Sátrak ünnepe – Chág háSzukot 5779

Vasárnap, szeptember 23-án napnyugtakor veszi kezdetét a Sátoros ünnep, héber nevén Chág hászukot. Ellentétben a néhány nappal előtte tartott, komor hangulatú Jom Kippurral, ez örömünnep. Egyike a három zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be.

(A másik kettő Peszách és Sávuot.)

Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44) a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a 15. napjától a 21. napig: "Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptomból."

A héber Szukot szó többesszámban van és "sátrak" a jelentése. Nem a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül "ohel" – hanem annál stabilabb, bódé-szerű építményt. A Tóra parancsa szerint azért építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt, aludjunk is. Ezt ilyen szigorúan ma kevesen tartják be.

Az előírásos "szuká" stabil, és az épített lakáson kívül áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az itt szokásos lapos tető is gyakran ad helyet neki; ha az erkély kiugrik a ház síkjából és nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelelő. Vallásos negyedekben úgy is építik a több emeletes panel-házakat, hogy az erkélyek ne egymás fölé kerüljenek.

A "szuká"-nak legalább három oldala van. Tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik szépen feldíszíteni.

Az ünnephez tartozik a négyféle növényből egybefűzött csokor: a pálmaág (luláv), a citromra emlékeztető etrog, a mirtusz-ág (hádász) és a fűzfagally (árává). A hagyományhű zsidó férfiak az etrogot bal- a többi növényt jobbkezükben  tartva jelennek meg a zsinagógában.

Szokás kitenni egy táblát a "vendégek" (uspizin) névsorával: a kabbala szerint ugyanis minden nap más és más vendég látogat el a sátorba. Ők pedig: Ábrahám, Izsák, Jákob, József, Mózes, Áron és Dávid. 

Közös e hét férfiúban, hogy életük folyamán valahol vendégeskedtek. Ahhoz, hogy e hét "vendég" megtisztelje a mi szukánkat, szokás rászorulókat, otthontalanokat is vendégül látni, hogy mindenkinek, az egész közösségnek része legyen a sátor élményében.

Izrael zsidók lakta településein magán- és közösségi sátrak sokaságával lehet találkozni az ünnep hét napja alatt: aki nem tud saját "szukát" építeni, az a vallási előírás minimumát, a megfelelő áldásokat a nyilvános, vagy a szomszéd sátrakban is elmondhatja.

Itt, a Földközi tenger délkeleti partján a naptár szerinti őszelő még a forró európai nyarat idézi. Megtelnek a nemzeti parkok, a tengerparti fürdőhelyek. Az ünnep első és nyolcadik napjai közé eső félünnepen sok közszolgálat félnapos, vagy szünetet tart. Az iskolákban oktatási szünet van, az egyetemi szemeszter csak az ünnep végén kezdődik. ◙

Kol Nidrétől Neiláig... Ez a Jom Kippur is véget ért • Az ünnepnap hírei

Egyetlen, "szóló" sófárfúvással véget ért a legnagyobb zsidó ünnepnap Izraelben. 

Az egyetlen nap, amikor a vallásos életviteltől távol állók is elmennek a közeli zsinagógába, legalább azért, hogy egy Káddis imát elmondjanak elhalt szeretteikért.

Az egyetlen nap, amikor Izrael országútjai, a városok úttestjei kiürülnek az autóktól, buszoktól. A forgalom teljesen, de teljesen leáll, a jelzőlámpák automatái csak úgy, megszokásból váltogatják a pirosat a zölddel.

Az úttestet átveszik a gyalogosok és a kerékpározó gyerekek, akik nem mindig meggondoltan kerekeznek. Az idén is több, mint 100 balesetet okoztak az elbukó, vagy egymásnak hajtó kerékpárosok. 

Az arab szomszédsággal most is, mint szinte minden nap, meggyűlt a bajunk. Jeruzsálemben egy 26 éves palesztin-arab (és nem 16 éves, mint azt az első jelentések közölték) egy imahelyére tartó zsidót próbált csavarhúzóval leszúrni. Az őrségben álló rendőrök az utolsó pillanatban nyúltak fegyverükhöz, miután őket is fenyegette,  és agyonlőtték a támadót.

A Gázai-övezet határán sem csitultak a határsértő villongások. 

Nem ültek el a kedd hajnali légiszerencsétlenség hullámai, amikor a szíriai hadsereg egy támaszpontjukat támadó izraeli vadászgépek ellen lőttek ki rakétát és egy orosz IL-20-as csapatszállítót lőttek le, amely 15 főnyi személyzetével a Földközi tengerbe zuhant. 

Izrael elismerte, hogy a Légierő a szíriai Latakia városban támadott egy technológiai központot, ahonnan iráni katonai felszerelést szállítottak volna tovább Libanonba, a Hezbollah terrorszervezet számára. Az onnan már visszatérőben lévő F16-os izraeli vadászgépek helyett találták el a bénáskodó szíriaiak az orosz csapatszállító gépet. 

