múlva már másfélmillió zsidó fog élni Palesztinában, hárommillió arab mellett, ezzel még közelebb kerülve a független zsidó állam álmához”)
Nos, a következő években bekövetkezett, senki által előre nem sejtett katasztrófa felborított minden józan számítást. A cikkíró által előrevetített időben, 1958-ban Izrael Állam két győztes háborúval a háta mögött már tizedik függetlenségi napját ünnepelte. Igaz viszont, hogy ezt kevés, 1938-ban még élő európai zsidó érhette meg.
Egy hasonló, viharos gyorsasággal bekövetkező drámasorozat a Templomhegyen is hasonló változásokat idézhet elő. Olyanokat, amelyeket mi, 2011-ben elképzelni is nehezen tudunk.
Ha egy háború vagy egy földrengés következtében eltűnnének onnan a mecsetek, az egy harmadik világháborúhoz is vezethet, amelynek fókuszában, akár a másodikéban, ismét a zsidóság állna.
Hogy milyen áron? Olyan áron, amilyet senki sem akar megfizetni, de amiről senkit nem kérdeznek meg.
*
Egy névtelen hozzászóló kifogásolta, hogy „mesüge” módon „belepancsolok” teológiai kérdésekbe.
Nos, a pancsolásból én már kinőttem, kedves Olvasóm, de a történelem ismeretében vallom, hogy minden, ami a zsidósággal és Izraellel kapcsolatos – a teológia kategóriájába tartozik.
(Éppen ezzel indokolja az ultraortodox zsidó tábor egy része heves anticionista felfogását: a „cionisták” a zsidóságot a teológiai kategóriából a politikai kategóriába „tolták át”.)
Mindazonáltal köszönöm, hogy blogomat figyelemre méltatják. ◙

2011. augusztus 8., hétfő

Áv hónap kilencedike

Közeledik a napnyugta.

Hétfőn, augusztus 8-án este már kedd előestéje van, Áv hónap kilencedike előestéje.
Tisá böÁv héberül.

Böjtnap. Nem vallási, mint a Jom Kippur, az Engesztelés napja. Ez a nap nemzeti gyász. A magyar olvasó talán október 6-hoz hasonlíthatja, az aradi tizenhárom vértanúságának a gyásznapjához.

Izrael húsz évszázada szétszórt népe általános katasztrófáira emlékezik. Nem is egyre.

A zsidó egy nép, amelynek nemzettudata középpontjában a főváros, Jeruzsálem áll, és annak szíváben a Templom.

A Templomot – avagy Szentélyt – a rátörő ellenség két ízben rombolta le, hamvasztotta el, a lakosság részbeni kiirtásával, a maradék elűzésével.

Először a babilóniaiak a Salamon által épített Templomot az időszámítás előtt 586-ban, majd hatodfél évszázad múlva, a keresztény időszámítás szerinti 70-ben a római légiók a Heródes által átépített Második Templomot.

A hagyomány a két katasztrófát a zsidó időszámítás ugyanazon napjára, Áv hónap 9. napjára teszi.

A második rombolás óta nincs Templom a jeruzsálemi Templomhegyen. Hűlt helyén két muzulmán mecset áll.

Izrael ókori ellenségei az ország nevét Palesztinára változtatták, Jeruzsálem nevét pedig Aelia Capitolinára.

Izrael mai ellenségei visszavették a Palesztina nevet (amelyet „Falasztín”-nak ejtenek, minthogy az arab nyelv nem ejti a P hangot), és Jeruzsálem – a héber Jerusálájim – helyett „El Kudsz”-ot emlegetnek.

A történelem páratlan fordulatai visszarepítették Izrael népét – vállalom a vitát: akarata ellenére! – abba az országba, ahonnan száműzték. És 1967-ben a Templomhegy is az ő fennhatósága alá került, bár a mecsetek azóta is sértetlenül ott állnak.

E sorok írója nem bonyolódik teológiai fejtegetésekbe: nem a szakmája. Mégis: a böjttel a nem (túl) vallásos zsidóság is azonosul egy kimondhatatlan és teljességgel felfoghatatlan akarattal, amely e népet, tenyérnyi országát, fővárosát és időtlen Templomát e földi terek és idők tengelyébe állította.

A böjt kedden, napnyugta után ér véget.

Végül idemásolok egy legendát egy zsidó honlapról (http://www.or-zse.hu/resp/hallgatoi/ronatamas-bojtok.htm)

”Egy régi legenda szerint Napóleon éppen tisa beáv napján ment el egy zsinagóga előtt, s csodálkozva hallgatta, hogy milyen hangosan kiabálnak, jajveszékelnek odabenn. Megkérdezte tőlük, hogy mi ennek az oka, s elmondták, hogy az országukat, Jeruzsálemet, és a Szentélyt 1800 évvel ezelőtt rombolták le. Napóleon mélyen megindulva mondotta: "Az a nép, amely hazájának elvesztését még 1800 év elteltével is siratja, és nem felejti el, az a nép soha nem pusztul el. Az a nép biztos lehet abban, hogy egyszer vissza fog térni hazájába."

Ez azóta megtörtént.

De milyen áron?!

Ma egyre többen – zsidók és nem-zsidók – úgy hiszik: ha a zsidó állam újjászületett, a Templomhegy is visszakerült szuverenitása alá, akkor a Templomnak is fel kell épülnie.

