Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2019. november 14., csütörtök

Epizód vagy háború? • Csütörtök reggel óta tűzszünet • "Fekete öv" akció: érdemes volt?

GÁZAVÁROS FÜSTJE: A LÉGIERŐ VÁLASZA


Kedden, a hajnali órákban az Izraeli Légierő "célzott felszámolás" módszerrel az ágyában ölte meg a gázai Iszlám Dzsihád vezetőjét, annak feleségével együtt.


Bahaa Abu el-Atta és szervezete állt az utóbbi hetek rakétatámadásai mögött, úgy, hogy a rivális terrorszervezet, a Hamasz stratégiáját sem vette figyelembe.


Az akciót szinte percek múlva követte a Dzsihád rakétazápora előbb a Gázai-övezettel határos "Ótef Ázá" területre, majd fokozatosan célponttá lettek a távolabbi Askelon, Asdod, Beér Séva, később Tel Aviv déli elővárosai: Holon, Bat Jam, Rison lecion.


A Légierő is akcióba lépett. A rádió és a televízió beszámolt az Iszlám Dzsihád bázisai, gyakorlóterei, fegyvergyártó műhelyei és raktárai elleni támadásokról. Ebben a konfliktusban alkalmazott az Izraeli Hadsereg első ízben olyan eszközöket, amelyek a magasból felismerik a rakéta-kilövést előkészítő műveletet, és a helyszínt azonnal megsemmisítik.


A gázai egészségügyi hatóságok egymás után jelentették a halálos veszteségeket: csütörtök reggelig összesen 34 főt.


A Hátország-parancsnokság (Pikud háóref) jelentése szerint a Vaskupola ellenrakéta-rendszer a kilőtt ellenséges rakétákat 90 százalékos hatékonysággal semmisítette meg. 


A kedd hajnal óta kilőtt 450 rakéta Izraelben csak sebesüléseket okozott, azok is zömmel a sietség miatt a védett szoba vagy az óvóhely felé.

A kiújult ellenségeskedésnek mind Egyiptom, mind az ENSZ közvetítői igyekeztek minél hamarabb véget vetni. A Dzsihád bele is egyezett az egyiptomi javaslatba:a tűzszünet csütörtök hajnali 5:30 órakor lépett volna életbe.


A rakéták azonban csütörtökön reggel 7 óra felé még támadták az övezettel szomszédos izraeli településeket, amire a Légierő is válaszolt.


Netanjáhu miniszterelnök és Aviv Kohávi vezérkari főnök egybehangzóan kijelentették: az álmában megsemmisített Abu el-Atta "ketyegő bomba" volt, aki már a legközelebbi jövőben súlyos támadásokat készített elő izraeli területen. 

A terrorvezér már évek óta az izraeli elhárítás célkeresztjében volt, a végrehajtásra azonban csak most adódott kedvező alkalom.

Hasonló veszélyt jelentett az Abu el-Attával szinte egyidőben Damaszkuszban felszámolni próbált Akram el-Adzsúri, aki összekötő a Dzsihád és annak életrehívója és támogatója, Irán között. A célszemély itt megmenekült, "csak" a fiát ölte meg a hálószoba közelébe irányított bomba. 

A célzott felszámolási akció és a Légierő azt követő ténykedése az Iszlám Dzsihád infrastruktúrája ellen elnevezést is kapott: "Hágurá s´horá" – חגורה שחורה – vagyis "Fekete öv".


A kérdés azonban óhatatlanul felvetődik mind a biztonsági berkekben, mind pedig a hírközlésben: szükség volt-e az ország területének 40 százalékát két napon át megbénító, igen tekintélyes járulékos anyagi károkat okozó csapásra?


Az Iszlám Dzsihád a Gázai övezet területén óvatos becslés szerint 10,000 (tízezer) rakétával rendelkezik, ebből 450 darabot "használt el" bő két nap alatt. Egy szárazföldi összecsapás esetén pedig a terrorszervezet nem kevesebb, mint 5000 fegyverest tud kiállítani a Cáhál, az Izraeli Hadsereg katonái ellen.


