Feszültség északon ✲ A Légierő masszív támadásokat hajtott végre szíriai területen

Vasárnap a kora délutáni órákban az izraeli Légierő a Földközi tenger felől rakétákkal támadta a Damaszkusz közelében lévő katonai bázist, amelynek a raktáraiban izraeli értesülés szerint Iránból odaszállított rakéták, és/vagy precíziós rakéta-alkatrészeket tárolnak a libanoni Hezbollah számára.

Szíriai és orosz jelentés szerint az izraeli gépek hét rakétát lőttek ki, és a szíriai légelhárítás orosz gyártmányú rakéta-elfogó egységei valamennyit megsenmmisítették. Orosz híradás négy támadó F-16-os izraeli gépről tett említést.

Egy órával ezután Szíriából egy darab föld-föld rakétát lőttek ki Izraelre, amelyet a Vaskupola megsemmisített. A Hermonon síelő több száz izraeli látta a Vaskupola rakéta-csóváját és hallotta a találat robbanását, de semmiféle menekülés vagy riadalom nem volt. 

Válaszképpen az izraeli Légierő hétfőre virradó éjfél után masszív támadást hajtott végre szíriai területen az irániak által támogatott "Kudsz" (El-Kudsz Jeruzsálem arab neve) csapat bázisai, és különböző raktárak ellen. Az Asszad elnök oldalán harcoló fegyvereseknek 11 halottjuk van, a megtámadott objektumok súlyos kért szenvedtek.

Hermon sípályáit a hatóságok lezárták a nagyközönség elől. 

Az ország északi részében zavartalanul folytatódik a mindennapi élet. ◙

TU biSvát, a fák újéve 5779 - 2019 ✲ Mit jelent, és mit ünneplünk?

Vasárnap estétől hétfő estéig tart TU BiSvát – ט"ו בשבט –, amelyet a fák újéveként ismer a zsidó hagyomány.

Mit jelent ez a TU biSvát? A zsidó naptár szerinti Svát hónap 15. napját. A bi vagy be vagy bá (ב-) a -ban -ben helyhatározó. A TU két héber betű: a TET (ט) és a VÁV (ו), amelyeknek a számértéke 9, illetve 6, tehát a kettő együtt 15-öt ad ki.   

De miért fontos, hogy a fáknak újéve legyen?

Nem a fáknak fontos, hanem az embereknek.

A Tóra parancsa, hogy az újonnan ültetett gyümölcshozó fák termését az első három évben nem szabad fogyasztani. Az ilyen gyümölcs neve: orlá.

Bölcseink ezt egy további utasítással is megtoldották: a negyedik éves fák gyümölcseit fel kellett vinni Jeruzsálembe, hogy a már az ókorban is többszázezer lakosú nagyváros piacait elárasszák friss gyümölccsel.

Ám honnan tudhatjuk, hogy mennyi idős egy fa?!

Nos, az ókori Izraelben ősi hagyomány szerint ezen a napon, Svát hónap 15. napján ültették el a gyümölcsfákat, amennyiben az nem esett szombatra. A tél keményebb, hidegebb részén ekkor már túl voltak és már nem fenyegette a növendék fácskákat a fagy.

A hagyományt tisztelő zsidó otthonok szerte a Földkerekségen megteltek Erec-Jiszráél gyümölcseivel: füge, datolya, barack illatával. A datolya, a füge szárított állapotban is fenséges volt. Még a szerény szentjánoskenyér is ott díszelgett az asztalokon. Így ünnepeltük a fák hagyományos újévét.

Apáink ezen a szemléletes és ízletes módon tanították meg gyermekeiket, hogy melyik gyümölcsre milyen áldást kell mondani.

Izrael Államával együtt a Tu BiSvát ünnepe is feltámadt. Itt szokásos, hogy e napon az iskolás gyerekek, „Izrael friss hajtása”, de komoly felnőttek is kivonulnak fákat ültetni, nem egyszer gondatlanság vagy szándékos gyújtogatás következtében kiégett erdőkben.