Ehhez mindig hozzátesszük: Böjáménu. Napjainkban.

De milyen áron?!◙

2011. augusztus 7., vasárnap

EZ TÖRTÉNT A HÉTEN IZRAELBEN

Július 31, vasárnap
• A hetek óta tartó tiltakozások hatására Binjamin Netanjáhu miniszterelnök és pénzügyminisztere, Juvál Steinitz úgy döntöttek, hogy a benzin és származékai árait nem emelik augusztus 1-től. Emelni tervezik a tőkehozam jövedelmére és a nagy értékű örökségre kivetett adót. Szóba került a 16%-os ÁFA 2-3%-kal történő csökkentése, az első lakás adóinak a mérséklése, a gyereknevelés kiadásainak beszámítása az adózásba és több, a középosztály terheit könnyítő lépés.

Augusztus 1, hétfő
• Jehuda Weinstein, a kormány jogügyi tanácsadója lehetővé tette, hogy a rendőrség kihallgassa a Legfelsőbb Bíróság bíráját, Jorám Danzigert. A bírónak gyanú szerint korábban törvénybe ütköző jogi kapcsolata volt Bat Jam visszaélések sorával gyanúsított polgármesterével, Slomo Lachiánival. Danziger visszautasította a gyanúsítást, és szabadságot vett ki.
• „Negyven éve várok erre a napra!” – mondta meghatódva a 90 éves bácsi, aki megnyerte a lottó szombat esti sorsolásán a 7 millió sékeles főnyereményt. „Most minden unokám kap egy-egy lakást!” – ígérte.

Augusztus 2, kedd
• Letartóztatták az Izraelben élő un. breszlavi chaszidok egy szektájának a vezetőjét, aki a befolyása alá került hét asszonyt és 15 gyermeket perverz kínzásnak és nemi jellegű atrocitásoknak vetette alá.
• Az augusztusban bevonult katonai évfolyamból válogatnak kiemelkedő figyelemmel, fegyelemmel és intelligenciával bíró fiúkat és lányokat, akiket a bonyolult rakéta-elhárító rendszerek kezelésére tanítanak.
• A Nyugati Part telepeseinek egyik vezetője a tel-avivi Rotschild-sugárúton sátrat vert tüntetők egy részét anarchistáknak nevezte, de magát a lakhatási tiltakozást igazságosnak vélte. A nemzeti-vallásos áramlat a lakásínség megoldását a Nyugati-parton történő zsidó letelepülés fokozásában látja.

Augusztus 3, szerda
• Kirját Gát város határában ért földet egy Grad-rakéta, amelyet a Gázai-övezetből lőttek ki izraeli területre. A Légierő támadta a kilövés körzetét. Személyi sérülés sehol sem történt.
• Dr. Idelmann, az orvos-szakszervezet főtitkára abbahagyta napok óta folytatott éhségsztrájkját, miután, mint mondta, „jelentős előrehaladás” történt a pénzügyminisztérium és az orvosok között folyó tárgyalások során. A Kincstár hozzájárult 1000 orvosi állás betöltéséhez és a kötelező inspekciók csökkentéséhez. A rezidens orvosok mindebben nem látják problémáik megoldását.
• A lakhatás drágaságáért tiltakozók több helyen eltorlaszolták a közlekedési utakat. A tehenészek is tiltakoztak, amiért a kormány külföldi tejtermékek importjával tervezi letörni az árakat.

Augusztus 4, csütörtök
• Ezer rezidens orvos adta be kollektív felmondását az alacsony bérek és a megterhelő ügyeletek miatt. A felmondások egy hónap múlva lépnek érvénybe.
• Ram Rotberg dandártábornokot nevezték ki a haditengerészet parancsnokává. Rotberget annak ellenére nevezték ki, hogy a második libanoni háborút követően megrovást kapott, miután a haditengerészet „Chanit” nevű hajója a libanoni partok előtt találatot kapott a Hezbollah-tól, és négy tengerész életét vesztette.
• Izrael 770 palesztin biztonsági foglyot bocsátott szabadon a napokban kezdődött Ramadan böjthónapra való tekintettel.

Augusztus 5, péntek
• Askelon közelében értek földet a Gázai övezetből kilőtt Kasszam-rakéták. A légierő a kilövés utáni percekben támadta a rakétát indító sejt embereit.
• Kisgyerekes szülők is az utcákra vonultak tüntetni – sokan babakocsikkal – a pelenkák, csecsemőápoló szerek, csecsemő-tápszerek, valamint a bölcsődék dráguló árai elleni tiltakozásul.

Augusztus 6, szombat
• Este, a szombatnap kimenetele után az ország nagyobb városaiban minden eddiginél többen, összesen 300 ezren vonultak az utcákra a megélhetés fokozódó drágulásai ellen tüntetve.

Augusztus 7, vasárnap
Földrengés Izraelben: a Richter skála szerinti 4.2 fokozatú, enyhe földmozgásokat vasárnap délelőtt az ország legnagyobb részén érezték. Epicentruma Binjamina várostól mintegy 40 kilométerrel nyugatra, a Földközi tenger medre alatt volt. Károkról nem érkeztek jelentések. ◙