Kneszet-választások 2020: ahol a part szakad

A szavazatok kilencven-plusz százalékának a megszámlálása után a Binjámin Netanjáhu-vezette Likud a legnagyobb párt 36 mandátummal, a második a Beni Ganz és Jáir Lapid Kék-fehér pártszövetsége 32 mandátummal.

A harmadik erő a nagyrészt arab szavazókra alapozó Közös Lista (Háresimá hámesutefet), amely 15 mandátumot mondhat a magáénak.

A keleti ortodox SASZ 9, a Jáhádut hátorá, a Jiszráél Béjténu és a baloldali Ávodá-Geser-Merec hét-hét helyet kapott, a Jemina ("Jobbra") párt hatot. 

A jobboldal + ultraortodox blokk 58 helyet ért el, a bal-közép + arab blokk 54 helyet.

A szavazatok összeszámlálása előreláthatólag szerdán este ér véget, amikor a katonák, a kórházi ápoltak és a börtönökben szabadságvesztésüket töltő elítéltek kettős borítékban leadott szavazatait is kiértékelték.

Az előírt protokoll szerint Neal Handel bíró, a Központi Választási Bizottság elnöke jövő kedden, március 10-én adja át a végleges eredményeket Reuven Rivlin államelnöknek hivatalos formában.

✧

A végleges eredmény a ma este közzétett részeredményektől aligha térhet el nagyságrendileg.

Ez azt jelenti, hogy még ha a Netanjáhunak hiányzó három vagy négy mandátumot ki is pótolná a Kék-fehéréktől a Likudba „disszidáló” képviselőkkel, a létrehozott 61 vagy 62 képviselőre alapuló koalíció minden nap, minden órában, minden alkalommal és ürüggyel zsarolható lesz, például a koalícióban részt vevő hárédi (ultraortodox) képviselők által. Ez az ürügy pedig lehet a hárédi fiatalok bevonulása körüli ősrégi vita, lehet a szombati közlekedés, vagy egyes üzletek szombati nyitvatartása miatti tiltakozás.

És, ha a kormány ellenáll a követeléseknek, elég, ha csak az egyik, például a Jáhádut hátorá lép ki a koalícióból, az máris hatvannál kevesebb képviselővel folytatja – vagy folytatná – működését kisebbségi kormányként, egészen az újabb választásokig.

Éppen ilyen körülmények vezettek az első rendkívüli választásokhoz, amikor 2018. decemberében Avigdor Lieberman kilépett a koalícióból, mert a Netanjáhu-kormány tárgyalt a Hamasszal.

(Nem Izrael hagyománya tiszteletével, vagy gyakorlásával van a többségnek vitája; hiszen Isten ígérete alapján és jogán tértünk ide, Izraelbe vissza. A hiba egy, a társadalomra rátelepedett, elhatalmasodott, idejét múlt tradíció politikai megnyilvánulásával van. Magamat Isten-tudónak tartom, a szombatnapot megtartom, házunkban kóser a konyha – bár a macskatartás talán szemet szúrna egy igazán vallásos zsidónak. A zsidó nem vallás, hanem nép: "Ám Jiszráél"!)

A két ultraortodox pártnak együtt 16 vagy 17 képviselője lehet, amit a kormányfőnek messzemenően figyelembe kell vennie minden lépésénél, minden döntésénél.

Lieberman „Jiszráél béjténu” (Izrael az otthonunk) pártja viszont csak 7 képviselővel képezheti a mérleg nyelvét. Amit nem fog tenni. A hárédi pártokat a koalícióból a maga képviselői létszámával ki nem szoríthatja, a teljes vereséget szenvedett Kék-fehérékhez sem csatlakozik, annak szükségszerű arab koalíciós partnere miatt.

Ezek után furcsán hangzik mind Lieberman, mind Litzman (Jáhádut hátorá) ígérete: „Nem lesz negyedik forduló!”

Utóbbi arra a kérdésre, hogy támogatni fogja-e Lieberman koalíciós részvételét, azt válaszolta: "Ki az a Lieberman?"

És még nem számoltunk a Netanjáhu ellen két hét múlva kezdődő perrel sem, ami a legnagyobb kérdőjel a jelenleg ügyvezető kormányfő politikai jövőjével kapcsolatban.

És a megoldás?

A politikus urak most is, mint az előző választások után, eleve kizárják az egyetlen kézenfekvő megoldást, a nemzeti egységkormány létrehozását. Egy erős, 70-plusz képviselőre támaszkodó kormányt, rotációval vagy anélkül.