Az Irán által támogatott terrorszervezet katonai potenciálja az elszenvedett emberi és anyagi veszteségek ellenére sem gyengült. 


Kétnapos epizód után, vagy újabb hadművelet előtt állunk? A következő órákban-napokban megtudjuk. ◙

FORRÁS: A Reset Bét rádió, a televízió hírei, ezek internetes hírportáljai; DebkaFile hírszerzési internetes portál

2019. november 10., vasárnap

Fedezd fel a héber nyelvet! • Eszik vagy isszák? • A magyar és a héber nyelvben egyaránt élő szólások


Gyakori beszédfordulatok
Amikor ismeretlen dologgal, kérdéssel kerülünk szembe, azt kérdezzük: Eszik, vagy isszák?” A héber nyelv hasonló szóképpel él: Éjch ochlim et ze?” (איך אוכלים את זה?) – vagyis, ezt hogyan eszik?

♦ Az ideges válasz, a dühödt, kapkodó munkavégzés magyar jelzője a „dérrel-durral”. Héberül: bösecef-kecef (בשצף קצף). A secef ritkán használt kifejezés: dühtől tajtékozást jelent. A kecef – hab, tajték.

♦ Él és virul – mondjuk, ha jó hírt hozunk valakiről. Héber párja: cháj uvoét (חי ובועט). A cháj azt jelenti, hogy él. A boét viszont azt, hogy rúg. Szó szerint tehát él és rúg. Talán a magzat „rúgása” a szólás ihletője, ami azt jelzi, hogy a magzat él és egészséges az anyaméhben. (Az „u”, akárcsak a „vö” kötöszó, a magyar „és” megfelelője. A „boét” ige az „u” kötöszó után „voét”-nek ejtendő)

♦ Vita közben gyakori beszédfordulat: „Pont fordítva!”. A héber egy arameus szóval él: ádrábá (אדרבא) – vagyis: fordítva. A „háhéfech” (ההיפך) kifejezés is használatos, ugyancsak „fordítva” értelemben. Hangsúlyosabban: „náháfoch hu” (נהפוך הוא) – éppen ellenkezőleg.

♦ Gyakorlat teszi a mestert – tartja a magyar mondás. Héber párja: Éjn cháchám köbáál niszájon (אין חכם כבעל נסיון) – vagyis nincs okosabb a tapasztalt embernél. A cháchám – okosat, bölcset jelent: a magyar szókincsbe is bekerült „hóhem” alakban: ott inkább ravaszkodót jelent. A niszájon – tapasztalat. A „báál niszájon” szó szerint a tapasztalat birtokosa. A „báál” (בעל) tulajdonost, birtokost jelent, de férjet is, ami a régi idők „macsó” felfogását örökítette meg, amikor az asszony a férj tulajdona volt. ◙

GYAKORI BESZÉDFORDULATOK

magyar-angol-héber megfelelői magyar fonetikus átírással

Szerkesztette Halmos László
izraelihirlevel@gmail.com
052-3260834
ÁRA 150 sékel

2019. november 4., hétfő

Aki figyelmeztette Rabint, hogy meg fogják ölni ✧ „Száz halállal néztem szembe”

Történetünk megértéséhez vissza kell térnünk a legsötétebb időkbe. Persze, hogy magyar vonatkozása is van...

Micháél Dov Weissmandel ortodox rabbi  (1903 – 1957) Debrecenben született, majd a nagyszombati és nyitrai jesivákban tanult.

Idővel a nyitrai jesiva rabbija, majd vezetője lett. A második világháború alatt 1940-ben a szlovákiai náci-barát Tiso kormány a helyi „Judenrat”, Zsidó tanács élére állította őt.

1944 őszén a Szlovákiában még megmaradt zsidóságot is deportálták. Weissmandel rabbi a magával vitt kenyérbe reszelőt süttetett, és a robogó vonat ablakrácsát kireszelve kiugrott a vonatból és visszatért Pozsonyba, hogy segítséget próbáljon kérni közössége megmentésére. 

A következő hónapokat Weissmandel rabbi bújkáló zsidók között töltötte Pozsonyban, egy bunkerben. Egyetlen Biblia volt vele: ebben az apokaliptikus környezetben is tanított.

