Fedezd fel a héber nyelvet! • Eszik vagy isszák? • A magyar és a héber nyelvben egyaránt élő szólások

Gyakori beszédfordulatok

♦ Amikor ismeretlen dologgal, kérdéssel kerülünk szembe, azt kérdezzük: „Eszik, vagy isszák?” A héber nyelv hasonló szóképpel él: „Éjch ochlim et ze?” (איך אוכלים את זה?) – vagyis, ezt hogyan eszik?

♦ Az ideges válasz, a dühödt, kapkodó munkavégzés magyar jelzője a „dérrel-durral”. Héberül: bösecef-kecef (בשצף קצף). A secef ritkán használt kifejezés: dühtől tajtékozást jelent. A kecef – hab, tajték.

♦ Él és virul – mondjuk, ha jó hírt hozunk valakiről. Héber párja: cháj uvoét (חי ובועט). A cháj azt jelenti, hogy él. A boét viszont azt, hogy rúg. Szó szerint tehát él és rúg. Talán a magzat „rúgása” a szólás ihletője, ami azt jelzi, hogy a magzat él és egészséges az anyaméhben. (Az „u”, akárcsak a „vö” kötöszó, a magyar „és” megfelelője. A „boét” ige az „u” kötöszó után „voét”-nek ejtendő)

♦ Vita közben gyakori beszédfordulat: „Pont fordítva!”. A héber egy arameus szóval él: ádrábá (אדרבא) – vagyis: fordítva. A „háhéfech” (ההיפך) kifejezés is használatos, ugyancsak „fordítva” értelemben. Hangsúlyosabban: „náháfoch hu” (נהפוך הוא) – éppen ellenkezőleg.

♦ Gyakorlat teszi a mestert – tartja a magyar mondás. Héber párja: Éjn cháchám köbáál niszájon (אין חכם כבעל נסיון) – vagyis nincs okosabb a tapasztalt embernél. A cháchám – okosat, bölcset jelent: a magyar szókincsbe is bekerült „hóhem” alakban: ott inkább ravaszkodót jelent. A niszájon – tapasztalat. A „báál niszájon” szó szerint a tapasztalat birtokosa. A „báál” (בעל) tulajdonost, birtokost jelent, de férjet is, ami a régi idők „macsó” felfogását örökítette meg, amikor az asszony a férj tulajdona volt. ◙

GYAKORI BESZÉDFORDULATOK

magyar-angol-héber megfelelői magyar fonetikus átírással

Szerkesztette Halmos László

izraelihirlevel@gmail.com

052-3260834

ÁRA 150 sékel