Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2018. augusztus 24., péntek

A híd, ami elválaszt • Ha szombaton épülne, koalíciót robbantana • Elzárni a fő ütőeret – de mikor?


A TERVEZETT HÍD

A híd még el sem készült, és már politikai válságot okoz. Egy gyalogoshídról  van szó, amely az Ájálon főútvonal, és az azzal párhuzamosan futó vasúti sínek felett ívelne át. Neve is van: geser Jehudit, vagyis Judit-híd.


Összeszerelésre váró óriás acéldarabjai ott fekszenek a sínek mellett. Már csak a munkagépekre és kezelőikre vár, hogy a sok-sok tonnás alkotmányt részeiből összerakják és a helyére emeljék.

De mikor?

A Tel Aviv és Ramat Gan között, nagyjából észak-déli nyomvonalon, az Ájálon-csatornával párhuzamosan haladó, kétszer négy sávos fő közlekedési vonal nem csak Tel Aviv és a központi városok, hanem az egész ország legforgalmasabb útja.



Fölötte biztosítana gyalogos áthaladást a régóta tervezett híd. Az eredeti tervek szerint a nehéz mechanikai projektet jelentő összeszerelést és beemelést hat, egymást követő szombaton kellett volna végrehajtani: ehhez a főútvonal forgalmát pénteken este hat órától szombat este hat óráig le kellett volna állítani. (A vasutak pedig péntek estétől szombat estéig amúgy sem közlekednek Izraelben.)

Ám a szombati munkavégzés ellen a két ortodox párt: az askenázi Egyesült Tóra Párt és a szefárd SASZ már előre tiltakozást jelentett be. Márpedig e két párt részvétele nélkül nincs koalíció: Netanjáhu pártja, a Likud vagy kisebbségi kormány alakítására kényszerülne, vagy – ami valószínűbb – új parlamenti választásokat íratna ki.

A világi pártok – a koalíciósok is – vallási kényszerítésről panaszkodnak, ugyanígy a közvélemény jórésze is. (Az ultraortodoxok csak életmentés, vagy háborús fenyegetés esetén egyeznek bele a Szombat megszegésébe.)

Maradna tehát a hétköznapokon történő hídépítés. Az Ájálon átlagos napi forgalma 750 ezer jármű. Lezárása munkanapokon iszonyatos torlódásokhoz, az elterelő utakon jelentkező hiper-dugókhoz vezetne, amelyet a lakosság nehezen állna ki. (Gus Dán-nak, azaz Tel Avivnak és a tucatnyi vele egybeépült kisebb városnak összesen 3 millió lakosa van!) Az ezzel járó többletköltség a Jediot Achronot cikkírója szerint 20-30 millió sékel körül lenne.

Tel Aviv önkormányzata tiltakozik a terv megváltoztatása ellen. Netanjáhu miniszterelnök ha halkabban is, de nemtetszését fejezte ki.

És mit tett a roppant kellemetlen ügy kéretlen főszereplője, Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter? Meghatározatlan időre elhalasztotta a híd-projekt befejezését, amíg alternatív időpontot nem találnak. Ez pedig lehet a jövő évi Peszách több napos félünnepe – vagy, ami kedvezőbb, de technikailag jóval nehezebben kivihető – az éjjeli órákon át történő szerelés.

Katz miniszter mindenesetre elegánsan kibújt a zsenáns szituációból. „Ameddig az új, villamosított Tel Aviv – Jeruzsálem vasút el nem készül, addig semmilyen változtatáshoz nem járulok hozzá az Ájálonon”. A villamos vasútvonal befejezésére pedig még több hónapot kell várni, akár fél évet is. 

A szerkesztő magánvéleménye:

1. Inkább Szombat-tisztelő, mint -tartó vagyok. Izrael spirituális lényege a Szombat. Józanul, ésszel. Óneg Sabbat, a Szombat élvezete. Nem rabsága. Szombatnapon nem fordítok, nem tanítok, nem írok cikkeket. Zenét hallgatok, az internetből tájékozódom.

2. Drága Katz miniszter úr! Amikor a villamosított vasút felső vezetékét szerelik, a hídnak már a helyén kell(ene) lennie, hogy azt annak az aljához rögzítsék.

FORRÁS: Jediot Achronot, Jiszráél Hájom napilapok; a KAN11 televízióban közvetített beszámoló

2018. augusztus 18., szombat

Jó hetet ✹ A hétvége hírei


○ Pénteken délután Jeruzsálemben, a Damaszkuszi kapu közelében egy izraeli arab, a 31 éves Ahmed Mahamid késsel nekirontott a határőröknek és egyiküket megpróbálta leszúrni. A határőrök fegyverüket használták és lelőtték a támadót. Családja Umm el Fahm izraeli arab városból azt állítja, hogy rokonuk elmebeteg volt, és a katonák „túlságosan hamar rántottak fegyvert”: a késelőt másképpen is le lehetett volna szerelni.

○ Pénteken folytatódott a Gázai-övezetből indított tűzsárkány- és léggömb-támadás izraeli terület ellen. A március 30-án elkezdett szabotázshullám ezúttal szerényebb méretű volt, mint az elmúlt hetekben, de ez is okozott tüzeket izraeli oldalon. Az egyiptomi és ENSZ-megbízottak által a napokban javasolt egyezség értelmében Izrael megnyitja az átkelőket és engedélyezi a várakozó kamion-szállítmányok bejutását az övezetbe, amennyiben minden terrortevékenység megszűnik, de a zavargások folytatódása miatt Lieberman honvédelmi miniszter lezáratta az Erez átkelőt. Izrael választás elé állította az övezetet irányító Hamaszt: vagy terror, vagy gazdasági növekedés. Szakértők szerint a Hamasz nem képes hatékony fennhatóságot gyakorolni a kétmilliós, rendkívül sűrűn lakott enklávé lakossága felett. Az egyezség létrejöttét Izrael és a Hamasz között hivatalosan augusztus végén jelentik be.

○ Összesen 292 fiú és lány érkezett Izraelbe különböző országokból, hogy itt megkezdjék katonai szolgálatukat. Valamennyien a „Cábár” zsidó cserkészmozgalom tagjai. A „Cábár” 1991-ben alakult, mint az alijázni és bevonulni szándékozó fiatalok ernyőszervezete. Évente átlagosan 400 fiatal érkezik család nélkül, akik itt magányos katonákként szolgálják le katonaidejüket. A mozgalom az ebből adódó különféle problémákban is segítségükre van. Jelenleg 1100 „Cábár-katona" szolgál a Cáhál-ban, az izraeli hadseregben. Egy részük Izraelből külföldre távozott szülők gyereke, akiknek így a héber nyelvvel sincs nehézségük.

○ Nem sikerül megfékezni a lakásárak növekedését. A társadalom széles rétegeit aggasztó trend tavaly megállt, de a legutóbbi hónapok mutatói hirtelen a magasba szöktek. A május-júniusi emelkedés Tel Aviv viszonylatában 2.2%, Jeruzsálemben 0.8%, a déli régióban 0.7%, a központban, Tel Avivon kívül 0.6%. Még a kevéssé favorizált északi régióban is 0.2%, és csak Haifa mutat 0.8%-os csökkenést. ◙

2018. augusztus 13., hétfő

Repülő gondolatok

ILLUSZTRÁCIÓ

Nem tudtam a szemem levenni róla. Ragyogóan tiszta nyári éjszaka volt, 1976. augusztus 13-ra virradó éjszaka. Őrségben álltam a názáreti bázison, amely akkor a „Pikud hácáfon”, az Északi Hadtest központi bázisa volt. (Ma Cfáton van.) Arab környéken, de távol a határoktól. Az M16-os a hátamon, a tárak a töltényekkel a gyakorlónadrág erre kialakított zsebeiben.

Váratlanul tűnt fel a csillagos égen. Méltóságteljes haladtában csillagokat takart el, más csillagokat ismét látni engedett.

Ötven méterrel lehetett a fejem fölött. Színe világosabb volt az éjszakai égnél, kontrasztosan elkülönült az égbolt színétől. Nem fogott el félelem, sem izgalom: inkább érdeklődéssel figyeltem a levegőben nem repülő: hangtalanul úszó „csészealjat”.

Az volt, efelől nem volt és ma sincs kétségem. UFO-t láttam Galilea egén. Kör keresztmetszetű volt, de nem lapos korong: jól kivehetően látszott a mélysége. A központja lefelé mélyebben látszott, mint a széle: ha a felső fele is ugyanolyan volt, mint a felém forduló alsó, pontosan megfelelt a repülő csészealjakról már addig is közölt számos rajznak, fényképnek.

