Gázai-övezet: agyelszívás • Távoznak a képzett fiatalok

KIÚT A SZEGÉNYSÉGBŐL: VÁRAKOZÓK A RAFAH HATÁRÁTKELŐNÉL
Fotó: AFP

Ha a szegénység, a Hamasz terrorja és vallási kényszerítése, az ebből eredő állandó háborúság nem lenne elég, Gáza egyre inkább megérzi a fiatal diplomások elvándorlását.

A Gázai-övezetből egy jobb élet reményében menekülésszerűen távoznak az egyetemet és főiskolát végzett szabadfoglalkozásúak.

Helyi felmérések szerint az övezetet elhagyó szakemberek mintegy fele nem tért vissza szülőföldjére. Mások már tervezik az elutazást, csak a szülők, a család tartják őket vissza.

Az első állomás Rafah határátkelő: az egyetlen, amely a Gázai-övezetből Egyiptom felé vezet. Innen Kairóba visz az út, ahol rövidebb-hosszabb pihenő után egy „kitaposott” észak-afrikai útvonalon – például Libián keresztül – illegálisan Európába hajóznak vagy repülnek. Mások Törökországból vagy Görögországból igyekeznek eljutni Nyugat-Európába vagy Észak-Amerikába.

2018. májusa és szeptembere között a Rafah határátkelő állandó megnyitása után 36 ezer ember távozott Gázából. Kevesebb, mint a fele: 17 ezer tért vissza.

Khalid Khaldi, a Gázai Iszlám Egyetem történelem-professzora hívta fel a palesztin hatóságok figyelmét a képzett helyi fiatalok kivándorlására. A professzor az önkényuralmi rendszerekre jellemzően úgy oldaná meg a problémát, hogy hatóságóilag tiltaná meg a magas és elengedhetetlenül szükséges képesítéssel rendelkező fiatalok távozását.

Az utazás a Gázai-övezetből nem olcsó mulatság, a mindent és mindenkit kizsigerelő Hamasz-kormányzat miatt. A munkanélküliségi ráta 53 százalék, az átlagos napi bér 62 sékel (Izraelben ez 200 sékel fölött van; a palesztin területeken az izraeli pénznem van forgalomban.)

Egyiptom korlátozza a területére belépő gázaiak számát. A határátlépést kérelmezők várakozási listája igen hosszú. Általában csak súlyos betegség miatt egyiptomi kezelést igénylők, vagy Egyiptomban tanuló diákok léphetik át a határt.

Azok, akik rövidíteni szeretnék a várakozást, jó pénzért különleges helyfoglalást vásárolhatnak egy másik listán. Ezt egy gázai magánvállalkozás vezeti, amely egyiptomi határőrökkel dolgozik. A „protekciós” listán egy hely ára 1500 dollár, ami az övezet átlagos lakosa számára egy vagyon. 

„Hazámhoz és népemhez való hozzájárulásom mindig is elsődleges volt, de a helyzet nehéz, és Gáza bizonytalan jövője arra sarkallt, hogy az életemre és a családom életére gondoljak – mondta egy huszonéves diplomás közgazdász.

A legnehezebb és legvitatottabb az orvosok kivándorlása. Gáza egészségügyi rendszere az összeomlás szélén áll.  Egyre több orvos dönt a kivándorlás mellett, saját és családja jövője érdekében.

A jelentések szerint 2018. májusa és novembere között 82 orvos hagyta el a Gázai övezetet, és azóta nem tértek vissza.

A gázai Hamasz-kormányzat egyes orvosok havi jövedelmét 60 szazalékkal csökkentette. A legtöbben ezért Mahmud Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét hibáztatják, amiért visszatartja a Gázai-övezet állami alkalmazottainak a bérét.

Kinek jó mindez?

Senkinek. Az övezet lakosainak a legrosszabb, de hosszútávon Izraelnek is igen előnytelen, ha az önálló gondolkodásra és változtatásra kész emberfők távoznak, és marad a befolyásolható, mindenre kapható szerencsétlen alja-nép. ◙

Forrás: YNET