Sátrak ünnepe – Chág háSzukot 5779

Vasárnap, szeptember 23-án napnyugtakor veszi kezdetét a Sátoros ünnep, héber nevén Chág hászukot. Ellentétben a néhány nappal előtte tartott, komor hangulatú Jom Kippurral, ez örömünnep. Egyike a három zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be.

(A másik kettő Peszách és Sávuot.)

Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44) a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a 15. napjától a 21. napig: "Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptomból."

A héber Szukot szó többesszámban van és "sátrak" a jelentése. Nem a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül "ohel" – hanem annál stabilabb, bódé-szerű építményt. A Tóra parancsa szerint azért építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt, aludjunk is. Ezt ilyen szigorúan ma kevesen tartják be.

Az előírásos "szuká" stabil, és az épített lakáson kívül áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az itt szokásos lapos tető is gyakran ad helyet neki; ha az erkély kiugrik a ház síkjából és nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelelő. Vallásos negyedekben úgy is építik a több emeletes panel-házakat, hogy az erkélyek ne egymás fölé kerüljenek.

A "szuká"-nak legalább három oldala van. Tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik szépen feldíszíteni.

Az ünnephez tartozik a négyféle növényből egybefűzött csokor: a pálmaág (luláv), a citromra emlékeztető etrog, a mirtusz-ág (hádász) és a fűzfagally (árává). A hagyományhű zsidó férfiak az etrogot bal- a többi növényt jobbkezükben  tartva jelennek meg a zsinagógában.

Szokás kitenni egy táblát a "vendégek" (uspizin) névsorával: a kabbala szerint ugyanis minden nap más és más vendég látogat el a sátorba. Ők pedig: Ábrahám, Izsák, Jákob, József, Mózes, Áron és Dávid. 

Közös e hét férfiúban, hogy életük folyamán valahol vendégeskedtek. Ahhoz, hogy e hét "vendég" megtisztelje a mi szukánkat, szokás rászorulókat, otthontalanokat is vendégül látni, hogy mindenkinek, az egész közösségnek része legyen a sátor élményében.

Izrael zsidók lakta településein magán- és közösségi sátrak sokaságával lehet találkozni az ünnep hét napja alatt: aki nem tud saját "szukát" építeni, az a vallási előírás minimumát, a megfelelő áldásokat a nyilvános, vagy a szomszéd sátrakban is elmondhatja.

Itt, a Földközi tenger délkeleti partján a naptár szerinti őszelő még a forró európai nyarat idézi. Megtelnek a nemzeti parkok, a tengerparti fürdőhelyek. Az ünnep első és nyolcadik napjai közé eső félünnepen sok közszolgálat félnapos, vagy szünetet tart. Az iskolákban oktatási szünet van, az egyetemi szemeszter csak az ünnep végén kezdődik. ◙