Nem megdöbbenés, inkább meglepetés volt hirtelen feltűnő látványa. Első gondolatom az volt: lám, igaz... Mégis léteznek. A következő pillanatban feltámadt bennem az örök híradós: kinyitottam a nálam lévő szélessávú szkenner rádióvevőt, amelyen a polgári rádióállomásoktól az igen magas frekvenciájú katonai állomásokig végig lehetett pásztázni a rádióhullámok szinte teljes spektrumát.

Arra nem számítottam, hogy kommunikáljak kis zöld emberekkel: a zöld nyelven sem értek, legfeljebb zöldeket tudok beszélni. Csak arra voltam kíváncsi, hogy okoz-e valamilyen zajt vagy zavart, esetleg elnyomja-e a körzetben vehető adásokat.

A lassan távolba tűnő égi objektum azonban nem sugárzott, nem zavart és nem üzent semmit. Tverja felé eltűnt az északkeleti égbolton.
Az első jelentések azonosítatlan repülő objektumokról (UFO, Unidentified Flying Objects)1947-ből datálódnak, az Egyesült Államokból. Onnan származik ez az elnevezés is.

Azóta számtalan, fényképekkel, filmfelvevőkkel és video-felvételekkel dokumentált bizonyíték létezik a Föld légkörében szálldosó ismeretlen repülő járművek létezéséről. A fényképeket és a felvételeket a legkülönbözőbb országokban készítették, éjjel és nappal, alacsonyan és magasan szálló repülő alkalmatosságokról, amelyek nem is egy esetben leszálltak a Föld felszínére, hogy rövid idő múltán ismét elszálljanak az ismeretlenbe.

Magyarázat nincs. Csak feltevések. Vannak tudományosak, vannak fantasztikus regénybe illőek. Utóbbiak szerzői közül a legismertebb Erich von Däniken svájci író, aki több tucat – magyar nyelvre is lefordított – könyvében azt a gondolatot veti fel, hogy sok-sok ezer évvel ezelőtt egy magasan fejlett civilizáció küldöttei látogattak a Földre.

Ezeknek a látogatásoknak pedig írásos bizonyítékai is vannak az ókori népek által ránk hagyományozott iratokban – példa a Biblia, a Védák, a Ramájana és Mahabharata hindu eposzok, az amerikai indiánok szent könyve, a Popol Vuh, és sok-sok nép eredetmondája.  Nos, Däniken könyveiben az ókori ember által megjelenített „angyalok” és „istenek” nem egyebek, mint a mi mai civilizációnknál is sokkal fejlettebb technikájú értelmes lények.

Ezékiel próféta leírása például egyértelműen űrhajósok látogatását írja körül – a 2600 évvel ezelőtt élt ember tudásával és szókincsével.
A róla elnevezett első könyv kezdete:
     1. És történt a harmincadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a fogságban élő nép között a Kébár folyó mellett voltam: megnyíltak az egek, és láttam isteni látásokat.
     2. A hónap ötödikén (ez az ötödik esztendeje Jojákin király fogságba vitelének).
     3. És szólt az Örökkévaló beszéde Ezékiel paphoz, ... a káldeusok földén, a Kébár folyó mellett, és rajta volt az Örökkévaló keze.
     4. És láttam, íme, forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, körülötte  fényözönnel, közepéből pedig mintha izzó érc látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből.
     5. És belőle négy lelkes lény formája tetszett ki, és ez volt az ábrázatuk: emberi formájuk volt.

Elgondolkodhatunk a magyarul Illésnek nevezett Élijáhu próféta „tüzes szekerén” is, amely ugyancsak forgószéllel, „tüzes lovakkal” az égbe – talán egy más téridő-dimenzióba – ragadta a héber prófétát (Királyok II. könyve, 2. fejezet, 11. vers).
Tovább játszva az ötletekkel: elképzelhető-e, hogy a II. világháború után ért csak ide valahonnan, az elképzelhetetlen terekből az az „angyali” mentőcsapat, amelyet néhány évvel korábban Izrael halálba készülői idéztek meg utolsó gondolataikkal? (Megismétlem: az első UFO-megfigyelések 1947-ből datálódnak.)

Lehetetlen volna, hogy a Felsőbb Hatalom figyelemmel kíséri a földi drámát, és megakadályozza, hogy az általa választott nép (= kísérleti csoport?) Jeruzsálembe visszahozott fiai-lányai is áldozatul essenek egy újabb ördögi földi hatalomnak? ◙