A másodszor ismételt választáson a reménykedő többség, a választásra jogosultak kétharmada adta le voksát. Az egyharmad kényelemből, tiltakozásból vagy kiábrándultságból távolmaradt. Körülbelül kétmillió választópolgárról van szó, köztük e sorok írójáról.

Hiányzunk valakinek? ◙

Izrael döntött: jobbra át

A szavazóhelységek lezárása után, a Kán Kol Jiszráél 22 órás híreiben közölték a hétfői Kneszet-választások exit poll eredményeit. A részvételi arány magas volt: 65.6 százalékos.

Exit poll: mi az? 

Közvélemény-kutató irodák készítik azután, hogy válogatott körzetekben egy-egy választó kilépett a szavazóhelyiségből, és ha beleegyezik, megkérdezik, hogy kire szavazott. Miután lezárult a választás, közzé teszik az első eredményeiket, így előrejelzik a választás kimenetelét.

Izraelben több exit poll-t is készítenek. 

✧

Izrael 120 tagú parlamentjében, a Kneszetben legalább 61 mandátum szükséges a kormányképes koalícióhoz, ám a jobboldali blokk a nemzeti-vallásos és az ultraortodox pártok mandátumaival együtt is csak 60 ülőhelyet szerzett meg – az exit poll adatai alapján, ami jócskán eltérhet a végleges eredménytől.

A baloldali blokknak az arab listával fenti felmérés szerint összesen 54 mandátuma van.

A keleti ultraortodox SASZ 9, az askenázi ultraortodox Jáhádut hátorá 8 ülésre lenne jogosult.

A Jiszráél Béjténu – Izrael az otthonunk, Avigdor Lieberman pártja – 6 mandátumot kapott szavazóitól. A nagy kérdés most is Avigdor Lieberman döntése: csatlakozik-e a számára kizáró okot jelentő két ultravallásos párttal „súlyosbított” Likud-vezette koalícióhoz, vagy sem.

A közzétett adatok a következő képet adják:

PÁRT	A PÁRT ÉLÉN	JOBB	BAL- KÖZÉP	?
Likud	Binjámin Netanjáhu	36
Káhol láván (Kék-fehér)	Beni Ganz; Jáir Lapid		33
Resimá mesutefet (Közös lista; arab pártszövetség)	Ajman Ode		15
SASZ	Árje Der´i	9
Jáhádut hátorá	Jákov Litzmann; Mose Gafni	8
Jiszráél béjténu	Avigdor Lieberman			6
Jeminá	Naftali Bennet	7
Ávodá-Geser-Merec	Ámir Perec; Orly Levy		6
ÖSSZESEN		60	54	6

Az exit poll adatai tájékoztató jellegűek.

A végleges eredmény közlése szerdán várható. ◙

Izgalmas hét előtt ✧ Kneszet-választás és vírusriadó

— Szombat este már csak másfél napra állunk a másodjára megismételt, egy éven belül harmadik Kneszet-választás előtt. 

Miután a legtöbb felmérés változatlanul döntetlent jelez a két nagy vetélkedő, a Likud (Netanjáhu) és a Kék-fehér (Ganz-Lapid) között, és a mérleg nyelve, a Jiszráél béjténu (Lieberman) most sem tűnik hajlandónak ide vagy oda billenni, nem az a kérdés, hogy ki szerez több szavazatot, inkább az, hogy hány szavazópolgár lesz hajlandó részt venni ezen a már-már bohózattá fajuló fordulón.

— A koronavírus, és annak agresszív terjedése immár hetek óta a vezető hír Izraelben is. Nálunk Olaszországból érkezett gépek utasai vonultak karanténbe; a Tel Avivhoz közeli Siba-kórház után a haifai Rambam kórházban is nyitottak karantén-részleget. Izrael lakosságát az Egészségügyi Minisztérium arra kéri, hogy minél kevesebbet utazzon külföldre.

Jelenleg összesen 12 személyt tartanak nyilván fertőzöttként, és mintegy 6000 személyt potenciális veszélyeztetettként, akik fentiekkel közeli érintkezésbe kerülhettek. Utóbbiaknak két hetes otthon-tartózkodást javasoltak, amelynek betartása az érintettekre van bízva...

— Az El Al, Izrael nemzeti légitársasága  számos járatát törölte, ami igen súlyos veszteséget jelent a vállalatnak. A vezetőség a 6000 alkalmazottból ezernek készül felmondani, de az El Al felszámolása is a lehetőségek között szerepel. 

Hogy az óriási kínai gazdaságot sújtó krízis, a gyártás és a világkereskedelem bizonytalan ideig várható válsága milyen pénzügyi, és abból fakadó politikai, netán biztonsági problémákat fog előidézni – a nem is távoli jövő aggasztó, nagy kérdése. ◙