Legújabb gázai szórakozás: felrepítik a sárkányt, mobiljaikra felveszik a túloldalon égő tüzet és kiteszik a Facebookra • „Egy-egy sárkány nem kerül többe öt sékelnél: ehhez még a Hamaszra sincs szükségünk”

SZÓRAKOZIK A FIATALEMBER

A legújabb palesztin fegyvernem: égő sárkányok. A primitív, percek alatt összetákolható alkotmányra benzinnel bőven átitatott rongyot kell erősíteni, és a tenger felől fúvó szél másodpercek alatt átviszi a határ izraeli oldalára. És égnek az évtizedek óta gondozott erdők, ligetek, a kibucok, mosávok búzaföldjei.

És ez ellen még a Vaskupolát sem lehet bevetni: az ágyú és a veréb tipikus esete.

A filléres, de milliós károkat okozó fegyver ellen a Cáhál, az Izraeli Hadsereg különleges drónokat próbált bevetni, csekély eredménnyel.  A rakéták, aknagránátok zömét sikerül a levegőben megsemmisíteni: a tűzsárkányok ellen tehetetlenek vagyunk.

A Légierő, természetesen, röpke húsz perc alatt lángba boríthatná az egész Gázai-övezetet, de ezt nem teszi, nem teheti.

Gázába bemerészkedő, arabul tudó nyugati újságírók szólásra bírták a sárkány-röpítő brigád egy 21 éves tagját, miután végignézte, amint a szépreményű fiatalember felröpíti játékát, az odaát (ideát…) fellobbanó tüzet mobilkészülékére rögzítette, majd a videót Facebook-oldalára feltette.

„Egy ilyen sárkány nem kerül többe négy vagy öt sékelnél. Nem, nem vagyok a Hamasz tagja: ehhez nincs szükségünk a Hamaszra.”

A csoportosan támadó „sárkány-brigádok” június 7-ig összesen 260 tűzesetet okoztak. A kár súlyos milliókra tehető, de az évtizedek munkájával ültetett erdők és szántóföldek kiégett altalaja csak évtizedek múlva nyerheti vissza termőképességét. Az erdők kis állatai zömmel elevenen elégtek: ez is a nyomorultak lelkén száradna – ha volna nekik. Arra pedig, hogy a szent ország földje iránti gyakran hangoztatott érzékenységük és tiszteletük mennyit ér – a tűzcsóvák rávilágítanak.

Az okozott károk számszerűsíthető összegét Izrael le fogja vonni a Gázai-övezet számára beszedett adókból és vámokból. ◙

FORRÁS: ynet hírportál; AFP

Gáza: ismét megtörték a csendet • "Cevá ádom" légiriadók a határvidéken • Folytatják az égősárkány-eregetést is - a hadsereg tehetetlen • A Légierő 15 Hamasz-célpontot támadott éjjel • Katonagázolási kísérlet Hebronban

Szombat este, nyolc óra előtt két "Ceva ádom" sziréna  riasztotta a Gázai-övezettel határos izraeli településeket.

A lakosok két robbanás zajáról számoltak be. A Kán Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió közlése szerint két rakétát lőttek ki a Gázai-övezetből, amely közül egyet a Vaskupola a levegőben megsemmisített, a másik beépítetlen területen robbant.

Palesztin hírforrások szerint az újabb támadás bosszú volt a pénteken határsértésre készülő demonstrálókra az izraeli határvédelem által nyitott tűzre, amely megölt egy húsz év körüli palesztin ápolónőt. Szombaton reggel is megpróbált egy terrorcsoport átkelni a védőkerítésen; a határőrök közeledtére visszatértek a Gázai-övezet területére.

Szombaton újabb tüzeket és súlyos károkat okoztak a palesztin oldalról feleresztett "égő sárkányok", többek között egy természetvédelmi parkban. A hadsereg műszaki parancsnoksága közli: az "égő sárkányok" ellen bevetett speciális drónok nem, vagy csak kis részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A Légierő vasárnapra virradó éjjjel 15 stratégiai Hamasz-célpontot támadott.

Hebronban egy háromgyerekes palesztin férfi autójával katonákat próbált gázolni. Kétszeri sikertelen kísérlet után lőtték agyon. A közeli faluból származó arab a Hamasz tagja volt. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Amiről a hírek szólnak...

A hírek – chádásot (חֲדָשׁוֹת) – nem jók. Háború is lehet, héberül milchámá (מִלְחָמָה), ami bizony a kenyér, héberül lechem (לֶחֶם) szóval rokon.

A háború egyik igen ellenszenves fegyvere a rakéta, amelyet a hírközlő szervek – rádió, televízió, újságok, internet – hol héber nevén til-nek (טִיל) nevez, hol a magyar nyelven is ismert idegen nevén rakétának (רָקֵטָה).