Az idén január végét meghazudtoló, tavaszias napot ígér a meteorológiai előrejelzés. ◙

Gázai-övezet: agyelszívás • Távoznak a képzett fiatalok

KIÚT A SZEGÉNYSÉGBŐL: VÁRAKOZÓK A RAFAH HATÁRÁTKELŐNÉL
Fotó: AFP

Ha a szegénység, a Hamasz terrorja és vallási kényszerítése, az ebből eredő állandó háborúság nem lenne elég, Gáza egyre inkább megérzi a fiatal diplomások elvándorlását.

A Gázai-övezetből egy jobb élet reményében menekülésszerűen távoznak az egyetemet és főiskolát végzett szabadfoglalkozásúak.

Helyi felmérések szerint az övezetet elhagyó szakemberek mintegy fele nem tért vissza szülőföldjére. Mások már tervezik az elutazást, csak a szülők, a család tartják őket vissza.

Az első állomás Rafah határátkelő: az egyetlen, amely a Gázai-övezetből Egyiptom felé vezet. Innen Kairóba visz az út, ahol rövidebb-hosszabb pihenő után egy „kitaposott” észak-afrikai útvonalon – például Libián keresztül – illegálisan Európába hajóznak vagy repülnek. Mások Törökországból vagy Görögországból igyekeznek eljutni Nyugat-Európába vagy Észak-Amerikába.

2018. májusa és szeptembere között a Rafah határátkelő állandó megnyitása után 36 ezer ember távozott Gázából. Kevesebb, mint a fele: 17 ezer tért vissza.

Khalid Khaldi, a Gázai Iszlám Egyetem történelem-professzora hívta fel a palesztin hatóságok figyelmét a képzett helyi fiatalok kivándorlására. A professzor az önkényuralmi rendszerekre jellemzően úgy oldaná meg a problémát, hogy hatóságóilag tiltaná meg a magas és elengedhetetlenül szükséges képesítéssel rendelkező fiatalok távozását.

Az utazás a Gázai-övezetből nem olcsó mulatság, a mindent és mindenkit kizsigerelő Hamasz-kormányzat miatt. A munkanélküliségi ráta 53 százalék, az átlagos napi bér 62 sékel (Izraelben ez 200 sékel fölött van; a palesztin területeken az izraeli pénznem van forgalomban.)

Egyiptom korlátozza a területére belépő gázaiak számát. A határátlépést kérelmezők várakozási listája igen hosszú. Általában csak súlyos betegség miatt egyiptomi kezelést igénylők, vagy Egyiptomban tanuló diákok léphetik át a határt.

Azok, akik rövidíteni szeretnék a várakozást, jó pénzért különleges helyfoglalást vásárolhatnak egy másik listán. Ezt egy gázai magánvállalkozás vezeti, amely egyiptomi határőrökkel dolgozik. A „protekciós” listán egy hely ára 1500 dollár, ami az övezet átlagos lakosa számára egy vagyon. 

„Hazámhoz és népemhez való hozzájárulásom mindig is elsődleges volt, de a helyzet nehéz, és Gáza bizonytalan jövője arra sarkallt, hogy az életemre és a családom életére gondoljak – mondta egy huszonéves diplomás közgazdász.

A legnehezebb és legvitatottabb az orvosok kivándorlása. Gáza egészségügyi rendszere az összeomlás szélén áll.  Egyre több orvos dönt a kivándorlás mellett, saját és családja jövője érdekében.

A jelentések szerint 2018. májusa és novembere között 82 orvos hagyta el a Gázai övezetet, és azóta nem tértek vissza.

A gázai Hamasz-kormányzat egyes orvosok havi jövedelmét 60 szazalékkal csökkentette. A legtöbben ezért Mahmud Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét hibáztatják, amiért visszatartja a Gázai-övezet állami alkalmazottainak a bérét.

Kinek jó mindez?

Senkinek. Az övezet lakosainak a legrosszabb, de hosszútávon Izraelnek is igen előnytelen, ha az önálló gondolkodásra és változtatásra kész emberfők távoznak, és marad a befolyásolható, mindenre kapható szerencsétlen alja-nép. ◙

Forrás: YNET