Weissmandel a bunker félhomályában a középkorban élt cfáti kabbalista rabbi, Mose Kordovero – Nostradamus kortársa – szavaival világította meg: „A Tóra a betűi közötti ugrásokkal értelmezhető” (Torá nidreset bödilugéj otijot – תורה נדרשת בדילוגי אותיות).

Hogy ezt érthetőbbé tegye, a nála lévő Chumás (Mózes öt könyve) első könyvéből, a Börésit-ből (Genezis) a pincében talált kitépett irkalapokra másolta le az első fejezetet.

„A Tórát Mózes szóközök nélkül kapta, mintha egyetlen szó lenne az egész” – idézte Weissmandel rabbi a hagyományt, és ő is szóközök nélkül írt. Úgy, hogy egy sorba 50 betű kerüljön, vagyis minden ötvenedik betű egymás alatt álljon.


בראשי  תבראאלהיםאתהשמיםואתהארץוהארץהיתהתהוובוהווחשךעלפניתה
 וםורוחאלהיםמרחפתעלפניהמיםויאמראלהיםיהיאורויהיאורוי
 ראאלהיםאתהאורכיטובויבדלאלהיםביןהאואוביןהחשךויקראאל
 היםלאוריוםולחשךקראלילהויהיערבויהיבקריוםאחד

Ekkor különös dolog tárult a jelenlévők szemei elé. A „Börésit” szó TÁV betűje alatt világosan kiolvashatóvá vált a TÓRA – תורה, vagyis a TÁV-VÁV-RÉS-HÉ betűk.
A Könyvek Könyve bemutatkozott!
A kódolt „pecsét” teljesebb feltörése a modern digitális számítógépek segítségével vált lehetségessé.

Weissmandel felfedezéséből kiindulva három izraeli matematikus: Doron Witztum, Élijáhu Rips és Joáv Rosenberg egy amerikai matematikai folyóiratban, 1994-ben megjelentette „Ekvidisztáns betűsorozatok a Teremtés könyvében” című tanulmányát. (Ekvidisztáns – egyenlő távolságra lévő.)

Rips az ebben leírt módszerrel olvasta ki a Tórából a Rabin-gyilkosságot, annak megtörténte előtt.

Michael Drosnin, vallottan ateista amerikai zsidó újságíró egy erősen vitatott könyvet írt a „Biblia kódjáról”.  Magyar fordítása is megjelent. Drosnin azt írja, hogy 1994-ben Jichak Rabin akkori miniszterelnök nevét számítógépe programjába begépelve megdöbbentő „eredményt” talált (amit őelőtte Rips is).


A kiadott mátrix (egymáshoz rendelt dolgok táblázata) közepén a Jichak Rabin – יצחק רבין – név állt. Ezt keresztezve a „gyilkos, aki gyilkolni fog” szavak tűntek fel.



A „gyilkos, aki gyilkolni fog” – hárocéách áser jircách (הרוצח אשר ירצח) szavak fenti képen a negyedik sorban találhatók: a függőleges „Jichak” CÁDI (צ) betűje egybeesik a vízszintes „jircách” CÁDI betűjével – akár egy keresztrejtvényben. Az igehely egyébként Mózes 5. könyvében, a Dvárim-ban található, a 4. fejezet 42. versében, ahol éppen a gyilkosok menedékvárosairól esik szó. 
Drosnin 1994. szeptember 1-én Izraelbe repült. Rabin miniszterelnök fogadta. Az újságíró ismertette a számítógépes program lényegét és azt is, amit talált. Rabin a legnagyobb nyugalommal így válaszolt: „Drága uram, hetvenkét éves öreg katona vagyok, száz halállal néztem szembe. Én már semmitől sem félek. Minden esetre köszönöm az aggódását.”

Bő év múltán, 1995. november 4-én bekövetkezett a gyilkosság. Ez után már a gyilkos neve is „kijött”: Jigál Amir családneve, az Amir (עמיר) ugyanazon a helyen rejtőzött, ahol „Jichak Rabin” és a „gyilkos, aki gyilkolni fog”... ◙