A nem kívánt szárnyas bombákat a Gázai-övezetből – Röcuát Ázá (רְצוּעַת עַזָּה) küldik városainkra és falvainkra: a röcuá övet, sávot, szíjat jelent, míg Ázá – Gáza héber neve. 

A legtöbb támadást elszenvedő, a Gázai-övezettel határos izraeli régiót Ótef Ázá (עוֹטֵף עַזָּה) néven említik a hírek. Az ótef (עוֹטֵף) burkolatot, betakarást, átvitt értelemben pedig közvetlen környezetet jelent.

Szerencsére az izraeli haditechnika megtalálta az ellenszert: a Vaskupola, héberül Kipát bárzel (כִּיפַּת בַּרְזֶל) ellenrakéta-rendszer képes az ellenséges rakéta röppályájának a villámgyors kiszámítására, és amennyiben az lakott terület felé közeledik, a magasban annak útját keresztezve felrobbantja. Az ilyen „leszedés” neve jirut (יִרוּט).

Előfordulhat, hogy egy rakéta, vagy annak szilánkjai földet érnek, lehullanak. Ezt a hírek nöfilá (נְפִילָה) néven említik, ami egyszerűen esést, leesést jelent.

A háború a tűzszünet – háfszákát és (הַפְסָקַת אֵשׁ) kihirdetéséig, illetve elfogadásáig tart. A háfszáká a szünet; az iskolai nyári és óraközi szünetet is ezen a néven nevezik, míg a héber és (אֵשׁ) szó tüzet jelent.

Amíg azonban ez be nem következik, addig naponta tucatnyi légiriadót – áz’áká (אַזְעָקָה) és szirénázást – cfirá (צְפִירָה) kell végigélnünk.

A hadsereg – cává (צָבָא). A mi hadseregünk, a Cáhál (צה"ל), ami a C’vá Hágáná L’Jiszráél (צְבָא הֲגָנָה לְיִשְׂרָאֵל), azaz Izrael Védelmi Hadserege rövidítése, 1948 óta létezik, amióta Izrael Állama, azaz Medinát Jiszráél (מְדִינַת יִשְׂרָאֵל).

A hadseregben a katona, azaz chájál (חַיָּל), pontozás nélkül (חייל) többes száma chájálim (חיילים), és a mi hadseregünk egyik különlegessége, a katonalány – chájelet (חיילת), többes számban chájálot (חיילות). 

A fegyver héberül nesek (נֶשֶׁק). Ennek a szónak is van egy vonzó rokona: a nösiká (נְשִׁיקָה), vagyis a csók. A kapcsolat a kettő között kézenfekvő...

A 2014. júliusában lefolytatott hadművelet – héberül mivcá (מִבְצָע) neve „Cuk éjtán” (צוּק אֵיְתָן) volt. A cuk tengerből kiemelkedő sziklaszirtet vagy sziklafokot jelent, míg az éjtán jelentése szilárd. (Ez férfinév is).

Ellenségeink több tucat alagút – minhárá (מִנְהָרָה), többes számban minhárot (מִנְהָרוֹת) ásásával próbálnak átjutni a határon – gvul (גְבוּל) a kerítés – gádér (גָּדֵר) –  alatt, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent. Biztonsági kockázat héberül szikun bitchoni (סִיכּוּן בִּטְחוֹנִי), ahol a biztonság az bitáchon (בִּטָחוֹן), míg a kockázat az szikun (סִיכּוּן). 

A kockázat lényege abban áll, hogy az alagutakon átszivárgó terrorista – héberül möchábél (מְחַבֵּל), többes számban möcháblim (מְחַבְּלִים) emberrablást – chátifá (חֲטִיפָה) akar végrehajtani, vagy mészárlást – tevách (טֶבַח) a határ közeli katonai bázisokon vagy falvakban.

A legfontosabb cél – héberül mátárá (מַטָּרָה) az alagutak felfedése – chászifá (חֲשִֹיפָה). A mátárá szónak is van egy érdekes rokona: a mátár (מָטָר) esőt jelent, hasonlóan a gesem (גֶּשֶׁם) szóhoz.

A mi célunk nem egyéb, mint béke – sálom (שָׁלוֹם) és nyugalom – mönuchá (מְנוּחָה). Ezt pedig, bármennyire ellentmondó, csak erő birtokában lehet elérni. 

Nem alap nélküli a 29. zsoltár utolsó mondata, amivel az étkezés utáni hálaadást befejezzük: Ádonáj oz löámo jitén, Ádonáj jöváréch et ámo vásálom

(ה' עוֹז לְעַמּו יִתֵּן ה' יְבָרֵךְ אֶת עַמּו בַשָׁלום)

Vagyis: az Örökkévaló erőt ad népének, az Örökkévaló békével áldja meg az ő népét.

Mert erő nélkül nem adják a békét!

HÉBER NYELVOKTATÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Facebook: halmos.laszlo