Netanjáhu miniszterelnök közvetlenül az ünnep beállta előtt telefonon beszélt Putin elnökkel, és részvétén kívül felajánlotta, hogy az incidens minden elérhető video- és rádió-kommunikációs felvételét az oroszok rendelkezésre bocsátja. ◙

Jom Kippur napjára ✡ Kippur, káppárá, kófer … miről van szó?

Kedden este kezdődik és szerda estig tart Jom Kippur napja, amit magyarul Engesztelés Napjának neveznek. A jom (יוֹם) napot jelent, a kippur (כִּפּוּר) pedig vezeklést, önkéntes váltságot rossz tettért, károkozásért.

Hasonló a jelentéstartalma a héberben a káppárá (כַּפָּרָה) szónak, ez az engesztelő áldozat. 

A „bűnbak”, héberül „száir láázázél” (שָׂעִיר לַעֲזָאזֵל), egy bakkecske volt, amelyre a főpap, héberül kohén hágádol Jom Kippurkor, a jeruzsálemi Templomban kézrátétellel ráruházta Izrael bűneit, majd az állatot kiűzték a sivatagba.

Az ősi szertartást ma az ortodox zsidóságnál a „kakaspörgetés” helyettesíti, amikor egy kakast (vagy tyúkot) a fej fölött megforgatnak, és a „ze hálifáti, ze tmuráti, ze káppáráti” 
(זה חליפתי, זה תמורתי, זה כפרתי), vagyis „ez az én helyettesítőm, váltságom, engesztelésem” szavak kíséretében rátestálják a bűnöket. A szárnyast ezután vagy a szegényeknek adják, vagy a család fogyasztja el. A modern ortodoxok a baromfi helyett marokban tartott pénzt forgatnak a fejek fölött, amit jótékony célra ajánlanak fel.

Jom Kippur előtt a városok utcáin „pidjon kapparot” (פִּדְיוֹן כַּפָּרוֹת) asztalkák tűnnek fel a káppárá megváltására, mögöttük kipát viselő férfiak ülnek, akik fenti célra fogadnak el kisebb-nagyobb pénzösszegeket. Ezeket a pénzeket is jótékony célra fordítják.

A jom-kippuri szertartás „mellverdeső” viduj (וִדּוּי) bűnvallomás-imájában hangzik el a Fennvalóhoz a kérés: bocsáss meg nekünk, töröld el nekünk, írd jóvá nekünk: héberül szláh lánu, m´hál lánu, káppér lánu (סְלַח לָנוּ, מְחַל לָנוּ, כַּפֵּר לָנוּ).

Ma átvitt értelemben az a „káppárá”, aki más hibájáért lakol. 

A káppárá kifejezést a keleti zsidók kedveskedő „kis szentem” értelemben használják.

A kófer (כּוֹפֶר) szó váltságdíjat, pénzen való megváltást jelent. Ez lehet foglyok kiváltása, fejpénz fizetése.

A kófer hájisuv (כּוֹפֶר הַיִּשּׁוּב) önkéntes gyűjtőakció volt 1938-tól – ekkor volt a zsidók elleni arab lázadás csúcsa – 1948-ig, az állam megszületéséig, amit a „jisuv”, az ország zsidó népessége adott össze a fegyveres önvédelem anyagi kiadásainak a fedezésére.

Az eltörlés fogalma jelenik meg a kofér (כּוֹפֵר) kifejezésben is: ez viszont tagadást jelent. „A vádlott tagadta bűnösségét” – olvashatjuk héberül: „háne´esám káfár b´ásmá” (הנאשם כפר באשמה). Súlyosabb a „káfár báikár” (כָּפַר בָּעִקָּר) kifejezés, ami már istentagadást jelent. (Az ikár – elv: itt a hit vezérelvére utal.) A „kfirá” (כְּפִירָה) – istentagadás.

Más: ugyanezekkel a betűkkel írjuk az oroszlánkölyköt jelentő kfir (כְּפִיר) szót, ami ritka férfinév is. Kfir volt a neve az Izraelben, a Légierő számára 1975-től előállított sugárhajtású vadászbombázó repülőgépnek is.

Megint más, de még mindig ugyanezekkel a betűkkel írjuk a falut jelentő „kfár” (כְּפָר), de a fagy értelmű „kfor” (כְּפוֹר) szót is: ez utóbbira most némi nosztalgiával gondolunk.

Adja a Jóisten bűneink és hibáink megbocsátását, sorsunknak megpecsételését jóra, azaz:

G´már chátimá tová ✼ גמר חתימה טובה

HÉBER NYELVOKTATÁS
Halmos László
izraelihirlevel@gmail.com
052-3260834