Ég az erdő, ég... • Gáza a tűzzel játszik, Izrael tehetetlen • Amiről nem esik szó

Augusztus elején kezdték újra. Léggömbökhöz erősített robbanószerkezetet vagy benzinbe mártott égő rongyokat eregetnek át a határon, a szelek szárnyán, Izrael felé.

És égnek a szántóföldek, a narancsosok, és a telepített erdők. És nyomorultul, ezrével pusztulnak az erdők bundás és tollas lakói, égnek az odúk, a fészkek. És a kibucok, mosávok gyümölcsösei.

Gázában elégedettek. Pontosan tudják, hogy Izrael nem reagálhat úgy, mint bármely más nemzet reagálna egy évek óta folytatott szabotázsra. Mindenki tudja, közelben és távolban, hogy a Légierő húsz perc alatt romba dönthetné a Gázai-övezetnek nevezett kétmilliós nyomortelepet, de ezt nem teheti. 

Az a humánum köti meg Izrael kezét, amit odaát nem ismernek. Sem a zsidó szomszédokkal, sem a saját néppel szemben.

Izrael lezárta a Kerem Sálom átjárót, amelyen az árúszállítmányok érkeznek az övezetbe. Sebaj, majd kinyitják. Izrael nem éheztet halálra kétmillió embert.

A Légierő a Hamasz megfigyelő állásait és földalatti fegyverraktárait támadta. Mint eddig százszor. Nem segít.

Hanem volt egy, a fentihez kapcsolódó kis hír, amire nem figyelt fel a nagyközönség.

Egy léggömbökhez erősített gyújtószerkezet – Árád városa mellett, az iparövezetben ért földet és okozott tüzet.

Nem a jobb sorsra érdemes "Ótef Ázá", az övezet közvetlen határán lévő izraeli települések egyikében, hanem Árádon. Ami testvérek, sőt, unokatestvérek között is van vagy 70 kilométernyire Gázától!

Ilyen távot pedig a lufikkal "meghajtott", benzines rongyokkal ellátott szerkentyű nem tesz meg, akármilyen szél fúj.

Akkor hogyan ért oda, és honnan?

Ha a hír pontos volt, felmerül a gyanú, hogy azt bizony az Árádhoz közeli hebroni hegyekből, vagyis a Júdea és Somronnak nevezett palesztin területekről küldték.

Ha pedig ez történt – és amiről nem közöltek részleteket, csak a tényt – akkor új dimenzióba lépett az izraeli-palesztin konfliktus. ◙

Elhunyt Adin Steinsaltz rabbi, a modern Izrael egyik legnagyobb szellemi alkotója. 83 éves volt

 

Steinsaltz rabbi, az egyik legtermékenyebb tudós Izraelben, a babilóniai Talmud valamennyi traktátusának közérthető, az Izraelben beszélt héber nyelven szerkesztett fordításáért és magyarázatáért 1988-ban megkapta az Állam legrangosabb díját, az Izrael díjat (Prász Jiszráél), majd elnyerte az Állam elnökének 2012-es emlékérmét és a 2017. évi Jákir Jerusálájim díjat. E hézagpótló, monumentális munkáját angolra, franciára, oroszra és spanyolra is lefordították.

(A Talmud javarésze, az ún. Gmárá egy nehezen elsajátítható, különleges ókori arám nyelven lett az utókorra hagyományozva.)

Fentin kívül több, mint 60 könyvet adott ki. Nemzeti-vallásos jesivák és intézmények elnöki feladatát is ellátta.

Világi családban, 1937-ben, Jeruzsálemben született. Tizenéves korában fordult a vallási hagyományok felé. A tórai tanulmányok mellett a Héber Egyetemen matematikát, fizikát, kémiát is hallgatott, így a zsidó hagyományokon kívül világi tudásban is imponáló ismeretekkel rendelkezett. Mondhatni: reneszánsz tudós volt.

A Chabad-haszid mozgalom híveként személyes kapcsolatban állt a néhai Menáchem Mendel Schneurson rabbival, a Chabad szellemi vezetőjével.

Adin Steinsaltz akut tüdőgyulladásban szenvedett.

יהי זכרו ברוך

Héberül a hírek tengerében: tüntetések

A televízió képernyőjén és az izraeli héber lapok oldalain hetek óta a tüntetések képeivel találkozhatunk. Hogy héberül még nem jól értő Olvasóimnak megkönnyítsem az izraeli hírek jobb megértését, csokorba gyűjtöttem a téma főbb kifejezéseit.

A tüntetés – háfgáná [הפגנה]. És, mivel naponta több is van belőle, többesszáma: háfgánot [הפגנות]. A tüntető – máfgin [מפגין], nőnemben, mert hölgyek is akadnak közöttük – máfginá [מפגינה]. Tüntetők többesszámban – máfginim [מפגינים], vagy, ha csak lányok-asszonyok gyűlnek össze tiltakozni – máfginot [מפגינות].

A demonstrációk fő oka a gazdasági válság, ami héberül másbér kálkáli [משבר כלכלי]. A gazdaság – kálkálá [כלכלה]. A megélhetés – kijum [קיום] került veszélybe.

Legtöbbször a kormányfő – ros hámemsálá [ראש הממשלה] ellen tüntetnek. A ros jelentése fő vagy fej, a memsálá a kormány. 

A tiltakozás – mechá´á [מחאה]. Oka a munkanélküliség – ávtálá [אבטלה]  és a bizonytalanság – chószer vádáut [חוסר ודאות].

A tüntetők között ott találjuk az egyéni vállalkozókat – ácmáiim [עצמאיים], az étterem-tulajdonosokat – bááléj miszá´ádá [בעלי מסעדה], az állásukból elbocsátottakat – möfutárim [מפוטרים], akiket gyakran fizetés nélküli szabadságra – chufsá lölo táslum, rövidítve chálát [חופשה ללא תשלום, חל"ת ] küldtek munkaadóik, mert maguk is a csőd – psitát regel [פשיטת רגל] szélén állnak.

A tüntetések korábbi színhelye Tel Aviv volt, de újabban azok inkább Jeruzsálemben, a Balfour utcában folynak, ahol Netanjáhu miniszterelnök hivatala található – máon ros hámemsálá [מעון ראש הממשלה].

Gyakran Netanjáhu háza – béjto sel Netanjáhu [ביתו של נתניהו] előtt is megjelennek, Kéjszáriában.

Amit pedig a tömegek – hámonim [המונים] elérni kívánnak, az a kormányfő lemondása – hitpátrut [התפטרות] hivatalából.

A rendőrség – hámistárá [המשטרה] igyekszik távol tartani – lehárchik [להרחיק] a tömeget, néha olyan eszközzel, mint a könnygáz – gáz mádmíá [גז מדמיע], vagy a vízágyú – möchonát hátázá [מכונת התזה], amelynek roppant erős vízsugara már súlyos sérülést is okozott.

A tüntetéseket nemritkán ellentüntés – háfgánát neged [הפגנת נגד] zavarja meg, és a rendőrök igyekeznek elválasztani – leháfrid [להפריד] a két csoportot. Ám a tüntetők néha összetűznek – mit´ámtim [מתעמתים] a rendőrökkel, aminek a következménye a letartóztatás – má´ácár [מעצר].

Úgy tűnik, hogy a tiltakozási hullám – gál hámecháot [גל המחאות] tartós lesz. Hogy mikor áll vissza a csend és a nyugalom – seket vesálvá [שקט ושלווה] nem tudjuk, csak reméljük, hogy a lehető leghamarabb – behekdém háefsári [בהקדם האפשרי] … ◙