Vasárnap, szeptember 23-án napnyugtakor veszi kezdetét a
Sátoros ünnep, héber nevén Chág hászukot. Ellentétben a néhány nappal előtte
tartott, komor hangulatú Jom Kippurral, ez örömünnep. Egyike a három
zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején
Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be.
(A másik kettő Peszách és Sávuot.)
Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44) a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a 15. napjától a 21. napig: "Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptomból."
Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44) a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a 15. napjától a 21. napig: "Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptomból."
A héber Szukot szó többesszámban van és "sátrak" a
jelentése. Nem
a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül "ohel" –
hanem annál stabilabb, bódé-szerű építményt. A Tóra parancsa szerint azért
építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt,
aludjunk is. Ezt ilyen szigorúan ma kevesen tartják be.
Az
előírásos "szuká" stabil, és az épített lakáson kívül
áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az itt szokásos
lapos tető is gyakran ad helyet neki; ha az erkély kiugrik a ház síkjából és
nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelelő. Vallásos
negyedekben úgy is építik a több emeletes panel-házakat, hogy az erkélyek ne
egymás fölé kerüljenek.
A "szuká"-nak
legalább három oldala van. Tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot
adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik
szépen feldíszíteni.
Az
ünnephez tartozik a négyféle növényből egybefűzött csokor: a pálmaág (luláv),
a citromra emlékeztető etrog, a mirtusz-ág (hádász) és a
fűzfagally (árává). A hagyományhű zsidó férfiak az etrogot bal- a többi növényt jobbkezükben tartva jelennek meg a zsinagógában.
Szokás kitenni egy táblát
a "vendégek" (uspizin) névsorával: a kabbala szerint ugyanis minden
nap más és más vendég látogat el a sátorba. Ők pedig: Ábrahám, Izsák,
Jákob, József, Mózes, Áron és Dávid.
Közös e hét férfiúban, hogy életük folyamán
valahol vendégeskedtek. Ahhoz, hogy e hét "vendég" megtisztelje a mi
szukánkat, szokás rászorulókat, otthontalanokat is vendégül látni, hogy
mindenkinek, az egész közösségnek része legyen a sátor élményében.
Izrael
zsidók lakta településein magán- és közösségi sátrak sokaságával lehet
találkozni az ünnep hét napja alatt: aki nem tud saját "szukát" építeni,
az a vallási előírás minimumát, a megfelelő áldásokat a nyilvános, vagy a
szomszéd sátrakban is elmondhatja.
Itt,
a Földközi tenger délkeleti partján a naptár szerinti őszelő még a forró
európai nyarat idézi. Megtelnek a nemzeti parkok, a tengerparti fürdőhelyek. Az
ünnep első és nyolcadik napjai közé eső félünnepen sok közszolgálat félnapos,
vagy szünetet tart. Az iskolákban oktatási szünet van, az egyetemi szemeszter
csak az ünnep végén kezdődik. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése