Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Amiről a hírek szólnak...

A hírek – chádásot (חֲדָשׁוֹת) – nem jók. Háború is lehet, héberül milchámá (מִלְחָמָה), ami bizony a kenyér, héberül lechem (לֶחֶם) szóval rokon.

A háború egyik igen ellenszenves fegyvere a rakéta, amelyet a hírközlő szervek – rádió, televízió, újságok, internet – hol héber nevén til-nek (טִיל) nevez, hol a magyar nyelven is ismert idegen nevén rakétának (רָקֵטָה).

A nem kívánt szárnyas bombákat a Gázai-övezetből – Röcuát Ázá (רְצוּעַת עַזָּה) küldik városainkra és falvainkra: a röcuá övet, sávot, szíjat jelent, míg Ázá – Gáza héber neve. 

A legtöbb támadást elszenvedő, a Gázai-övezettel határos izraeli régiót Ótef Ázá (עוֹטֵף עַזָּה) néven említik a hírek. Az ótef (עוֹטֵף) burkolatot, betakarást, átvitt értelemben pedig közvetlen környezetet jelent.

Szerencsére az izraeli haditechnika megtalálta az ellenszert: a Vaskupola, héberül Kipát bárzel (כִּיפַּת בַּרְזֶל) ellenrakéta-rendszer képes az ellenséges rakéta röppályájának a villámgyors kiszámítására, és amennyiben az lakott terület felé közeledik, a magasban annak útját keresztezve felrobbantja. Az ilyen „leszedés” neve jirut (יִרוּט).

Előfordulhat, hogy egy rakéta, vagy annak szilánkjai földet érnek, lehullanak. Ezt a hírek nöfilá (נְפִילָה) néven említik, ami egyszerűen esést, leesést jelent.

A háború a tűzszünet – háfszákát és (הַפְסָקַת אֵשׁ) kihirdetéséig, illetve elfogadásáig tart. A háfszáká a szünet; az iskolai nyári és óraközi szünetet is ezen a néven nevezik, míg a héber és (אֵשׁ) szó tüzet jelent.

Amíg azonban ez be nem következik, addig naponta tucatnyi légiriadót – áz’áká (אַזְעָקָה) és szirénázást – cfirá (צְפִירָה) kell végigélnünk.

A hadsereg – cává (צָבָא). A mi hadseregünk, a Cáhál (צה"ל), ami a C’vá Hágáná L’Jiszráél (צְבָא הֲגָנָה לְיִשְׂרָאֵל), azaz Izrael Védelmi Hadserege rövidítése, 1948 óta létezik, amióta Izrael Állama, azaz Medinát Jiszráél (מְדִינַת יִשְׂרָאֵל).

A hadseregben a katona, azaz chájál (חַיָּל), pontozás nélkül (חייל) többes száma chájálim (חיילים), és a mi hadseregünk egyik különlegessége, a katonalány – chájelet (חיילת), többes számban chájálot (חיילות). 

A fegyver héberül nesek (נֶשֶׁק). Ennek a szónak is van egy vonzó rokona: a nösiká (נְשִׁיקָה), vagyis a csók. A kapcsolat a kettő között kézenfekvő...

A 2014. júliusában lefolytatott hadművelet – héberül mivcá (מִבְצָע) neve „Cuk éjtán” (צוּק אֵיְתָן) volt. A cuk tengerből kiemelkedő sziklaszirtet vagy sziklafokot jelent, míg az éjtán jelentése szilárd. (Ez férfinév is).

Ellenségeink több tucat alagút – minhárá (מִנְהָרָה), többes számban minhárot (מִנְהָרוֹת) ásásával próbálnak átjutni a határon – gvul (גְבוּל) a kerítés – gádér (גָּדֵר) –  alatt, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent. Biztonsági kockázat héberül szikun bitchoni (סִיכּוּן בִּטְחוֹנִי), ahol a biztonság az bitáchon (בִּטָחוֹן), míg a kockázat az szikun (סִיכּוּן). 

A kockázat lényege abban áll, hogy az alagutakon átszivárgó terrorista – héberül möchábél (מְחַבֵּל), többes számban möcháblim (מְחַבְּלִים) emberrablást – chátifá (חֲטִיפָה) akar végrehajtani, vagy mészárlást – tevách (טֶבַח) a határ közeli katonai bázisokon vagy falvakban.

A legfontosabb cél – héberül mátárá (מַטָּרָה) az alagutak felfedése – chászifá (חֲשִֹיפָה). A mátárá szónak is van egy érdekes rokona: a mátár (מָטָר) esőt jelent, hasonlóan a gesem (גֶּשֶׁם) szóhoz.

A mi célunk nem egyéb, mint béke – sálom (שָׁלוֹם) és nyugalom – mönuchá (מְנוּחָה). Ezt pedig, bármennyire ellentmondó, csak erő birtokában lehet elérni. 

Nem alap nélküli a 29. zsoltár utolsó mondata, amivel az étkezés utáni hálaadást befejezzük: Ádonáj oz löámo jitén, Ádonáj jöváréch et ámo vásálom

(ה' עוֹז לְעַמּו יִתֵּן ה' יְבָרֵךְ אֶת עַמּו בַשָׁלום)

Vagyis: az Örökkévaló erőt ad népének, az Örökkévaló békével áldja meg az ő népét.

Mert erő nélkül nem adják a békét!

HÉBER NYELVOKTATÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Facebook: halmos.laszlo